Adatkezelési terv A budapesti romák – 2010 című kutatáshoz
írta: Simon Dávid
Budapesti romák projekt
1. Vonatkozó törvények és dokumentumok
- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.)
- 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről (Aktv.)
- 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.)
- ELTE Szervezeti Működési Szabályzat (ELTE SzMSz)
- ELTE Társadalomtudományi Kar Szervezeti Működési Szabályzat (ELTE TáTK SzMSz)
Az alábbi adatkezelési terv a hivatkozott dokumentumok alapján és azok figyelembevételével készült.
2. Kutatási jogosultság
Az Ftv. 4.§ (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmények, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Egyetem) alaptevékenysége a tudományos kutatás. Az ELTE SzMSz 131. § (1) bekezdése szerint: „Az Egyetem az oktatók, kutatók, hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás (...) szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósítását. ”. Továbbá az ELTE SzMSz 131. § (2) bekezdés szerint: „Az Egyetem oktatóinak, kutatóinak a jelen Szabályzat keretei között kötelessége tudományos munka folytatása, illetve az oktatók, kutatók jogosultak (...) a munkaköri feladataikból származó feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására .”.
3. A kutatás célja
A kutatás célja a cigányok gazdasági tevékenységével foglalkozó kvalitatív kutatások eredményeinek felhasználásával átfogó kvantitatív képet nyújtani a budapesti cigány lakosság gazdasági tevékenységéről és közösségi struktúrájáról. A kutatás tárgyát képezi a kvalitatív (elsősorban antropológiai) kutatások során feltárt jellegzetes megélhetési stratégiák elterjedtségének mérése. További célként fogalmazódik meg a megélhetési stratégiák szerepe a cigányságon belüli szűkebb csoportok identitásának kialakításában. A kutatás választ keres arra is, hogy milyen kapcsolatok vannak az egyes szűkebb csoportok között, és ennek milyen gazdasági vetületeit lehet leírni.
4. A kezelendő személyes adatok köre és azok forrása
A kutatás válaszadó vezérelt mintavétel módszerével, személye kérdőíves interjúval kerül megvalósításra. A módszer lényege, hogy az egyes interjúalanyok adják meg a következő interjúalany megkereséséhez szükséges személyes adatokat. Az adatfelvétel során a következő személyes adatok kezelésére kerül sor: név, lakcím, mobiltelefonszám. A kutatás jellegénél fogva implicit módon egy különleges adatot, az etnikai kisebbséghez tartozást is érinti.
5. Az adatkezelés folyamata
A kutatás során a kutatást lebonyolító kérdezőbiztosok (az egyetem hallgatói) a kérdőív különválasztható részén rögzítik a szükséges személyes adatokat. A rögzített személyes adatok alapján jutnak el a következő interjúalanyhoz. Az egyes kérdőívek adatait a kérdezőbiztosok a személyes és különleges adatok nélkül rögzítik elektronikusan. A kérdőíveket a rögzítést követően a kérdezőbiztosok haladéktalanul eljuttatják az Egyetem kijelölt titkárságára, ahol zárt szobában, zárt szekrényben kerülnek tárolásra. A személyes adatokat a kutatás szervezői a kérdezés ellenőrzéséhez, valamint a fogás-visszafogás és a hólabda becslés alapján a teljes populáció nagyságának becslésére is felhasználják. Az ellenőrzés és a becslések elvégzését követően, legkésőbb az adatfelvétel befejezésétől számított 3 hónapon belül a személyes és különleges adatokat tartalmazó lapok a kérdőívekről leválasztásra, majd megsemmisítésre kerülnek. Ezt követően csak a személyes adatokat nem tartalmazó kérdőívek, valamint az anonimizált adatokat tartalmazó elektronikus adatbázist őrzik meg a kutatók.
6. Az érintett jogai gyakorlati érvényesíthetőségének biztosítékai
A kérdezőbiztosok az Egyetemtől megbízólevelet kapnak, amely tartalmazza a kutatás szervezéséért felelős kutatók nevét és elérhetőségét (minta mellékelve). A kérdezőbiztosok az interjú elején a bemutatkozó részben ismertetik és bemutatják az interjúalany számára Aktv. szerinti jogait, melyeket a kérdőív első lapja rögzít (vonatkozó rész mellékelve).
7. Az adatvédelmet biztosító technikai és szervezési intézkedések
A kérdezőbiztosok a számukra szervezett felkészítés során megismerik a jelen dokumentumban valamint a vonatkozó törvényekben szereplő adatkezelési elveket, továbbá az adatkezelés során elkövetett mulasztásokra vonatkozó törvényi szankciókat. A felkészítést követően minden kérdezőbiztos együttműködési megállapodást ír alá, amellyel – bűntetőjogi felelősségük tudatában – vállalják a személyes és különleges adatokra vonatkozó titoktartást, valamint a vonatkozó törvények és az adatkezelési tervben foglaltak betartását. A kérdőívek átvételére kijelölt titkárság munkatársát a kutatást szervező kutatók tájékoztatják a jelen adatkezelési terv részleteiről, különösen saját feladatairól. A kijelölt titkársági munkatárs ezt követően aláírásával veszi tudomásul a rá vonatkozó szabályokat.
Keresés
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.
