Amikor Hitler a Szovjetunió elleni háborút „megsemmisítő háborúnak” nevezte nem csak frázisokat puffogtatott. A nácik tervszerűen arra készültek, hogy átrajzolják Kelet-Európa demográfiai térképét és a német lakosság ellátását az alsóbbrendűnek tekintett szlávok kárára oldják meg. Ukrajnát a megszállt Európa és a Birodalom éléskamrájának tekintették. Mindez sok millió ember halálát okozta.

1941 tavaszán a Wehrmacht már azzal számolt, hogy a háború és a szovjet területek kizsákmányolása miatt „magától értetődően nagy éhség lesz…felesleges fogyasztók tízmilliói vagy éhen halnak, vagy Szibériába emigrálnak…tízmilliók fognak kétségtelenül éhen halni, ha mi elvesszük, amire szükségünk van.” 1941 májusában a hadsereg, az Élelmezésügyi Minisztérium és egyéb hivatalok közös egyeztetésén elhangzott: „Sok tízmillió olyan felesleges ember él ezeken a területeken (erdőövezetben, az ipari központokban), akik vagy meghalnak, vagy Szibériába kell emigrálniuk. Bármely kísérlet, hogy megmentsük ezt a populációt az éhségtől, amelyet a helyi felesleg Ukrajnából való kivonása idéz majd elő, Európa élelmezésének fenntartását veszélyezteti. Az ilyen szándékok gyengítenék Németország képességet arra, hogy folytassa a háborút…” Júniusban Himmler világosan kijelentette, hogy „az orosz hadjárat célja, hogy a szláv lakosság számát 30 millió fővel csökkentsük.”Az SS vezetőinek azt mondta, hogy „létkérdés, könyörtelen faji küzdelem lesz, amelynek következtében 20-30 millió szláv és zsidó fog elpusztulni a katonai akciók és az éhség következtében”. A nagyvárosok lakosságát felesleges fogyasztóként lényegében éhhalálra ítélték. Göring 1941 novemberében már azt mesélte az olasz külügyminiszternek, hogy „Ebben az évben 20-30 millió ember éhezik Oroszországban.”

Utcakép a megszállt Harkovból (HRS)

Hitler azt mondta, hogy Leningrádban „vagy éhen halnak, vagy megadják magukat”. A következő hónapokban csak ebben a városban több mint 600 ezer ember halt éhen és a kannibalizmus általánossá vált. Akárcsak a holokausztot, ezt a tömeggyilkosságot is nyelvi kódokkal álcázták (pl. „különleges gazdasági indokok” „visszairányítani a lakosságot a Szibériai hátsó térbe”). A valóságban a harkovi árvaházban a gyerekek hetente kétszer kaptak enni. Csak azok nem haltak éhen, akik az erdőben gyűjtögetve gombákat, leveleket, ágakat ettek.Mindez kiegészült a totális terrorral.

1Valahol Oroszországban. Német katonák felakasztott orosz civilek előtt pózolnak (HRS)

Hitler azt parancsolta, hogy mindenkit lőjenek agyon, aki akár csak ferde szemmel néz a németekre. Utasítását végrehajtották. A rendőrség, a Gestapo, az SS és a katonai alakulatok rutinszerűen gyilkoltak. A partizánellenes harc során csak Belorussziában több mint 600 falut semmisítettek meg a lakossággal együtt.

Ahogy nőtt a munkaerőhiány, a németek mozikban, villamosokban, piacokon razziáztak. 3-5 millió, többségében ukrán kényszermunkást (Ostarbeiter) deportáltak Németországba. Százezrek haltak meg közülük. A háborúnak, a náci népirtásnak, megszállás során kitört éhségnek és járványoknak a becslések szerint mintegy 13-17 millió szovjet civil esett áldozatául.