3. Az usztasa koncentrációs táborok


Az usztasa állam számos koncentrációs tábort állított fel 1941 és 1945 között, hogy elkülönítse és legyilkolja a nem kívánatos szerb, zsidó, roma, muszlim kisebbségekhez tartozókat. A rezsim vélt vagy valós politikai ellenfeleit szintén koncentrációs táborokba zárták. Az első táborokat Koprivnicán, Pag szigetén, Jadovno és Kruščicán állították fel. A legnagyobb táborkomplexum a Száva folyó partján elterülő Jasenovac.

 

Jasenovac

 

A láger öt, 1941-1942-ben létrehozott altáborból (Krapje, Bročica, Ciglana, Kozara, és Stara Gradiška) állt. Krapjét, Bročicát már 1941 novemberében bezárták a többi altábort 1945 áprilisában számolták fel a partizán előrenyomulás során. A bánásmód brutális volt: a foglyokat vascsövekkel és korbáccsal verték, éheztették, kényszermunkára hajtották. Ezrek haltak meg különböző betegségekben. A csoportos kivégzések mindennaposak voltak. Az áldozatokat felakasztották, a Szávába fojtották, másokat agyonlőttek, élve elégettek, lefejeztek, vagy kalapáccsal vertek agyon. 1942 augusztusában az usztasa őrök fogadásból gyilkossági versenyt rendeztek. A győztes állítólag 1360 ember torkát vágta el. Amikor egy fogoly nem volt hajlandó Pavelics poglavnikot éltetni, kiszúrták a szemét, levágták a fülét és az orrát, kitépték a nyelvét, majd átvágták a torkát.

 

Usztasa őr a jasenovaci áldozatok között

 

Mivel az usztasák elégették a tábori dokumentáció nagy részét, az áldozatok számát nehéz pontosan megállapítani. A jasenovaci komplexumban a legmegbízhatóbb becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg. Az áldozatok több mint fele (45-52 ezer) szerb volt, de mintegy 12-16 ezer horvát és boszniai zsidót, 10-16 ezer cigányt, 4-5 ezer horvátot is kivégeztek, vagy elpusztítottak. Az áldozatok között sok ezer gyermek volt.

 

Szerb gyerekek a jasenovaci táborban

Фильчаков прокурор харьков