2. A roma holokauszt


 

A nácik a cigányokat is üldözték. Egyesek „idegenvérű ázsiaiként”, mások indiai eredetű, igazi árjaként azonosították őket. Mindenesetre társadalomra veszélyes, aszociális elemként tekintettek rájuk. Bár tervezték, végül nem készült önálló cigánytörvény. A német romák ehhez túl kevesen, mindössze 28 ezren voltak. Üldözésükhöz elsősorban a zsidóellenes jogszabályok biztosították a jogalapot. Az öröklött betegségekben szenvedők utódnemzését betiltó új törvény alapján sok cigányt kényszerrel sterilizáltak, másokat „a közbiztonság veszélyeztetése” címén tartóztatták le, a hontalan romákat kiutasították, betiltották a vegyesházasságokat. A cigánykérdés közbiztonsági ügyként a Himmler SS-vezér alá tartozó rendőri szervek hatáskörébe került. 1936-ban a berlini olimpia előtt „bűnmegelőzés” ürügyén megkezdődött a romák tömeges letartóztatása. Az első ún. „cigánytábort” a berlini külvárosban, Marzahnban állították fel. Kutyás rendőrök őrizték a szögesdróttal körülvett tábort, az internált vándorcigányok ezreire két WC és három kút jutott. Hamarosan tucatnyi ilyen lágert állítottak fel: a romák látogatót nem fogadhattak, szociális járandóságaikat megszüntették. Az Anschluss után megkezdődött a 11 ezer osztrák cigány üldözése: a gyermekeket kitiltották az iskolákból, a családokat táborokba zárták. Több ezren kerültek koncentrációs táborokba. 1936-ban Himmler utasítására a fajtudós Dr. Ritter 19 ezer cigányt vizsgált meg. „Faji tisztaság” szempontjából öt csoportba sorolták őket, 80-90 százalék a fajilag értéktelen „keverék” kategóriákba került.

 

Romacsaládok deportálása Aspergből

 

A háború kitörése után folytatódott a korábbi gyakorlat: a cigányok jövőjét leginkább a nácik zsidópolitikája határozta meg, azaz 1941-ig a kiűzés, ezután pedig a megsemmisítés volt a fő irányelv. Bár a két áldozati csoport sorsa sok tekintetben hasonló volt, lényeges különbség, hogy a zsidókkal ellentétben a nácik soha sem törekedtek valamennyi roma kiirtására. A nácik leginkább a vándorcigányok és a „keverékek” likvidálására törekedtek. Keleten gyakran az Einsatzgruppen alakulatai végeztek velük. 1942-ben Chelmnóban 5000 romát gázosították el. 1943-ban Himmler elrendelte egy cigány családi tábor felállítását Auschwitz-Birkenauban.

 

Dr. Ritter „tudományos” vizsgálata romákkal

 

Az ide hurcolt 23 ezer roma 90 százaléka meghalt. Sok gyermeket, főleg az ikreket, dr. Mengele embertelen kísérletei öltek meg. A romák nagy része az éhezés és a betegségek következében vesztette életét, de 2897 embert munkaképtelenként gázosítottak el az 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel. Itt és Ravensbrückben sok roma nőt sterilizáltak. Az európai roma holokauszt során a becslések szerint a 2 milliós cigányság legalább 10 százaléka meghalt.

 

Részletesen lásd: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=9_1_2&type=content