2. „Hitler nem akarta kiirtani a zsidókat”
A holokauszttagadók gyakran hangoztatják, hogy Hitler nem akart végezni a zsidókkal. Szerintük csak arra törekedett, hogy megtisztítsa tőlük Németországot. Ehhez képest a zsidókat a háború alatt nem csupán a Birodalomban, de egész Európában üldözték. Az is kevéssé hihető, hogy az a Hitler, aki elrendelte a német szellemi és testi fogyatékosok kiirtását, aki megparancsolta a szovjet komisszárok kivégeztetését, aki parancsba adta, hogy keleten mindenkit lőjenek agyon, aki ferde szemmel néz a németekre, aki éhhalálra ítélte Leningrád lakóit és még több millió szovjet civilt, aki a Reinhard Heydrich elleni prágai merényletért 10 ezer cseh kivégzését rendelte el, éppen leggyűlöltebb ellenségével, a zsidósággal bánt volna kesztyűs kézzel.
A francia holokauszttagadó, Faurisson még ennél is tovább ment. Szerinte Hitler nem hogy nem parancsolta meg az Endlösungot, de soha nem is engedte, hogy bárkit vallási, vagy faji okok miatt megöljenek uralma alatt. Ehhez képest Hitler már az 1920-as években írt „Mein Kampf”-ban azon sajnálkozott, hogy az első világháború alatt miért nem tartottak „12-15 ezer héber népbolondítót mérges gázok alá”. Később is többször fenyegetőzött nagy nyilvánosság előtt a zsidók megölésével. 1939. január 30-án a Reichstagban például ezt ordította: "Amennyiben a nemzetközi zsidó finánctőkéseknek Európában és azon kívül sikerül még egyszer világháborúba taszítaniuk a népeket, akkor ennek eredménye nem a Föld bolsevizálása, tehát a zsidóság győzelme lesz, hanem a zsidó faj megsemmisítése Európában".
Pontosan három évvel később, 1942. január 30-án, erre a beszédére visszautalva megismételte a fenyegetést: "Tisztában vagyunk azzal, hogy a háború csak azzal végződhet, hogy vagy az árja népeket irtják ki, vagy pedig a zsidóság tűnik el Európából. 1939. szeptember 3-án (helyesen 1939. január 30-án, lásd feljebb) a német Reichstag ülésén már kijelentettem...hogy ez a háború nem úgy fog végződni, ahogyan azt a zsidók elképzelik, hogy tudniillik az európai árja népeket kiirtják, hanem úgy, hogy ennek a háborúnak a végeredménye a zsidóság megsemmisítése lesz. Első alkalommal nem csak mások fognak egyedül vérezni, hanem első alkalommal az ősi zsidó törvényt alkalmazzák majd: ’Szemet szemért, fogat fogért’."
Ennél egy politikus már nem igen tud nyíltabban beszélni. Több holokauszttagadó, például az amerikai Arthur Butz meg is „rótta” Hitlert ezekért a mondatokért. No, nem amiért a zsidók kiirtásáról beszélt. Inkább azért, hogy „rosszul”, „pontatlanul” fogalmazott, mivel nem a zsidókat, hanem „a zsidó befolyást és hatalmat” akarta megsemmisíteni.
A fennmaradt jegyzőkönyvekből, emlékeztetőkből tudjuk, hogy Hitler szűkebb körben, náci korifeusokkal, SS vezetőkkel, külföldi államférfiakkal tárgyalva is többször említette a zsidók kiirtását. Persze sokan mégis úgy vélték, hogy ezek csak politikai szólamok voltak, amelyeket nem érdemes szó szerint érteni, hiszen a Führer állandóan pusztításról, kiirtásról, leszámolásról, megsemmisítésről beszélt. A tények azonban mást mutatnak. Sokat elárul, hogy Hitler még halála előtt is a zsidók ellen gyűlölködött. 1945. április 29-én írt politikai végrendeletének utolsó sora így hangzik: „Mindenekfelett: megparancsolom a kormánynak és a népnek, hogy a faji törvényeket tartsák fent és könyörtelenül álljanak ellen minden népek megmérgezőjének, a nemzetközi zsidóságnak.” A dokumentum végén ott áll Hitler aláírása, nem igen lehet hamisítvány. A tagadó Butz szerint itt a Führert nyilvánvalóan „befolyásolták”.
Keresés
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.