15. Az élő holtak: hova tűntek a zsidók?
Gogol orosz sima modorú szélhámosa, Csicsikov a holokauszt előtt száz évvel halott muzsikokat, holt lelkeket vesz a földesuraktól. A holokauszttagadók olyan zsidókat próbálnak rátukmálni a világra, akik bár holtak, de szerintük mégis élnek. Mivel azt hirdetik, hogy a náci üldözés alatt 300-500 ezer, legfeljebb 1,5 millió zsidó halhatott meg, magyarázatot kell adniuk 4-5 millió ember sorsáról. Ha nem gázosították el őket Treblinkában, Sobiborban, Belzecben, Chelmnóban és Auschwitz-Birkenauban, ha nem kerültek az Einsatzgruppen tömegsírjaiba, akkor mégis hová lettek?
A legnépszerűbb magyarázat szerint egyszerűen elhagyták a lakóhelyüket. Milliók követték az 1941-ben visszavonuló Vörös Hadsereget keletre és többé nem tértek haza. Mások, állítólag tíz- és százezrével a háború után Ausztráliába, Új-Zélandra emigráltak. Még többen mentek Amerikába, azaz az Egyesült Államokba és Kanadába, ahol - a mai illegális bevándorlókhoz hasonlóan – egyszerűen felszívódtak a tömegben. A hatóságoknál nem jelentkeztek, rokonaikkal nem érintkeztek. És persze az állítólagos halottak jelentős része a cionista Izraelben talált hazára. A tagadók szerint ráadásul anyagilag kifizetődő volt zsidó halottnak lenni, hiszen az ostoba németek (az állam és a cégek) évtizedekig fizettek olyan áldozatokért, akiket honfitársaik sosem dolgoztattak rabszolgaként és sosem öltek meg. Ezekkel az állításokkal az a baj, hogy a mégoly hiányos statisztikák nem támasztják alá őket. Természetesen sokan menekültek a Szovjetunió belsejébe 1941-1942-ben, és százezrek emigráltak nyugatra a háború után. Az 1948-as függetlenség kikiáltásakor mintegy félmilliós Izrael 1970-ig 1,15 millió zsidó bevándorlót fogadott. Összlétszámuk azonban még így sem közelítette meg a hiányzó 4-5 millió főt. Ráadásul csak az Izraelbe bevándorlók egy része volt túlélő, hiszen érkezett 50 ezer jemeni, és százezernyi, közel-keleti arab államokban élő szefárd zsidó is, akiket nem érintett a holokauszt.
A tagadók számos más magyarázattal is előálltak. Sok halottat többször vettek fel különböző listákra. Egy áldozatot bejelenthetett a hatóságoknál házastársa, egyszerre akár több gyereke, testvérei, anyja vagy az anyósa, a szomszédja és barátai. Az amerikai Butz szerint egy részük tudatosan terjesztette saját és rokonai halálhírét. Mások egyszerűen tévedtek: a háború során elszakadtak családjuktól, barátaiktól és 1945 után nem találták meg egymást. Ezért kölcsönösen halottnak gondolták a másikat, így bár valamennyien éltek, felkerültek az áldozatok listájára. Szerinte voltak olyanok is, akik egyszerűen nem akarták „helyreállítani a kapcsolatot” korábbi környezetükkel, ezért nem keresték őket, hallgattak magukról. Másoknak a szovjet kommunista hatóságok tiltották meg, hogy felvegyék a kontaktust a kapitalista nyugaton élő ismerőseikkel, hozzátartozóikkal.
Biztosan történtek hasonló emberi drámák. Toma András, az utolsó magyar hadifogoly 2000-ben tért haza egy orosz idegszanatóriumból. De nem gondoljuk, hogy a verifikált halottak sokasága mellett több tízezer, a Gulágon nyom nélkül eltűnt magyar nyaral valahol álnéven. Hiroo Onada hadnagy 1972-ben került elő a fülöp-szigeteki Lubang dzsungeléből. Miközben családja holtnak hitte, ő nem tudta, hogy vége a háborúnak. Az izraeli sajtó sem rejtegeti az ilyen történeteket és beszámol nagy egymásra találásokról. A családjától 1942-ben elszakított Irene Famulak 83 évesen, 2008-ban értesült, hogy öccse, aki évtizedekig hiába kereste a Szovjetunióban, túlélte a nácikat. 2011 májusában egy, a Gulágon 1946-ban született zsidó nő talált rá 66 éve halottnak hitt rokonaira Izraelben. Ilyen esetek bizonyosan előfordultak, ezrével, de akár tízezrével is egy-egy nagyobb kataklizma után. Zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt. Azt is tudjuk, hogy az első veszteségbecslések utólag általában túlzónak bizonyulnak. De ezek a tényezők (illegális kivándorlás, statisztikai hibák, eltűnések stb.) együttesen csak szerény mértékben csökkenthetik az áldozatok millióinak számát.
A holokauszttagadók ugyanakkor egy szót sem szólnak azokról, akik évtizedek után is siratják elvesztett családjukat. Különösen ízléstelen az a magyarázatuk, mely szerint az álhalottak tömegesen tagadták meg egykori családjukat. Mivel időközben új férjet, új feleséget találtak maguknak, és új életük „értékesebb a réginél”, egyszerűen elhagyták gyermekeiket, szüleiket, testvéreiket. Lok Aliz például utoljára akkor látta húgát, amikor Bergen-Belsenben a felszabadulás után, egy brit mentőautóba tették a mozgásképtelen és magatehetetlen lányt. Fél évszázadig várta, hogy megcsörren a telefon. Aztán 53 év keresés után megtalálta. Egy halotti listán.
Keresés
Holokauszttagadás
-
III. Bűn és bűnhődés: a tagadók
- 1. Deportált ellenállóból alapító atyja: Paul Rassinier
- 2. Amerikai mester és tanítványa: Barnes és Hoggan
- 3. Egy francia tanár: Robert Faurisson
- 4. A német-kanadai neonáci: Ernst Zündel
- 5. A Leuchter-jelentés
- 6. David Irving
- 7. Saulusból Paulus: Jean-Claude Pressac
- 8. A Sztálin és a kommunista „anticionizmus”
- 9. Az iszlám és a holokauszt
- 10. A modern holokauszttagadás-ipar
- 11. Bűncselekmény-e a holokauszttagadás
-
IV. Kérdések, témák, válaszok
- 1. „Nincs bizonyíték a holokausztra”
- 2. „Hitler nem akarta kiirtani a zsidókat”
- 3. „Hitler nem tudott a holokausztról”
- 4. „Nincs írásos bizonyítéka, hogy Hitler elrendelte az Endlösungot”
- 5. „A nácik a zsidók bojkottja és hadüzenete miatt üldözték őket”
- 6. „A nácik együttműködtek a cionistákkal”
- 7. A nácik valójában a zsidók kivándorlására törekedtek
- 8. „A nácik kénytelenek voltak a veszélyes zsidókat koncentrációs táborokba zárni”
- 9. A zsidókat azért kellett megölni, mert partizánok voltak
- 10. Mi volt az Einsatzgruppen valódi feladata?
- 11. A nácik a megszállt Keleten nem törekedtek a zsidók kiirtására
- 12. „Nem azért küldték a Birodalomból keletre a zsidókat, hogy kiirtsák őket”
- 13. A nácik nem akarták és nem tervezték a teljes európai zsidóság kiirtását
- 14. Hány zsidó halt meg?
- 15. Az élő holtak: hova tűntek a zsidók?
- 16. Miért hazudnak a túlélők?
- 17. A nagy „irathamisítás”: a szövetségesek
- 18. Miért hazudtak az SS-ek és a nácik?
- 19. „A koncentrációs tábori halálozásokért a szövetségesek felelősek”
- 20. „Nem voltak gázkamrák a koncentrációs táborokban”
- 21. Chelmno és a gázteherautók
- 22. A Reinhard-akció: Belzec, Sobibor, Treblinka
- 23. A gázkamrák: „Kipufogógázzal nem lehet ölni”
- 24. A tömegsírok: „Lehetetlen ennyi halottat eltemetni”
- 25. A holtestek elégetése: „Nem volt ennyi benzin és fa”
- 26. Miért ez a szimbólum? Az Auschwitz csatahajó „elsüllyesztése”
- 27. Höss visszaemlékezései
- 28. „Nincs bizonyíték”: az iratok
- 29. „Nincs bizonyíték”: fotók és légifotók
- 30. Visszaemlékezések, tanúvallomások
- 31. Halottak: a nagy számháború
- 32. Gázkamrák és krematóriumok
- 33. Gázkamra vs. hullaház: a koncepcióváltás
- 34. Tömeggyilkosság vagy tífuszjárvány?
- 35. Zyklon-B: öngyilkos nácik?
- 36. „No holes, no holocaust”
- 37. „Nem férnek be annyian”: gázosítás, égetés
- 38. Zsúfoltság, szellőztetés, lift, füst
- 39. Az emberi zsír
- 40. Hamisítvány, óvóhely? Az I. krematórium (Auschwitz)
-
VI. Náci dokumentumok
- 1. Auschwitz, 1944: „..feltétlenül betartandó a titoktartás”
- 2 „A Führer megbízásából közlöm…”
- 3„…kegyelemből halálba juttassák”
- 4. „363 211 kivégzett zsidó”
- 5. „…összesen 137 346… Mindazonáltal, ha egy zsidónő terhes lesz, akkor likvidálni kell…”
- 6. „A Sonderkommandók nagyszabású kivégzéseket hajtottak végre”
- 7. „ebből 55 556 nő, 34 464 gyerek”
- 8-9.„Ostland területén valamennyi zsidót likvidálni kell?”
- 10 „Nagy részük a természetes csökkenés következtében ki fog hullani”
- 11. „El kell pusztítani a zsidókat, bárhol is találjuk őket…”
- 12. „Mi legyen a nőkkel és a gyerekekkel?”
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.