4. „363 211 kivégzett zsidó”


 

Himmler jelentése Hitlerhez a partizánellenes akciókról, 1942. december 29.

 

A fejléc szerint a dokumentumot az SS Birodalmi Vezetője (Der Reichsführer-SS) nyújtotta be. Tárgya: jelentés a Führernek a bandaellenes harcokról (Bandenbekämpfung). A tételesen tárgyalt időkör 1942. augusztus-november. A helyszín Dél-Oroszország, Ukrajna és a bialystoki kerület. A jelentés első oldalának 1. pontja szerint a németek 4 hónap alatt 9901 a „banditát” - értsd partizánt - öltek meg. Közülük a harcok során csupán 1337-en haltak meg, a többiek a helyszínen kivégzett (sofort exekutiert) 737 hadifogoly, valamint a hosszabb kihallgatás után kivégzettek 7827 fő. A 2. pont a partizánokat segítők és a partizángyanús személyek (Bandenhelfer, Bandenverdächtigen) veszteségeit összesen 394 021 főben adja meg. Közülük 16553 fogságba esett, 14257 főt kivégeztek (exekutiert) a többséget a 363 211 kivégzett zsidó (Juden exekutiert) alkotja. Bár az ún. bandaellenes harcokat az SS és a rendőrség egységei hivatalosan a partizánok ellen vívták, a dokumentum igazolja, hogy valójában tömegmészárlás zajlott. Az áldozatok kilenctizede a zsidók közül került ki. Őket nem azért ölték meg, mert harcoltak a nácik ellen. Egyszerűen azért kellett meghalniuk, mert zsidóként automatikusan veszélyesnek tekintették őket. A jelentés egyúttal a legmagasabb államvezetés bűnösségét bizonyítja: olyan speciális nagybetűs írógéppel készült, amellyel a rövidlátó, de szemüveget nem viselő Hitlernek írt anyagokat írták, utolsó oldalát Himmler szignálta, az első oldal tetején lévő kézírásos bejegyzés szerint 1942 utolsó napján benyújtották Hitlerhez.