1. „Nincs bizonyíték a holokausztra”


 

A történészek a mai napig fájlalják, hogy a nácik rengeteg, a holokauszttal kapcsolatos dokumentumot semmisítettek meg. A holokauszttagadók szerint viszont ilyenek sosem léteztek, így nem is volt mit elpusztítani. Mégis, akármit is mondanak, mára egyértelműen a holokauszt a világtörténelem legjobban dokumentált népirtása. Több tucat nyelven írt, különböző jellegű források tömege, összesen több százmillió oldal bizonyítja a zsidók és más csoportok ellen elkövetett bűncselekményeket.

 

A háború utolsó hónapjaiban elégették a Gestapo, az SD központi irattárát, a táborokba került sok millió fogoly személyi anyagait, a legfontosabb és leginkább kompromittáló parancsokat, jelentéseket. Ugyanakkor sok dokumentum több példányban készült el, és az említett bűnöző szervezetek számtalan hivatallal álltak kapcsolatban. Így az utóbbiak birtokában lévő másolati példányok sokszor fennmaradtak. A náci iratpusztítás és a légitámadások ellenére összességében elképesztő mennyiségű dokumentum jutott a szövetségesek kezére. Például a német Külügyminisztérium 250 teherautónyi teljes irattára. Innen került elő a wannsee-i konferencia jegyzőkönyvének egyetlen megmaradt példánya. A német külügy sokat foglalkozott zsidóügyekkel. A budapesti német követ, Edmund Veesenmayer szinte naponta küldött beszámolókat a magyar zsidók deportálásáról. De innen került elő a német diplomaták és a Gestapo Adolf Eichmann vezette zsidóügyi osztálya között folytatott levelezés is. A Wehrmacht, a Luftwaffe, számtalan minisztérium és hivatal, a német vasút (Reichsbahn), a Birodalmi Bank (Reichsbank) dokumentumainak, vagy éppen Himmler SS-Reichsführer személyes iratainak jelentős része szintén a szövetséges kézre jutott. Még Hitler baráti körben esténként elmondott monológjait is lejegyezték, és ma ezeket is elolvashatjuk. Jellemző, hogy csak a náci háborús főbűnösök nürnbergi perének ügyészei 3000 tonna iratot használtak a bizonyítás során.

A megszállt országok kollaboráns hatóságai is rengeteg, a helyi zsidóüldözéssel kapcsolatos iratot készítettek. Magyarországon például megmaradtak a vidéki deportálásokat irányító csendőralezredes, Ferenczy László összefoglaló jelentései, a magyar kormány legtöbb ülésének jegyzőkönyve, számtalan vidéki gettóban, gyűjtőtáborban készített rendőri jelentés, a városi hatóságok gettósítással, deportálással, zsidóvagyon elkobzásával kapcsolatos iratai. Hasonló a helyzet Hollandiában, Franciaországban, Szlovákiában és a többi elfoglalt államban.

 

 

 

A szövetségesek a táborokban is sok dokumentumot találtak. Hiába égették el a transzportok listáját Auschwitzban, ha az egyik példány megmaradt a fogadó-, vagy éppen a küldő állomáson, Buchenwaldban, vagy Dachauban. Csak a Vöröskereszt Nemzetközi Keresőszolgálata 150 millió oldal (26 kilométernyi) dokumentumot őriz a nácizmus mintegy 17,5 millió üldözöttjéről. Jelentős részük német hivatalokból, vagy éppen a táborokból származik. Volt, hogy a véletlen is segített. Az auschwitzi és birkenaui krematóriumokat a Waffen-SS Központi Építésvezetősége (Zentralbauleitung) tervezte és építette meg. A hivatal bezárt irodájában a háború után előkerült a krematóriumok tervdokumentációja, a kivitelezőkkel folytatott levelezés, a számlák, és az építkezés során készített fotók.

Csak ez a kollekció több tízezer oldalas. Máskor a tábori ellenállási mozgalom mentette a bizonyítékokat. 1944 nyarán lefényképezték, amint a zsidó Sonderkommando az V. krematórium mögött hatalmas gödrökben égeti a gázkamrákban megöltek hulláit. A felvételeket kicsempészték a táborból.

 

Birkenau, 1944 nyara: a Sonderkommando az égetőgödröknél

 

A birkenaui cigánytábor 21 ezer nevet tartalmazó regisztrációs főkönyvét (Hauptbuch des Zigeunerlagers) a helyszínen, a halottas könyvek (Sterbebücher) egy részét a gross-roseni lágerban ásták el. Az utóbbi anyag másik része 1991-ben a KGB moszkvai archívumából került elő, ezért csak ebben a 46 kötetben 69 ezer Auschwitzban meghalt fogolyról maradtak fent bejegyzések. Egy magyar túlélő több ezer magyar deportált személyi kartonját hozta el Mauthausenből és más táborokból.

 

Rengeteg magánjellegű dokumentum is fontos információkat tartalmaz a holokausztról. A fronton szolgáló katonák ezreinek magánlevelei mellett elolvashatjuk Himmler határidőnaplóját, az auschwitzi SS-orvos, Dr. Johann Paul Kremer precízen vezetett feljegyzéseit, Goebbels 1923 és 1945 között íródott naplóját, vagy Hans Frank lengyelországi főkormányzó 43 kötetre rúgó feljegyzéseit. És persze könyvtárakat lehet megtölteni a túlélők visszaemlékezéseivel, illetve a háborús bűnösök elleni perek során keletkezett dokumentumokkal, kihallgatási jegyzőkönyvekkel, tanúvallomásokkal.