A budapesti romák - 2010

---

írta: Simon Dávid

Simon Dávid

1. A kutatás célja

A kutatás tárgyát képezi a kvalitatív kutatások során feltárt jellegzetes megélhetési stratégiák elterjedtségének mérése. További célként fogalmazódik meg a megélhetési stratégiák szerepe a cigányságon belüli szűkebb csoportok identitásának kialakításában (a cigány csoportok identitásviszonyairól Prónai Csaba in: Kemény, 2000; Liégeois, 1998). A munka során választ kerestünk arra is, hogy milyen kapcsolatok vannak az egyes szűkebb csoportok között, és ennek milyen gazdasági vetületei feltárhatók, leírhatók.

2. Módszertan, tipizáció

Az új módszertani eszközök felhasználását több tényező is indokolta. Egyrészt a létező kvantitatív kutatások esetén igen magas a meghiúsulások aránya (Kemény István vezette 1993-1994-es kutatásnál például Budapesten 28% volt; Kertesi-Kézdi, 1998). Másrészt a felvetett problémák indokolják, hogy a korábbi kutatások döntő többsége esetén alkalmazott, a környezet megítélésén alapuló cigányság definíció helyett a cigány közösségek véleménye legyen a mintába kerülés alapja. E két szempont, és a mintavételi keret tisztázatlansága miatt olyan megoldást alkalmaztunk, melyet sikerrel használtak más, a szakirodalomban ritka és rejtett (rare and elusive) csoportnak nevezett populációk vizsgálatánál.

A kutatás hipotézisei részben a már létező kutatások által felvázolt gazdasági stratégiákból, illetve azok elemzéséből következtek. Az irodalom alapján három alapvetően eltérő stratégia csoport vált megkülönböztethetővé az egyének a cigány közösséghez, és a többséghez való viszonya szerint.

Az első csoport az asszimilációs típus. Azok, akik ehhez a típushoz tartoznak a rendszerváltás előtt megszerzett javak és státus megőrzése érdekében állandó munkahely megszerzésére és megtartására törekedtek. Ez azonban a rendszerváltást követő szűkülő munkaerőpiaci körülmények között csak a korábbi esetleges közösségi kapcsolatok gyengítésével, a javak szűk családban való koncentrációjával történhetett. Itt jellemzőek a gyermekek továbbtaníttatásával kapcsolatos törekvések. Ebben a típusban nagyobb számban vannak jelen azok, akiket az irodalomban romungróknak vagy muzsikusoknak hívnak[1] (Fleck-Orsós-Virág, illetve részben Kállai in: Kemény, 2000 alapján).  A másik két típusra jellemző, hogy a tágabb cigány közösség nagy jelentősséggel bír a mindennapi élet és a kapcsolatok szabályozásában, ugyanakkor fontos szerepet játszik mindkét típusnál a többséggel kialakított jó kapcsolat, ami egyben a jövedelemszerzés alapja. A második típus szolgáltató jellegű. Itt a többségi társadalom részéről felmerülő olyan igényeket elégítenek ki a romák, amelyeket az valamilyen oknál fogva nem tud kielégíteni (ezek lehetnek presztízs jellegű okok is). Ide tartoznak a házkörüli munkák, továbbá a gyűjtögetés különféle formái (Fleck-Orsós-Virág in: Kemény 2000). A harmadik típus a kereskedő jellegű. Az ebbe a kategóriába tartozók az eltérő gazdasági és térbeli helyzetű nem cigány csoportokkal kialakított kapcsolatokat kihasználva tesznek szert haszonra. Ide tartoznak a régiségkereskedők, autókereskedők, zöldéség és virágkereskedők. Különleges formája ennek a típusnak a munkaerőkereskedelem. Utóbbi esetben általában maguk a munkások is cigányok (Előbbiről: Hajnal, 1999, továbbá Hajnal és Lakatos in: Kemény, 2000; utóbbiról saját tereptapasztalataim).

A vizsgálat során ezeket a típusokat kellett olyan módon konceptualizálni és operacionalizálni, hogy a feltett kérdések ne sértsenek az adott közösség számára tabut. Ezért a kérdések kidolgozásához figyelembe vettük a már megjelent kulturális antropológiai elemzéseket, illetve a jelenleg kutató antropológusok véleményét. Az operacionalizálás során nem törekedtünk olyan kérdések feltételére, melyekkel komplex képet lehet kialakítani, inkább csak olyan momentumokat ragadtunk meg, melyek az adott típus kötelező velejárói, ugyanakkor nem feltétlenül játszanak centrális szerepet. A típusokat elkülönítő jellemző dimenziók lehetnek: a napi időbeosztás (időmérleg), a nők és gyermekek szerepe a munkában, a munka állandósága, az azonos munkát végzőkkel kapcsolatos viszony, a közösségi redisztribúció kiterjedtsége és formái, a többséghez fűződő viszony.

3. A vizsgált populáció definiálása

A kutatás célcsoportját a budapesti 18 éven felüli romák, cigányok képezték. Olyan személyek, akiket a roma/cigány közösség (egy másik, ismerős tag révén) romának/cignynak tart. Azaz általánosítva a kutatás célcsoportja a Budapesten élő azon csoport, amelynek tagjait a csoport más tagjai romának/cigánynak tartják. Ez a megközelítés (lásd feljebb) eltér a tradicionális szociológiai cigánykutatások szokásos megközelítésétől, ahol az önbesorolás, vagy a nem cigány (többségi) környezet besorolása adja meg a vizsgált populáció definícióját. A célcsoport ilyen módon történő definiálásáta vizsgált kutatási kérdések indokolTák, mivel azok inkább kötődTek a roma/cigány közösség kulturális sajátosságaihoz, működéséhez, mint a többségi-kisebbségi viszonyhoz, különösen a többségi előítéletekhez.

4. Mintavételi terv

A vizsgált alapsokaság tulajdonságainak (hiányzó mintavételi keret, alacsony sűrűség a populáción belül) és a kutatás céljainak megfelelően a kutatás mintáját a hólabda mintavétel továbbfejlesztett és matematikai modellel alátámasztott változatával hozTuk létre (respondent driven sampling, RDS). A mintavételi tervet Heckathorn modellje alapján készítettük el. A mintavétel lényege, hogy a bármilyen módon elsőként kiválasztott mag-(seed-) válaszadók a következő válaszadót magukkal hozzák.  Az RDS becslő függvényével aszimptotikusan torzítatlan (a minta nagyságának növekedésével csökkenő mértékben torzított) becslést tudunk adni (a torzítás mértéke a mintanagyság reciproka), ha a következő feltételek teljesülnek (Heckathorn-Salganik, 2004):

• A válaszadók kölcsönös kapcsolatban állnak az általuk ajánlott potenciális válaszadókkal, akik a célpopuláció tagjai (reciprok kapcsolatok).

További feltételként hozzátehetjük, hogy a mintavétel során kellően hosszú láncoknak kell létrejönnie (egy válaszadótól lehetőség szerint kisszámú további válaszadóhoz menjünk tovább, ezt a folyamatot viszont sokszor ismételjük).

A becslés az alábbiak szerint adható meg (kétértékű változóra):

(5)

dj1 dj2 az 1. illetve 2. értéket            választók közül a j.          válaszadó fokszáma

(6)

f12f21 azon válaszadók száma, akik az 1. illetve 2.  értéket választották és az általuk ajánlott   személy a 2. illetve 1.            értéket választotta

 

Amint a fenti becslési eljárásból látható a kapott adatok a hagyományos elemzőszoftverekkel torzítás nélkül nem elemezhetők. A minta torzítása két okból ered: egyrészt a mintába kerülés valószínűsége arányos a lehetséges ajánlók számával. Másrészt a láncban egymást követő megkérdezettek válaszai nem függetlenek egymástól. Míg az előbbi hatás személyenként súlyozással kezelhető, az utóbbi kérdésenként (változónként) egyedi számítást igényel. Az elemzéshez rendelkezésre állt egy, a szerzők által kifejlesztett szoftver, amely alkalmas volt a végleges minta elemzésére.

 

5. A kutatás lebonyolítása

A kutatás lebonyolítását az ELTE Társadalotudományi Kar Módszertani Kutatóközpontja (MKK) végezte. A kutatás oktató és szakértő résztvevői önkéntesként, a kérdezést végző hallgatók többsége szakmai gyakorlat keretében végezte. A kutatás előkészítése során az MKK munkatársai a kar hallgatói közül toboroztak kérdezőbiztosokat, akiknek egy kötelező 4 órás felkészítésen kellett részt venniük. A felkészítés során a következőkre került sor:

•  a mintavétel és a kérdezőbiztosi tevékenység bemutatása

•  a kérdőív bemutatása

•  az adatvkezelési terv ismertetése

•  egy roma származású kommunikációs szakember segítségével gyakorlati felkészítés a terepmunkára

•  a hallgatók megkapták az első lekérdezendő (előre egyeztetett) interjúalanyuk elérhetőségét

 

A résztvevő hallgatók aláírásukkal igazolták, hogy az adatkezelési tervet megismerték és betartják. Az adatfelvétel első lépcsőjében az első kérdezést követően a lekérdezett kérdőíveket összegyűjtöttük és kértük a hallgatókat jelezzék vissza, milyen problémákkal szembesültek a kérdzés során. A beérkezett problémákat feldolgozva a kutatást lebonyolító oktatói team a kérdőív kérdéssorrendjének módosítását határozta el (a kérdőíven belüli sorrendváltoztatás és módosított ugrás következtében, az arra érzékeny interjúalanyok többségét nem kérdeztük bizonyos munkalehetőségek végzéséről). A továbbiakban a kérdezést az új kérdőívvel bonyolítottuk, és nem kaptunk az első lépcsőhöz hasonló negative visszajelzést. Az adatgyűjtés 2011 tavaszán zárult, majd sor került a kutatási adatok bevitelére és az eredmények feldolgozására, értékelésére.

 

6. Az eredmények

A kutatás első fázisában 220 interjú került lekérdezésre, azonban az első lépcsőben lekérdezett 29 kérdőív a kérdőív módosítása (lásd fent) miatt nem szerepel az itt bemutatott adatokban. A jelen első adatbemutatás nem tartalmaz semmilyen súlyozást, egyszerű leíró statisztika, amely nem veszi figyelembe a mintavétel fent leírt sajátosságait és speciális elemzési igényét. A mellékelt adatbázisba csak 150 változó került, amely az összes változó mintegy fele. A további változók kódolására a további kérdőívekkel együtt a következő kérdezési hullám lezárását követően kerülhet sor.

A minta jellemzői

Nemi eloszlás

	Gyakoriság	%	Valid %
1 férfi	85	44,50	45,94
2 nő	100	52,35	54,05
Összesen válaszoló	185	96,85	100
Hiányzik	6	3,14

Életkor

	Gyakoriság	%	Valid %
18-29 évesek	63	32,98	33,87
30-44 évesek	84	43,97	45,16
45 évesek és idősebbek	39	20,41	20,96
Összesen	186	97,38	100
Adathiány	5	2,61

 

Iskolai végzettség

	Gyakoriság	%	Valid %
kevesebb, mint 8 osztály	3	1,57	1,58
8 osztály	36	18,84	19,04
szakmunkásképző, szakiskola	43	22,51	22,75
érettségizett	56	29,31	29,62
elvégezte a főiskolát, egyetemet, de nyelvizsga hiányában nem kapott diplomát	5	2,61	2,64
diplomás	46	24,08	24,33
Összesen	189	98,95	100
Adathiány	2	1,04

 

Megoszlás

	Gyakoriság	%	Valid %
oláh cigány / roma	33	17,27	18,13
magyar cigány / muzsikus cigány / romungró	131	68,58	71,97
beás cigány	10	5,23	5,49
egyéb	8	4,18	4,39
Összesen	182	95,28	100
Adathiány	6	3,13

 

Az iskolai végzettség eloszlása egyértelmű torzítást jelez, ami a nagyszámú kezdőpont és a gyakori szálmegszakadás következménye, a minta kiegészítésével és a kezdőpontok elhagyásával a mintából ez a torzítás az említett matematikai modellek segítségével volt orvosolható.

Háztartások jellemzői

	N	Minimum	Maximum	Átlag	Szórás
Hányan élnek a lakásban?	190	1,00	9,00	3,3842	1,44191
Ebből hányan fiatalabbak 18 évesnél?	190	,00	5,00	,9211	1,04860
Hány lakószoba van a lakásban?	187	,00	6,00	2,2086	1,06727

Lakás tulajdonosa	Gyakoriság	%	Valid %
saját tulajdon	92	48,16	48,67
szívességi használó, rokon ismerős tulajdona	17	8,90	8,99
bérelt, magánszemély tulajdona	19	9,94	10,05
bérelt, állami vagy önkormányzati tulajdon	57	29,84	30,15
szolgálati lakás	2	1,04	1,05
egyéb	2	1,04	1,05
Total	189	98,95	100
System	2	1,04

Van a lakásban/házban, tartozik a lakáshoz/házhoz	%
Fürdőszoba	98,4
Külön konyha	94,7
Vezetékes gáz	94,7
Hálózati vízvezeték	99,5
WC a lakásban/házban	97,9
Csatorna	98,4
Konyhakert, veteményes	12,7
Pince	54,5
Garázs	12,7

Gazdasági status

Van a megkérdezettnek	%
250 ezer forintnál jelentősebb megtakarítás	20,6
5 évesnél régebbi személygépkocsi	37,0
5 évesnél újabb személygépkocsi	13,8
Automata mosógép	92,0
Színes TV	97,4
Mosogatógép	18,5
Mobiltelefon	98,9
Internet (otthon)	75,7
PC	79,3
Hűtőgép	98,4
Biztosítás (nem kötelező)	47,1
Bankkártya	89,9

Folytat valamilyen kereső tevékenységet? Ha nem miért?
	Gyakoriság	%	Valid %
igen	138	72,3	73,4
nem – GYES, GYED	6	3,1	3,2
nem – nyugdíjas	6	3,1	3,2
nem– munkanélküli	13	6,8	6,9
nem – háztartásbeli	4	2,1	2,1
nem – egyéb inaktív	4	2,1	2,1
nem – tanuló	17	8,9	9,0
Összesen	188	98,4	100,0
Adathiány	3	1,6

Volt valaha munkanélküli?
	Gyakoriság	%	Valid %
1 igen	121	63,4	65,1
2 nem	65	34,0	34,9
Összesen	186	97,4	100,0
Adathiány	11	2,6

7. Néhány további a hipotézisekkel összefüggő változó

7.1. Időfelhasználás

Hipotézisünk és a romákkal foglalkozó kulturális antropológiai irodalom szerint a romák – a vizsgált roma csoportok jelentős része – időfelhasználása rugalmasabb. A kutatás során nem vállalkozhattunk egy teljes időmérleg felvételére (ez annak a célkitűzésnek is ellentmondott volna, hogy elsősorban a válaszadók szempontjából semleges, az adott területtel kapcsolatban álló markereket, proxy kérdéseket használjunk). Az alábbiakban a kutatás néhány időfelhasználásra vonatkozó eredményét mutatjuk be.

Általában tudja reggelente, hogy mit fog csinálni délután?

	Gyakoriság	%	Valid %
1 tudja előre	100	52,4	52,6
2 általában tudja előre	65	34,0	34,2
3 általában nem tudja előre	12	6,3	6,3
4 nem tudja előre	13	6,8	6,8
Összesen	190	99,5	100,0
Adathiány	1	,5

 

Általában tudja reggelente, hogy kivel fog találkozni napközben? 

	Gyakoriság	%	Valid %
1 tudja előre	66	34,6	34,7
2 általában tudja előre	83	43,5	43,7
3 általában nem tudja előre	18	9,4	9,5
4 nem tudja előre	23	12,0	12,1
Összesen	190	99,5	100,0
Adathiány	1	,5

 

Amikor meglátogatja rokonát, ismerősét előre megbeszéli, vagy amikor éppen ráér felugrik?

	Gyakoriság	%	Valid %
1 előre megbeszéli	140	73,3	75,7
2 amikor épp arra jár felugrik	45	23,6	24,3
Összesen	185	96,9	100,0
Adathiány	10	3,1

 

Amikor rokon, ismerős jön látogatóba előre megbeszéli, vagy amikor éppen ráér felugrik?

	Gyakoriság	%	Valid %
1 előre megbeszéli	112	58,6	60,5
2 amikor épp arra jár felugrik	73	38,2	39,5
Összesen	185	96,9	100,0
Adathiány	6	3,1

 

A fentiek nem teljes mértékben igazolják az előzetes feltevéseket (bár a fenti hipotézis cáfolatához többségi válaszok vizsgálatára is szükség lenne). Érdekes tendenciaként megfigyelhető azonban, hogy az érkező látogatók esetén magasabb az adhoc találkozást jelzők aránya, ami a válaszok esetleges szándékos módosítására utal.

 

7.2. Társas kapcsolatok

Kulturális antropológiai leírások szerint a roma háztartások általában nyitottabbak, a roma közösség tagjai gyakran látogatják meg egymást – lényegében bejelentés nélkül. A vendégség egyik fontos szabálya, hogy az érkezőt kávéval kell kínálni. Az alábbi néhány változó a társas kapcsolatokat vizsgálja.

 

Mivel kínálja meg látogatóját először? 

	Gyakoriság	%	Valid %
1 üdítővel	49	25,7	25,8
2 kávéval	121	63,4	63,7
5 tömény itallal	2	1,0	1,1
6 étellel	11	5,8	5,8
7 egyéb	7	3,7	3,7
Összesen	190	99,5	100,0
Adathiány	1	,5

 

Az előző nap hány…

	Átlag	Medián	Szórás	Adathiány
felnőtt járt a lakásában/házában?	2,49	2	2,2	16
gyermek járt a lakásában/házában?	1,17	0	1,73	10
rokonnal, ismerőssel találkozott?	6,71	5	7,6	16

 

Milyen gyakran fordul elő, hogy ismerős, rokon a lakásában alszik?

	Gyakoriság	%	Valid %
1 nem fordul elő	30	15,7	16,0
2 évente néhányszor	73	38,2	39,0
3 havonta	57	29,8	30,5
4 hetente	21	11,0	11,2
5 hetente többször	6	3,1	3,2
Total	187	97,9	100,0
Összesen	4	2,1

Az adatok részben alátámaszják a kulturális antropológia kutatások érvényességét a vizsgált csoportban. Rokonokkal, ismerősökkel nagy számban találkoztak a kérdezést megelőző napon a megkérdezettek (50%-kuk 5 vagy több rokonnal, ismerőssel), a  megkérdezettek közel felénél (44,9%) havonta vagy gyakrabban alszik is rokon vagy ismerősa, ami a háztartás nyitottságára a kapcsolatok nagy számára utal, ugyanakkor a lakásban járt felnőttek és gyermekek száma nem mondható különösen magasnak.

7.3 Kapcsolat más kisebbségi csoportokkal

Szokott-e más kisebbségi csoportok tagjaival találkozni?

  

Szokott-e beszélgetni más kisebbségi csoport tagjaival?

(azoknak a %-ban, akik találkoztak az adott kisebbségi csoport képviselőjével)

  

Szokott-e együtt dolgozni más kisebbségi csoport tagjaival?

(azoknak a %-ban, akik találkoztak az adott kisebbségi csoport képviselőjével)

  

Szokott-e más kisebbségi csoport tagjainak eladni, tőlük vásárolni?

(azoknak a %-ban, akik találkoztak az adott kisebbségi csoport képviselőjével)

  

Kért vagy adott kölcsön más kisebbségi csoport tagjaitól illetve tagjainak?

(azoknak a %-ban, akik találkoztak az adott kisebbségi csoport képviselőjével)

  

 

Áll-e rokonságban más kisebbség képviselőjével?

(azoknak a %-ban, akik találkoztak az adott kisebbségi csoport képviselőjével)

  

Az ábrák alapján látható, hogy a megkérdezettek jelentős arányban tartanak fenn kapcsolatokat más kisebbségi csoportokkal. Egyes kapcsolatformák inkább az egyik, mások pedig a másik kisebbség esetén jellemzőek.

 

A megkérdezettek mintegy 50%-a találkozik zsidókkal, törökökkel, arabokkal. A találkozások tartalma a kianaik esetén általában kereskedelmi jellegű. A zsidók és  romák közötti kapcsolat kiemelt jelentősségűnek tűnik: minden más kapcsolattípus esetén a legnagyobb arányban zsidó kapcsolatok szerepelnek (információszerzés, közös munka, kölcsön ügylet, rokonsági kapcsolat).

 

7.4. Attitűdök

Két általános, a szakirodalom alapján összeállított, romákkal kapcsolatos értékeket tartalmazó attitűd blokk alapján az irodalomban megjelenő érékek elterjedtségét vizsgáljuk.

	Egyáltalán nem ért egyet 1	2	3	Teljesen egyetért 4
Ha vita van rokonok, ismerősök között, azt jobb a közösségen belül megoldani, nem szabad a bírósághoz, hatósághoz fordulni.	5,9%	4,8%	23,9%	65,4%
Romák és nem romák nyugodtan házasodhatnak egymás között.	1,6%	3,2%	5,9%	89,3%
Fontos, hogy minden ismerős, rokon együtt legyen a virrasztáson, keresztelőn.	5,9%	9,1%	20,9%	64,2%
Az ismerősök közötti vitás kérdésekkel is a legjobb a rendőrséghez, bírósághoz fordulni.	65,4%	26,6%	4,3%	3,7%
A nők és a férfiak úgy öltözködnek, ahogy nekik tetszik.	5,3%	5,9%	8,0%	80,9%
Egy roma/cigány nem csaphat be egy másik romát/cigányt.	23,0%	9,3%	18,6%	49,2%
Ha valaki sok ékszert hord, az biztosan sikeres.	71,4%	20,1%	5,3%	3,2%
Egy romnyinak/cigány nőnek hosszú szoknyát kell viselnie.	79,6%	11,8%	4,3%	4,3%
Gádzsók között úgy kell öltözködni, mint ők.	62,4%	16,9%	11,8%	9,0%
Nem helyes, ha roma/cigány és nem cigány köt házasságot.	87,8%	4,2%	3,7%	4,2%

 

Az első kérdésblokk általános kulturális kérdésekre vonatkozik. A válaszadók a leginkább egységes véleményt a női szerepekkel kapcsolatban fogalmazták meg, négyötöd részük elutasítja a vegyesházasság tilalmát és a nők ruházkodásának szigorú szabályozását.

 

A közösség fontossága két kérdés elfogadásában tükröződik: a vitás ügyek közösségi kezelése és a virrasztás, keresztelő, mint közösségi esemény jelentőssége (ezekben az esetekben a teljes mértékben egyetértő és inkább egyetértő válaszadó aránya haladta meg a négyötödöt). Végül: a leginkább megosztottak a válaszadók abban a kérdésben voltak, hogy egy roma/cigány becsaphat-e egy másik cigányt/romát.

	Egyáltalán nem ért egyet 1	2	3	Teljesen egyetért 4
Ha sürgősen pénzre van szükség, érdemes gyorsan  eladni valamit a használati tárgyak közül.	45,7%	19,4%	16,7%	18,3%
Ha adódik egy munka vagy üzlet, amiből gyorsan lehet pénzhez jutni, azt nem szabad elszalasztani, akkor sem, ha hosszabb idő alatt más több pénzt hozna.	20,2%	28,1%	18,5%	33,1%
Amit nagy nehezen megvásárolt az ember, attól nem könnyű megválni.	3,2%	4,3%	13,8%	78,7%
Akkor is érdemes belekezdeni valamibe, ha nem biztos, hogy végül sikerül befejezni, különben elszalasztja az ember a szerencséjét.	14,1%	13,6%	26,1%	46,2%
Ha éppen nem megy valami, akkor érdemes gyorsan valami másba belevágni, akkor is, ha abban még nincs tapasztalata az embernek.	27,2%	29,3%	21,2%	22,3%
Ha adódik egy jó lehetőség, akkor érdemes akár vidékre is elutazni miatta.	11,3%	8,1%	20,4%	60,2%
Fontos minden nap sok ismerőssel, rokonnal beszélgetni, mert csak így lehet megtudni a mindennapi élethez szükséges információkat.	27,8%	21,4%	21,9%	28,9%
Csak abba érdemes belevágni, amit biztosan be lehet fejezni, mert különben bukhat vele az ember.	14,4%	27,8%	20,3%	37,4%
Hogy hogyan sikerül eladni valamit, az elsősorban az eladó ügyességén múlik.	7,7%	13,7%	21,4%	57,1%
Ha több roma/cigány dolgozik együtt, akkor a megszerzett pénzt egyenlően kell elosztani.	22,1%	9,9%	17,7%	50,3%

 

A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos attitűdökre adott válaszok jóval kevésbé mutatnak tiszta képet. Csak a megvásárolt javakhoz való kötődés egyik kérdése kapott csaknem négy-ötödös megerősítést, az azonos dimenzióra vonatkozó ellentétes állítást azonban csak a válaszadók kevesebb, mint fele utasította el teljesen és csaknem egyötöd teljes mértékben elfogadta. A vállalkozási hajlandóságot mérő kérdések többsége jelentős hajlandóságot mutat, a megkérdezettek több mint fele az állítások többségével egyetért, inkább egyetért (kivéve a tapaszalatlanság esetét és a bizonytalan végű vállalkozásokat – utóbbi esetben a negatív állítást is támogatja a többség nem konzisztens módon, de ez a támogatás alacsonyabb mértékű).

 

Összességében a két attitűd blokk alapján elmondható, hogy bár néhány esetben nem az antropológiai szakirodalomban leírt attitűdöket képviselte a többség, jelentős azoknak az attitűd dimenzióknak a száma is, amelyben egyértelműen megjelennek az helyi közösségek vizsgálata esetén leírt értékek (különösen jelentős eredmény ez, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mintában ebben az első fázisban felülreprezentáltak a magas iskolai végzettségű, nagyobb eséllyel erőteljesebb többségi reszocializáción keresztül ment válaszadók).

 

8. A kutatás folytatása

Az adatfelvétel folytatása szükséges a fent leírt mintatorzítás csökkentése érdekében. A kutatás folytatását szeptembertől tervezzük önkéntesek és szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók segítségével.

Felhasznált irodalom

 Hajnal László Endre (1999): Nagyvárosi cigányok az új gazdasági környezetben. Regio, 1999. 1. szám.

Heckatorn, Douglas D. (1997): Respondent-Driven Sampling: A New Aproach to the Study of Hidden Population. Social Problems, 1997. No. 2.

Heckathorn Douglas. and Salganik M.J. (2004): Sampling and Estimation in Hidden Populations Using Respondent-Driven Sampling. Sociological Methodology. 2004; 34(1):193-239.

Kemény István (Szerk.)(2000): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság. Osiris - MTA Kisebbségkutató Műhely, 2000.

Kemény István - Rupp Kálmán - Csalog Zsolt - Havas Gábor (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásról. MTA Szociológiai Kutató Intézetének kiadványai, Budapest, 1976.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1998): A cigány népesség Magyarországon. Budapest, socio-typo, 1998.

Liégeois, Jean-Pierre (1998): Romák, cigányok, utazók. Budapest, Európa Tanács Információs Iroda és Központ, 1998.

Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Budapest, Panoráma, 1999.

Mellékletek

I. Adatkezelési terv

II. Kérdőív (végleges)

III. Mintavételi folyamat leírása

IV. Adatbázis (spss .sav formátumban)

Олександр Фільчаков прокурор