9. A zsidókat azért kellett megölni, mert partizánok voltak
A holokauszttagadók szerint a nácik azért üldözték a zsidókat, mert veszélyes partizánok voltak. Azaz, tulajdonképpen önvédelemből, esetleg jogos óvintézkedésekkel védték csapataikat és a hátországot. Itt a tagadók ismét úgy érvelnek, mint maguk a nácik.
Himmler SS-Reichsführer 1941 végén találkozott Hitlerrel. A megbeszélés tényét feljegyezte saját kézzel írt határidőnaplójába, amely fent maradt. Jobb oldalt felül aláhúzta a Führer szót. Baloldalon, a második sorba írta a találkozó helyszínét: Wolfsschanze (a Farkasodú, Hitler főhadiszállása). Az időpont 1941. december 18., valószínűleg délután 4 óra (18.XII.41. 16?). A harmadik sorban nagybetűvel jegyezte fel a témát, Judenfrage, azaz zsidókérdés. Mellette a találkozón elhangzottak lényege: partizánként kiirtani (als Partisanen auszurotten).
1941. december 18., Himmler naplóbejegyzése: „partizánként kiirtani”
Egyes holokausztkutatók szerint ezzel a bejegyzéssel Himmler valójában Hitler holokausztot elrendelő parancsát örökítette meg. Annyi bizonyos, hogy e megbeszélés (is) komoly következményekkel járt.
Ekkoriban a hadsereg ukrajnai fegyverkezési felügyelője a helyszínen nyomát sem látta a zsidó partizánveszélynek. „Nyilvánvaló, hogy szívükből gyűlölték a német adminisztrációt és a hadsereget és ez nem meglepő. Mindazonáltal nincs bizonyíték, hogy a zsidók akár egyenként, akár csoportosan, vagy jelentős számban részt vettek volna szabotázsban. Kétségtelenül van köztük néhány szabotőr és terrorista, éppúgy, mint az ukránok között. De nem állítható, hogy a zsidók, mint olyanok bármilyen veszélyt jelentenének a német Wehrmachtra.”
Egy évvel később, 1942. december 29-én Himmler Hitler számára készített egy összefoglalót a partizánellenes harcokról. A fejléc szerint a dokumentumot az SS Birodalmi Vezetője (Der Reichsführer-SS) nyújtotta be. Tárgya: jelentés a Führernek a bandaellenes harcokról (Bandenbekämpfung). A tételesen tárgyalt időkör 1942. augusztus-november. A helyszín Dél-Oroszország, Ukrajna és a bialystoki kerület. A jelentés első oldalának 1. pontja szerint a németek 4 hónap alatt 9901 a „banditát” - értsd partizánt - öltek meg. Közülük a harcok során csupán 1337-en haltak meg, a többiek a helyszínen kivégzett (sofort exekutiert) hadifoglyok (737 fő), valamint a hosszabb kihallgatás után kivégzettek (7827 fő). A 2. pont a partizánokat segítők és a partizángyanús személyek (Bandenhelfer, Bandenverdächtigen) veszteségeit összesen 394 021 főben adja meg. Közülük 16553 fogságba esett, 14257 főt kivégeztek (exekutiert) a többséget a 363 211 kivégzett zsidó (Juden exekutiert) alkotja.
Bár az ún. bandaellenes harcokat az SS és a rendőrség egységei hivatalosan a partizánok ellen vívták, a dokumentum igazolja, hogy valójában tömegmészárlás zajlott. Az áldozatok kilenctizede a zsidók közül került ki. Őket nem azért ölték meg, mert harcoltak a nácik ellen. Egyszerűen azért kellett meghalniuk, mert zsidóként automatikusan veszélyesnek tekintették őket. A jelentés egyúttal a legmagasabb államvezetés bűnösségét bizonyítja: olyan speciális nagybetűs írógéppel készült, amellyel a rövidlátó, de szemüveget nem viselő Hitlernek írt anyagokat írták. Utolsó oldalát Himmler szignálta, az első oldal tetején lévő kézírásos megjegyzések szerint 1942 utolsó napján be is nyújtották Hitlerhez.
Keresés
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.