4. A náci népirtás


Jugoszlávia megszűnésével egy időben kitört a megszállók elleni harc. 1941. április végén Pancsován (Pančevo) a szerb partizánok 2 SS katonát és 9 német lakost megöltek. Megtorlásul a németek nyilvános akasztást rendeztek, majd 12 volt jugoszláv katonát állítottak falhoz és lőttek agyon. A kivégzéseket filmre vették. 


  Pancsovai kivégzések

 


Mivel az invázióban részt vevő csapatok nagy részét hamarosan a szovjet frontra küldték, a németeknek csak néhány gyengébben felszerelt hadosztálya maradt az országban. Megszállási politikájuk a helyi kollaboránsokra, elnyomásra és megtorlásra épült. Egy 1941 szeptemberében kiadott parancs szerint minden megölt német katonáért 100, sebesültért pedig 50 túszt kellett kivégezni. A túszok legtöbbször cigányok és zsidók voltak. Az egyik legnagyobb ilyen vérengzés Kragujevácon történt 1941 októberében.

 

Német katona az áldozatokra mutat a kragujevaci mészárlás során

 

 

Miután a partizánok egy támadásban 10 németet megöltek 26-ot pedig megsebesítettek, a nácik és a kollaboránsok 2300 civilt (köztük gyerekeket és teljes iskolai osztályokat) mészároltak le. Különösen kegyetlenek voltak a speciális, partizánvadász SS és rendőri osztagok, amelyek országszerte egész községeket irtottak ki. A megtorlások azonban csak növelték az ellenállást: 1941 végére már 80 ezer partizán harcolt. Nagy részük a Szerbiában és Montenegróban küzdött a náci és fasiszta megszállók ellen.

 

Szerbiában nem az SS, hanem a Wehrmacht hajtotta végre a zsidók legyilkolását. Már a megszállás kezdetén elrendelték a zsidók összeírását. Később kötelezővé tették számukra a sárga karszalag viselését. Telefonjaikat elkobozták, mozgásukat korlátozták, nem járhattak moziba vagy színházba sem. A megszálló német csapatok parancsnoksága számtalan szakmától eltiltotta őket. A zsidó vagyonok árjásítása már 1941 júniusában megkezdődött. Nem sokkal később a Wehrmacht megkezdte a zsidó férfiak letartóztatását. Táborokba zárták őket és rajtuk torolták meg a németek elleni támadásokat. Egy speciális SS alakulat (Einsatzgruppe) válogatta ki a túszokat, de a kivégzés a hadsereg feladata volt. Az áldozatokat tömegsírokba lőtték. A Wehrmacht hamar kiirtotta a szerbiai zsidó férfiakat. Ugyanakkor a zsidó gyermekek és nők megölése zavarba hozta a katonai hatóságokat. Deportálni akarták őket, de Gestapo zsidóügyi osztályát vezető Adolf Eichmann agyonlövetésüket javasolta. Végül a zimonyi (Zemun) lágerbe vitték őket. Mivel a táborparancsnokság nem kapott elég élelmiszert a nők és gyermekek éheztek. 1942 áprilisában két gázteherautó érkezett. A zsidókat áttelepítés ürügyével a teherautókba zsúfolták, majd kipufogógázzal megölték. A hivatalos német jelentések szerint 1942 augusztusára a vegyesházasságokban élő zsidók kivételével Szerbiában a „zsidó– és a cigánykérdést megoldották”. Szerbiában mintegy 15 ezer zsidót és 12 ezer cigányt gyilkoltak meg.

лобановский александр игоревич класс