Politikai antropológiai előadások

írta: Csepeli György

Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.

 

A következőkben arra teszek kísérletet, hogy megvitathatóvá tegyek egy szöveget, melyet a fenti kritériumok szem előtt tartásával írtam. Pozícióm felettébb sajátos. A 80-as években hallottam egyszer Budapesten a világhírű francia szociológus, Alain Touraine előadását, aki többek között egy éppen zajló kutatásáról beszélt, melyet a francia kormány tagjai körébe végzett. Elmesélte, hogy egy hétre beült a belügyminiszter irodájába, s kíváncsian várta, hogy mi történik. Sosem felejtem el, mennyire meglepődtem, amikor Touraine elmondta, hogy semmi sem történt. A munka kint folyt a kabinetben. A miniszter, ha egyáltalán bent volt az irodájában, íróasztala mögött ült, s nem csinált semmit. Akár ott se lett volna. Akkor gondolni sem mertem volna, hogy lesz egyszer arra alkalom, hogy magam is a politikai élet centrumába kerüljek. A rendszerváltás előtt álmodni sem mertem volna arról, hogy lesz idő, amikor közvetlen tapasztalatokat szerezhetek arról, hogy mit jelent a kormányzás, megismerkedhetek a döntések megszületésének (és elmaradásának) körülményeivel, ott lehetek a kormány, a kormánypártok parlamenti frakciói és a parlament ülésein, tárgyalhatok hazai szakmai és civil szervezetek képviselőivel, képviselhetem az államot nemzetközi politikai tárgyalásokon.

 

Éveken át, nap mint nap, szembesültem azzal a nyugtalanító űrrel, ami a hatalom helyén tátong. E tapasztalatokat próbáltam meg a politikai antropológiai előadásokban elméletileg feldolgozni, melynek során nagy hasznomra voltak a filozófiai antropológia, a kulturális antropológia, a szociálpszichológia és a politika tudomány területein végzett studiumaim. Az eredmény a következő 12 előadás lett, melyek nem ortodox módon közelítenek a politika világához, s nem illeszkednek be egyik szaktudomány kánonjába sem. Ha volt valaki, akit példaképemnek tekintettem, Machiavelli volt, aki szintén úgy írt a politikáról, hogy személyes tapasztalatai voltak arról, amit írt. Más kérdés, hogy ezzel az analógia véget is ért, hiszen a ma fejedelmei nem érdeklődnek a hatalom természetrajza iránt, s nem akarnak tükörbe nézni, bárki is tartsa azt eléjük. Vannak viszont sokan, akik többet és mélyebben akarnak tudni a politikai jelenségekről, s nekik talán hasznosak lehetnek ezek az előadások, melyek az emberi lét egyik legfontosabb határhelyzetéről tudósítanak.

 

Politikai antropológiai vizsgálódásaimban a filozófiai antropológia, a kulturális antropológia, a politikatudomány és a szociálpszichológia szempontjainak szinoptikus alkalmazására vállalkozom, egyúttal arra törekedve, hogy kihasználjam az internet mint médium adta lehetőségeket. A szöveget ennek megfelelően ahol csak lehet, kinyitom az interneten hozzáférhető hatalmas tudástárra, mely új alexandriai könyvtárként egyre bővül és gyarapodik, miközben őrzi a Gutenberg galaxis korában létrehozott tudás dokumentumait is.

 

A hasonló céllal született oktatási szövegektől az egyes előadások abban is eltérnek, hogy minden egyes fejezet után blogteret nyitok az egyes fejezetek olvasói számára ahhoz. A blogtér arra szolgál, hogy mindenki hozzá fűzhesse saját gondolatait, kérdését az alapszöveghez, közzé tegye hasonló jellegű vizsgálódásainak eredményeit, dokumentumait, miáltal azt remélem, hogy akik e szöveget olvassák, tanulják és kommentálják, egy teljesen új tanulási műfaj, a wikipedagógia megteremtésében vállalnak szerepet. A szöveg tehát csak kiindulópont, a szerző társszerzőkre vár, akikkel együtt vállalkozhat a meghatározhatatlan meghatározására.

Az egyes előadások szövegeiben a fontosabb fogalmaktól, jelenségektől és szerzőktől a bővebb és sokoldalúbb megismerés érdekében a wikpédiából ismert módon linkek vezetnek ki az internet révén hozzáférhetővé tett tudás óceánjába. Minden egyes előadás után következnek a kapcsolódó hallgatói prezentációk, amelyeket a hallgatók folyamatosan figyelnek és korrigálnak. Az egész tananyagot kíséri egy tanári blog, mely a félév során felvetődő legfontosabb kérdések megvitatására nyújt fórumot.

прокурор Фильчаков
Politikai antropológiai előadások