Nemzeti tudat, nemzeti tragédiák


Konfliktusmonitoring - projekt

 

2010 őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont országos kérdőíves vizsgálatot végzett. A kutatás egyik legfontosabb célja a magyar felnőtt népesség nemzettudattal kapcsolatos attitűdjeinek felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett kontrollként két, egyenként 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Az első kontrollminta egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoportból, a második pedig az azonos földrajzi területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett, civil környezetvédő „zöld” szervezet tagjaiból állt össze. A továbbiakban e három minta alapján mutatjuk be a nemzeti tudat és a tekintélyelvűség összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit.

 

 

A tekintélyelvűség lényegénél fogva a nemzeti hovatartozás kizáró, merev és érzelmileg intenzív átélésére hajlamosít, amibe nem férnek bele a legkülönfélébb keresztkategorizációk révén létrejött identitások, akár a személy saját identitásáról, akár azoknak az identitásáról van szó, akikkel közvetlenül vagy mediatizált formában találkozik. A tekintélyelvűség feltárására vállalkozó korábbi vizsgálatok mind Magyarországon, mind külföldön egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a tekintélyelvűség és a nemzeti hovatartozás kizáró, merev, érzelmileg szélsőségesen pozitív irányú megélése között.

 

Már a „klasszikussá” vált „The Authoritarian Personality” (TAP) c. kutatássorozat során szoros, pozitív korrelációt mértek az autoriter személyiség kilenc jellemzőjének együttes mérésére kidolgozott F skála és a patriotizmus alskálát is tartalmazó etnocentrizmus skála között (Adorno et al., 1950). A TAP megjelenését követően számos konkrét kutatás (pl. Blank, 2003) és kutatásokat összefoglaló kézikönyv (pl. Stone et al. 1993) igazolta a tekintélyelvűség és a kirekesztő nemzeti identitás konstrukciók közötti kapcsolatot. Kifejezetten a tekintélyelvűséget vizsgáló empirikus hazai szociálpszichológiai kutatások központi kérdése az előítéletességgel való kapcsolat és kölcsönhatás (Enyedi, 1996; Fábián, 1999; Erős-Enyedi, 1999; Enyedi-Todosijevic, 2004), míg a nemzeti identitás leírására és szociológiai meghatározóinak feltárására vállalkozó magyarországi szociológiai/szociálpszichológiai kutatások a tekintélyelvűséget többnyire a csoportközi előítéletekhez kapcsolva, leginkább (politikai) szocializációs folyamatokban értelmezve tárgyalják. A tekintélyelvűség és a nemzeti identitás kapcsolatáról az 1973 és 1992 között végzett, a magyar lakosság nemzettudatát vizsgáló survey kutatások eredményeinek összegzésében is olvashatunk utalást: „… az emberek legnagyobb részének nemzeti identitása nem abban nyilvánul meg, hogy elfogadná a „nemzeti” ideológiát vagy a nemzetkarakterológia magyarságképét, hanem abban, hogy más etnikumokhoz, így a hazai kisebbségekhez képest hogyan határozza meg magát” (96 oldal, Lázár Guy). A kilencvenes években, több ifjúsági mintán készült empirikus adatfelvételek elemzésének egyik fontos következtetése szintén a nemzeti hovatartozás szerepére utal. Eszerint a kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletesség és a nemzeti identitás leginkább attól függ, hogy a fiatalok miként viszonyulnak a kritériumokhoz kötött, az önbesorolás szabadságát kizáró magyarságfelfogáshoz (Murányi, 2005). Az utolsó éves középiskolások körében, 2006-ban készült nagymintás vizsgálat hasonló kapcsolatra hívja fel a figyelmet: “ … szigorú és kizáró nemzetdefiníciókkal találkoztunk azok körében is, akik a bevándorlókkal szemben megszorító politikát alkalmaznának. Ezzel szemben a kisebbségekkel szembeni nyitott és elfogadó magatartásminták a nemzeti hovatartozás meghatározása tekintetében nyitottabbá teszik a válaszadókat” (Szabó-Örkény, 1998: 214). Egy szintén a fiatalok (középiskolások és egyetemisták) körében lebonyolított másik kutatás eredménye azt erősíti meg, hogy a nemzettel való azonosulást, az egyén és a nemzet összetartozását (mobilizáló nacionalizmus) vagy az érzelmi kötődést (érzelmi nacionalizmus), valamint a más nemzetektől elzárkózást, bizalmatlanságot preferáló (agresszív nacionalizmus) nacionalizmusok kapcsolatban vannak a különböző autoriter és etatista társadalom felfogásokkal (Gábor, 1993).

 

A nemzeti érzés-és tudatvilággal foglalkozó szociológiai és szociálpszichológiai irodalom leírásából ismerjük azt, a mindennapi életben megélt spontán nemzeti identitást, mely jól megfér más – például lokális, regionális és kontinentális azonosulásra alkalmas - kategóriákkal. A társadalmi identitásba az is belefér, hogy a személy egyidejűleg két vagy több alternatív etnikai, nemzeti csoportba sorolja magát, és ne tartsa abnormálisnak, ha mások ugyanezt teszik. Ezzel szemben az irodalomból jól ismert a nemzeti identitásnak az a változata, mely a személy életvilágát valósággal megszállva, kizárja az alternativitást mind az identitás élményt szervező koncentrikus területi körök, mind pedig azon kategóriák irányába, melyek különböző okoknál fogva beépülhetnek az identitásba, legyen szó akár magáról a személyről, akár másokról, akiket közvetlen vagy közvetett módon megismer.

 

A nemzeti érzés-és tudatvilág empirikus leírására vállalkozó szakirodalom szerint a nemzeti identitás két véglete között számos változat van, melyek azonosítása akkor lehetséges, ha tudjuk, hogy hol van a határ, melyen innen a természetes nemzeti identitás alakzatai találhatók, s melyen túl, már a megszállott, kizárólagosságot sugalló nemzeti identitás alakzatok vannak.

 

Vizsgálatunk célja az volt, hogy megkülönböztessük a nemzeti érzés természetes „patrióta” valamint megszállott, kizáró, „sovén” változatait, s ezt követően megvizsgáljuk, hogy a létrejött változatok miként köthetők a korábban már bemutatott autoritarianizmus jellemzőkhöz.

 

 

Magyarként való azonosítás

 

A nemzeti érzés-és tudatvilág leírására szolgáló kérdésblokkot a magyarként való azonosítást lehetővé tevő nemzeti kategória lehetséges tartalmaira vonatkozó kérdéssel kezdtük. Hét válaszlehetőséget kínáltunk fel. Az egyes válaszlehetőségek választását a következő táblázatban mutatjuk be.

 

1. táblázat. Magyarként való azonosítás szempontjainak választása (százalékban)

 

Ön szerint magyarnak tekinthető-e az…

igen

nem

válasz-hiány

…akinek felmenői magyarok voltak

87

11

2

…akinek magyar az anyanyelve

87

12

1

…aki magyar állampolgár

83

15

2

…aki a mai Magyarország területén született

78

21

1

…aki magyarnak vallja magát

71

27

2

…aki a Nagy-Magyarország területén született

65

31

4

…aki a mai Magyarországon akar élni és dolgozni

46

49

5

 

 

A táblázat alapján nehéz más következtetésre jutni mint arra, hogy a megkérdezettek a magyarként való nemzeti kategorizáció során előnyben részesítik a hagyományosan „kultúrnemzeti” tartalmakat, melyek nem választás útján, hanem sorsszerűen határozzák meg azt, hogy valaki magyar-e vagy sem. Az önbesorolás és a bevándorlás láthatóan kisebb arányban van jelen a megkérdezettek nemzeti kategorizációs szempontjai sorában.

 

Az “állampolgár” fogalma a közép-kelet-európai nemzeti diskurzusokban nem jelenik meg önálló dimenzióként . A közép-kelet-európai nemzetek esetében az “állampolgár” tartalmát felülírja a “származás” és az “anyanyelv”, melyek együttesen egy inkább kizáró, semmint befogadó jellegű nemzetfelfogásnak felelnek meg. Vizsgálatunk is ezt a felfogást dokumentálja.

 

A nemzeti radikálisok körében szintén a kultúrnemzeti jellemzők – különösen a származás – nagyobb arányú támogatása a jellemző. Ez a tendencia a civil csoportot is jellemzi, de a „nem tudom” válaszok arányai lényeges eltérésekre utalnak (jegyzetek, 1. táblázat). A magyar hovatartozás hét feltételének megítélésében a nemzeti radikálisok jóval nagyobb arányban (11-25 százalék) bizonytalanok, mint a civilek (3-7 százalék) vagy a felnőtt minta tagjai (1-5 százalék). Mivel a felnőtt és ifjúsági normál populációkon végzett korábbi kutatások során sem tapasztaltuk a magyar hovatartozás megítélésének ilyen mértékű bizonytalanságát, ezért feltételezhetjük, hogy a véleménynyilvánítás elkerülésében szerepe van a nemzeti radikális csoporttagságnak. A magyarnak lenni kérdése a nemzeti radikálisok ideológiájának az egyik, ha nem éppen a legfontosabb tematikája. Számukra a besorolás nem csupán egy hovatartozási kategóriába tartozás, hanem a szervezeti identitásuk reprezentálása és egyfajta legitimációja. A „nem tudom” válaszok aránya az egyértelmű kritériumok (anyanyelv, származás) esetében is jelzik, hogy a nemzeti radikálisok egy része nem szívesen foglal nyilvánosan állást a számukra fontos kategorizáció megítélésében. Leginkább akkor bizonytalanok, amikor a nyílt állásfoglalás ütközik a szervezeti identitásuk alapját képező valamilyen másik alapelvvel. (Például a valamikori magyar területen született, de jelenleg szlovák/román stb. állampolgárt magyarnak tekinteni és egyúttal támogatni a Nagy Magyarország eszméjét; minden magyar állampolgárt magyarnak tekinteni és egyúttal támogatni az ezzel ellentétes igaz magyar – nem igaz magyar különbségtételt.)

 

Az országos felnőtt és a két szervezet mintáján lebonyolított kutatások kérdőívében egyaránt húsz állításból álló blokk segítségével mértük fel a válaszadók nemzeti azonosulásának lehetséges indokait. A lista összeállítása során Dekker és Malova eljárását követtük, akik a Csepeli által leírt modell dimenziói szerint helyezték sorba az egyes állításokat. Az alkalmazásban az eredeti modell nem érvényesülhet, mivel annak célja nem az egyes megkérdezettekben élő és működő nemzeti identitás-változatok azonosítása, hanem a természetes nemzeti érzés és az ideologikus nemzeti identitás között létesülő tudásszociológiai tér egyes rétegeinek megjelölése volt (Csepeli 1992). A lista ugyanakkor jól alkalmazható eszközt ad a kutató kezébe akkor, ha az a cél, hogy a válaszadók nemzeti identitása affektív és kognitív elemeinek vizsgálata révén el lehessen különíteni a nemzeti identitás “patrióta” és “sovén” változatait (Dekker-Malova, Hoogendorn, 2003).

 

A következő táblázatban bemutatjuk, hogy miként rendeződnek sorba az egyes állítások aszerint, hogy a válaszadók átlagosan milyen mértékben értenek egyet azokkal egy ötfokú Likert skálán.1

 

2. táblázat. A magyar azonosulás jellemzői

(ötfokozatú skála átlaga és szórása, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben egyetért)

 

Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel?

átlag

szórás

Magyarnak érzem magam.

4.8

0.6

Szeretem a magyar nyelvet.

4.7

0.6

Azt érzem, hogy Magyarország a hazám.

4.6

0.7

Szeretem Magyarországot.

4.6

0.7

Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban.

4.5

0.9

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.

4.4

0.8

Jó érzés magyarnak lenni.

4.4

0.8

Úgy érzem, közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal.

4.4

0.9

Általában kedvelem a magyar népet.

4.4

0.7

Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok

4.4

0.9

Általában jobban szeretem a magyar népet, mint más népeket.

4.2

1.1

Büszke vagyok Magyarországra.

4.2

1

Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint más országból jövő emberekkel.

4.0

1.1

Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom.

4.0

1.1

Büszke vagyok arra, amit a magyarok véghezvittek.

4.0

1

Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet.

3.5

1.2

Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie.

3.4

1.4

Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroktól.

3.3

1.3

Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról.

3.0

1.5

A magyaroknak nem szabadna keveredniük másokkal.

2.9

1.5

 

A felnőtt lakosságra vonatkozó eredményeket tartalmazó táblázatból jól látható, hogy amint egyre kizáróbb, szélsőségesebb állítások következnek, csökken a velük való egyetértés mértéke, szemben a természetes, a mindennapi életvilág megélése során működő nemzeti érzéssel, melynek indokai láthatóan általános helyeslést arattak a minta tagjai között. A szórások alapján látható, hogy minél magasabb egy állítással való egyetértés, annál többen sorakoznak fel a társadalomban az adott állítás mögé. A szélsőséges állítások viszont megosztják a társadalmat.

 

A lakossági mintához és a civil környezetvédőkhöz viszonyítva, a nemzeti radikálisok inkább elfogadják a magyar azonosulásra vonatkozó állításokat. A nemzeti érzésre, vagy a nemzeti büszkeségre vonatkozó kijelentések között nem nagyok az eltérések, de a tendencia egyértelmű: a két csoport közötti különbségek a nemzeti érzéstől a nacionalizmusig terjedő „skálának” megfelelően növekednek: a radikálisok jelentősen jobban támogatják a Dekker-Malova modell nacionalizmus dimenziójába tartozó állításokat, mint a civilek vagy a felnőtt lakosság (jegyzetek, 2. táblázat).

 

A kérdések mögött munkáló kognitív struktúrák felderítése során két utat követhetünk. Az egyik út a Dekker-Malova modell tematikus csoportosítását követi, amikor megvizsgáljuk az egyes blokkok egymáshoz való viszonyát. A másik út a többváltozós elemzés (faktorelemzés) útja, amikor is az összes változót együtt kezelve megnézzük az elemzés során keletkezett faktorok belső struktúráját.2 Ezen az úton járva két főkomponenst kapunk. Az első főkomponens az inkluzív nemzetfelfogásnak felel meg, a második főkomponens pedig az exkluzív nemzetfelfogást méri.

 


3. táblázat. Inkluzív nemzetfelfogás 3

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Magyarnak érzem magam.

0.36

0.6

Általában jobban szeretem a magyar népet, mint más népeket.

0.28

0.53

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.

0.60

0.77

Azt érzem, hogy Magyarország a hazám.

0.52

0.72

Jó érzés magyarnak lenni.

0.58

0.76

Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint más országban.

0.50

0.71

Úgy érzem közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal.

0.54

0.74

Szeretem a magyar nyelvet.

0.54

0.74

Büszke vagyok Magyarországra.

0.48

0.69

Általában kedvelem a magyar népet.

0.57

0.76

Szeretem Magyarországot.

0.62

0.79

Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom.

0.47

0.68

Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok.

0.59

0.77

Magyarázott variancia: 51.17 %

 

A táblázat alapján látható, hogy az inkluzív nemzetfelfogás olyan affektív elemeket mozgat meg, melyek a magyarság „kultúrnemzeti” felfogásához állnak közel. Legerőteljesebben Magyarország szeretete, az országra való büszkeség és Magyarországgal illetve a magyarsággal kapcsolatos érzések dominálnak, melyeket a magyar nyelv szeretete követ.4 A magyar állampolgárság, mint a büszkeség forrása ugyan része az inkluzív nemzetfelfogásnak, azonban összehasonlíthatatlanul kisebb súllyal, mint a „kultúrnemzeti” felfogást megtestesítő többi affektív komponens. A főkomponenst azért tekintjük az inkluzív nemzetfelfogást mérő eszköznek, mivel egyetlen összetevője sincs, mely bárkit, aki magyarnak vallja magát, kirekesztene a magyarok közösségéből. Sőt, ez a gondolkodási minta sokkal inkább azt hangsúlyozza, hogy nincs annál jobb, mint magyarnak lenni. Ebben az esetben a nemzettudatot nem a más nemzetekkel szembeni elkülönülés, hanem a magyarság belső értékei melletti érzelmi azonosulás határozza meg. Nem úgy a másik főkomponens esetében, melyben gyakorlatilag egyetlen olyan állítás sincs, melynek elfogadása ne a magyarság földrajzi és kulturális elkülönülését hangsúlyozná, azaz kettős tagadással élve azt mondaná, hogy aki magyar, az nem „nemmagyar”.

 

4. táblázat. Exkluzív nemzetfelfogás5

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

kommunalitás

faktorsúly

Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról.

0.56

0.75

Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie.

0.57

0.75

A magyaroknak nem szabadna keveredniük másokkal.

0.61

0.78

Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet.

0.46

0.67

Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint más országból jövő emberekkel.

0.4

0.63

Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroknál.

0.62

0.79

Magyarázott variancia: 53.62 %

 

A táblázat azt igazolja, hogy az exkluzív nemzetfelfogás meghatározó eleme a más nemzetektől való elkülönülés. Az eredendően zárt exkluzív nemzetfelfogás követői nem tartják igaz magyarnak azokat, akik másokkal keverednek, akik nem Magyarországon élnek, és akik más országokból jövőkkel szívesebben érintkeznek, mint a Magyarországon élőkkel. Ennek a kognitív struktúrának a része a nemzet „tisztasága” is, amire azok törekszenek, akik úgy vélik, hogy jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról.

 

A két főkomponens – annak következtében, hogy a faktorelemzés nem hozott megnyugtató eredményt – nem független egymástól.6 Összességében az a tendencia érvényesül, hogy minél inkább elfogadja valaki az exkluzív nemzetfelfogást, annál inkább elfogadja az inkluzív nemzetfelfogást is. Az inkluzív és exkluzív nemzetfelfogással való azonosulás, illetve ezek elutasítása szerint négy véleménycsoport különböztethető meg. A négy véleménycsoportot klaszteranalízis eredményeként különböztettük meg. A négy klaszter stabil klaszterközéppontjait a következő táblázaton mutatjuk be.

 

5. táblázat. A nemzetfelfogás típusai

(score-átlagok)

 


csak inkluzív nemzet-felfogásúak csak exkluzív nemzet- felfogásúak inkluzív és exkluzív nemzet- felfogásúak nem inkluzív és nem exkluzív nemzet-felfogásúak
Inkluzív nemzetfelfogás 0.44 -0.69 0.75 -1.87
Exkluzív nemzetfelfogás -0.70 0.28 1.14 -1.17
elemszám (%) 337 (34) 235 (24) 304 (30) 113 (11)

 

Adathiány miatt a minta egy százalékát nem lehetett besorolni egyik csoportba sem. Legtöbben (34%) azok vannak, akik magyarsága elsőképpen érzés. E csoport tudatában olyan nemzet él, mely a magyarság szeretetében, a nemzeti büszkeségben, külső megkülönböztető jegyektől (más nemzettől) mentes meghatározásban létezik. A többség esetében azonban azok a nemzeti identitás-minták működnek, amelyeket az exkluzív elemek uralnak részben vagy egészen (54 %). Kisebbségben vannak, akik számára se az exkluzív, se az inkluzív megközelítés nem fogadható el (11 %).

 

A következő ábrát megfigyelve, azonban láthatjuk, hogy ez utóbbi csoport tekinthető a legkevésbé egységesnek.7

 

 

                                                                                       1. ábra. Inkluzív és exkluzív nemzetfelfogás

 

TKK-KM-1-2-nemzettudat-tragedia_html_1abra

 

Az exkluzív-inkluziv nemzetfelfogás dimenzióban elhelyezve a klaszterelemzés eredményeképpen kapott csoportokat azt láthatjuk, hogy az ábra jobb felső sarkában találhatók azok a megkérdezettek, akiknek nemzetfelfogásának mind az inkluzív, mind az exkluzív elemek szerves részét képezik (teli kör). Az ábrán tőlük balra azokat jelöltük (csillaggal), akik nemzetfelfogása inkább exkluzív. Az ábra jobb alsó sarkában azok találhatók, akiknek nemzetfelfogása kizárólag inkluzív elemeket tartalmaz (háromszög). S végül a bal alsó csoportba azok tartoznak, akiknek nemzetfelfogását sem az inkluzív, sem az exkluzív elemekkel nem tudtuk megközelíteni (üres kör).

 

A magyar azonosulásra irányuló állítások bevonásával a lakossági mintán elvégzett főkomponensanalízis logikáját – pontosabban a lakossági adatbázison kapott főkomponensekhez tartozó ugyanazon változókat alkalmazva - a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők összevont mintáját szintén exkluzív és inkluzív nemzetfelfogás típusokkal jellemezhetjük. (A magyarázott variancia mértékéhez hasonlóan, az azonosan elnevezett főkomponensek struktúrája – az alkotó változók súlya – nem tér el lényegesen a lakossági mintán megfigyelt típusok megfelelő értékétől.). Az eredmények azt igazolják, hogy a nemzeti radikálisok csoportját mindkét nemzetfelfogás szignifikánsan jobban jellemzi és gondolkodásukban az exkluzív nemzetértelmezés a meghatározóbb (jegyezetek, 3-5. táblázat).

 

A két nemzetfelfogás típus ebben az esetben még erősebben korrelál8, így nem meglepő, hogy a bevonásukkal elvégzett klaszteranalízis alapján kapott három csoport közül az exkluzív és inkluzív nemzetfelfogást egyaránt preferáló csoport a legnagyobb elemszámú (a teljes minta 52 százaléka). A második legnépesebb csoport (32 százalék) elutasítja az exkluzív típust, de az inkluzív nemzetfelfogás csak kismértékben jellemzi, míg a harmadik csoport (16 százalék) mindkét nemzetfelfogást elutasítja (jegyezetek, 6. táblázat).

 

A kétféle nemzetfelfogás együttes jelenléte a nemzeti radikálisok sajátja, mivel a csoport 91 százaléka tartozik az exkluzív és inkluzív típust egyaránt preferáló klaszterbe. Ezzel szemben a civil környezetvédők fele (54 százalék) a nem exkluzív csoportba, egyharmada (32 százalék) az egyik típust sem támogató csoportba sorolódott (jegyzetek, 7. táblázat).

 

 

Nemzeti jelképek

A jelképek minden nemzet életében fontos, mással nem pótolható szerepet töltenek be, melynek lényege, hogy a nemzetet mint érzelmi közösséget jelenítik meg a nemzeten kívül és belül állók számára egyaránt. Az egyes jelképek integráló ereje attól függ, hogy milyen mértékben képesek aktiválni a kollektív narratív emlékezetben rögzült “kognitív archeológiai” rétegeket.

 

A kérdőívben 12 nemzeti jelképet soroltunk fel, s mindegyik esetben megkérdeztük, hogy a válaszadók szerint milyen mértékben jelképezik leginkább a magyarságot. A következő táblázatban bemutatjuk az egyes jelképekre adott átlagértékeket.9

 

 

6. táblázat. Nemzeti jelképek értékelése integrációs erő szerint

(átlag: 1: egyáltalán nem, 5: nagyon jellemzi a magyarságot)

 

Ön szerint mi jelképezi leginkább a magyarságot?

átlag

szórás

nem tudja (%)

Himnusz

4.8

0.57

0.5

Piros-fehér-zöld zászló

4.8

0.53

0.4

Címer

4.7

0.7

1

Szózat

4.6

0.79

0.9

Szent Korona

4.5

0.91

1.1

Vérszerződés

3.9

1.18

6.3

Turulmadár

3.7

1.31

4.5

Aranybulla

3.7

1.18

8.4

1849-es Függetlenségi Nyilatkozat

3.7

1.15

11.5

Nagy-Magyarország térkép

3.7

1.25

3

1989-ben elfogadott Alkotmány

3.6

1.16

7.6

Árpádsávos zászló

3.2

1.38

7.1

 

Az egyes felkínált jelképek elfogadása illetve elutasítása alapján különböző mértékben egységesek a magyarok. A Himnusz, a nemzeti lobogó, a címer, a Szózat és a Szent Korona elfogadása széles körű és egységes. A táblázat végén található jelképek elfogadottsága szűkebb körű, s egyben megosztó: ugyanis az ezekkel a jelképekkel kapcsolatos vélemények szórása (polarizáltsága) a legnagyobb.10 Jellemző, hogy ez utóbbi jelképek kapcsán a legmagasabb a „nem tudom” válaszok aránya.

 

A felnőtt és a civil környezetvédő mintákhoz viszonyítva, a nemzeti radikálisok – az 1989-ben módosított Alkotmány és a nemzeti zászló kivételével – minden felsorolt jelképet fontosabbnak vélnek a magyarság reprezentálása szempontjából. A civilek csoportjától szignifikánsan és leginkább (az ötfokozatú skálán átlagosan legalább egy egységgel) a nemzeti radikális ideológiához szervesen kapcsolódó emblematikus jelképek (Turulmadár, Árpádsávos zászló, Nagy-Magyarország térkép, Vérszerződés) mellett, az Aranybulla megítélése tért el. A magyarság képviseletének megítélését tekintve a piros-fehér-zöld zászló, a címer, a Szózat és a Himnusz esetében van legközelebb a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők véleménye (jegyzetek, 8. táblázat).

 

Az egyes jelképek nemzeti integrációs erejével kapcsolatos vélekedések a felnőtt mintában és a szervezeti tagok összevont mintájában egyaránt három jellegzetesen különböző gondolkodási mintává sűrűsödnek.11 A “Narratív” minta azokat jelképeket fogja össze, melyek ereje elsősorban a szöveg, mely nemzedékeken át újra meg újra képes volt eljuttatni az összetartozás logikán túlmutató, kollektív érzéseket mozgósító üzenetét.

 

7. táblázat. „Narratív” jelképek

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Aranybulla

0.63

0.8

1849-es Függetlenségi Nyilatkozat

0.73

0.85

Vérszerződés

0.58

0.76

1989-ben elfogadott Alkotmány

0.47

0.68

Magyarázott variancia: 60.25 %

 

A „Narratív” minta leghangsúlyosabb összetevője az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat nemzeti jelképként való elfogadása, illetve elutasítása. A narratív mintát alkotó négy jelkép közül három olyan írásos dokumentum, mely történeti forrásként is érvényes. A Vérszerződés esetében írott szövegről természetesen nem beszélhetünk, de a „szerződés” kifejezés által implikált szövegszerűség okán indokolt, hogy ez a hajdanvolt aktus (ha egyáltalán volt) részét képezi a narratív dimenziónak. A “Gemeinschaft” (közösségi) minta azokat a jelképeket rendezi egy dimenzióba, amelyek a hajdanvolt közösségi együvé tartozás érzéseit képesek mozgósítani, természetesen nem a racionalitás jegyében. Ezeknek a jelképeknek a kódja (színek, állatok) jellegzetesen analóg, bár az alkalmazott természetes jelek egykori jelentései a mai nemzeti tudatban már elhomályosultak.

 

8. táblázat. „Gemeinschaft” jelképek

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

kommunalitás

faktorsúly

Szent Korona

0.42

0.65

Turulmadár

0.62

0.79

Nagy-Magyarország térkép

0.63

0.79

Árpádsávos zászló

0.57

0.75

Magyarázott variancia: 55.9 %

 

 

A „Gemeinschaft” jelképek elfogadását, illetve elutasítását megragadó kognitív minta leghangsúlyosabb összetevője a Nagy-Magyarország térkép és a Turulmadár. A „Gemenschaft” jelképek mögött meghúzódó gondolkodási minta a régmúltba tűnt képekhez, figurákhoz kapcsolódik, melyek eredete legendák, mítoszok, a logikának ellenálló ideológiák homályába vész. A Szent Korona eredete számos kérdést vet fel, nem is beszélve a Szent Korona tan bizonytalanságairól. Az Árpádsávos zászló történeti jelentése teljesen más, mint azok a jelentések, amelyek a XX. század első harmadában rárakódtak. A Turulmadár az Osztrák-Magyar Monarchia idején a birodalomnak láttatott magyar állam jelképe lett, mely pótolta a tényleges nemzeti függetlenség attribútumainak hiányát (nemzetközi elismertség, hadsereg, pénzügyek és külügyek irányítása). Hasonlóan homályos jelentésű jelkép a Nagy-Magyaroszág térkép egy olyan ország elképzelése, amely amikor létezett, nem volt, nem lehetett nemzetállam. A „Gemeinschaft” kategóriába eső jelképekben közös, hogy az 1989-es rendszerváltást követően számos ideológiai áramlat használta és használja azokat identitás politikai céljai elérésére, emberek csoportjainak összekovácsolására.

 

A „Modern” minta a ma is használatos (bár éppen napjainkban változó) nemzeti jelképek együttese, mely eredeténél fogva ugyancsak utal a „Gemeinschaft” múltra, mint a „Gemeinschaft” minta jelképei. A két csoport között a különbség csak annyi, hogy a „Modern” minta jelképeit a hivatalos nemzeti liturgia átvette, míg a „Gemeinschaft” jelképek a nemzeti ellenzéki szubkultúra körében váltak használatossá.

 

 

9. táblázat. „Modern” jelképek

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Himnusz

0.57

0.75

Szózat

0.59

0.77

Címer

0.63

0.79

Piros-fehér-zöld zászló

0.58

0.76

Magyarázott variancia: 58.95 %

 

A modern jelképekkel kapcsolatos kognitív struktúra leghangsúlyosabb összetevője a címer, melynek grafikáját/ábrázolását, valamint használatát az alaptörvény szabályozza. Hasonlóképpen törvényi szabályozás hatálya alatt áll a nemzeti lobogó, valamint a Himnusz is. A Szózat ugyan nincs nevesítve jogi szövegben, ugyanakkor része a modern jelképek tárának. Ennek egyik oka a keletkezés körülményeiben kereshető: a Himnusz és a Szózat egyaránt a reformkor „terméke”. A másik oka, hogy ünnepi alkalmakkor Himnuszt és a Szózatot is eléneklik, lejátsszák (az Európai Unió Himnuszát, az Örömódát viszont ünnepi alkalmakkor alig-alig játsszák le).

 

A nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők összevont mintáját a felnőtt mintára jellemző jelkép-típusok jellemzik, az azonos szerveződésű főkomponensekhez tartozó változók (jelképek) kommunalitása és faktorsúlya csupán két esetben tért el lényegesen. A „Narratív” jelképek főkomponens kialakításában az 1989-ben elfogadott Alkotmánynak, a „Modern” jelképek típusban a piros-fehér-zöld zászlónak jelentősen kisebb a súlya (jegyzetek, 9-11. táblázat). A nemzeti radikális csoport tagjai szerint a magyarságot lényegesen jobban jellemzi a három jelkép típus: leginkább a „Gemeinschaft”, legkevésbé pedig a „Modern” szerveződés. 12

 

 

Nemzeti paranoia

A magyar nemzetre vonatkozó auto-reprezentációk korábbi kutatásaiból tudjuk (Hunyady, Szabó, Vásárhelyi, Csepeli), hogy a magyar önmeghatározás kulcsfontosságú eleme az a nézet, miszerint „egyedül vagyunk”, illetve, hogy a magyarok Európában (a világban) „árvák”, „mostohagyermekek”. E nézet bőven termő táptalaja lehet a nemzeti paranoiának, mely az ellenségek katalogizálásban jut kifejeződésre.

 

Két kérdés segítségével mértük föl a nemzeti outgroup-oknak tulajdonított ártó potenciált, mely akkor lehet igazán informatív, ha egyidejűleg a segítő potenciált is ismerjük. Ennek megfelelően a válaszadókat arra kértük, hogy 13 nemzeti outgroup kapcsán jelöljék meg, hogy véleményük szerint az egyes outrgoup-ok milyen mértékben ártottak13 és segítettek14 a múltban a magyaroknak.

 

10. táblázat. Nemzeti outgroup-oknak tulajdonított ártó és segítő potenciál15

(átlagok)

nemzeti outgroup-ok

ártottak

segítettek

mérleg
(átlag)

átlag

nem tudja (%)

átlag

nem tudja (%)

angolok

2.2

19

2.2

21

-0.02

amerikaiak

2.6

18

2.4

16

-0.15

horvátok

2.2

20

1.9

21

-0.26

zsidók

2.7

15

2.4

18

-0.35

franciák

2.4

19

2

22

-0.37

osztrákok

2.6

17

2.2

20

-0.42

kínaiak

2.4

18

1.8

20

-0.52

szerbek

2.6

20

1.8

21

-0.61

szlovákok

2.7

18

1.8

20

-0.7

románok

2.9

17

1.9

19

-0.86

oroszok

3.6

11

2.5

13

-1.04

cigányok

3.1

15

1.7

17

-1.2

németek

3.8

12

2.2

14

-1.45

 

Amennyiben az országos felnőtt mintára vonatkozó táblázat „ártottak” oszlopának átlagait nézzük (mely csak azon megkérdezettek átlagos ítéletét jelenti, akik képesek voltak dönteni a feltett kérdés kapcsán), akkor azt láthatjuk, hogy leginkább a németek, a cigányok és az oroszok jelentik a nemzeti paranoia forrását. A megkérdezettek a legkevésbé ártónak az angolokat és a horvátokat tartják. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy éppen ezeknek a nemzeteknek az esetében a legmagasabb a választ nem adók aránya, míg a leginkább „ártó” nemzetek esetében a legalacsonyabb. Mindebből arra következtethetünk, hogy bizonyos nemzetek esetében könnyebbnek, míg más nemzetek esetében nehezebbnek tartja a közvélemény a megítélést.

 

A „segítés” megítélése az „ártás” megítéléséhez képest nem mutat tökéletesen fordított képet. Azok között, akik képesek voltak döntést hozni a segítéssel kapcsolatban feltett kérdés alapján, az oroszok, az amerikaiak és a zsidók megítélése a legpozitívabb. Ezzel szemben a kínaiakat, a szerbeket és a cigányokat sorolták azok közé, akik a legkevésbé voltak a magyar nemzet segítségére. Az oroszok, a németek, az amerikaiak és a cigányok esetében a legkisebb azok aránya, akik nem tudtak érdemleges választ adni az esetleges múltbeli segítség kapcsán.

 

Jól látható, hogy a megkérdezettek között minden nemzet esetében viszonylag magas a döntésképtelenek aránya. Ugyanakkor a teljes kép kialakítása során a hallgatást, illetve a két kérdés közül akárcsak az egyikben való döntésképtelenséget is figyelembe kellett vennünk. Ezért a mérleg oszlopban kiküszöbölve az adathiányt, kiszámítottuk az ártás és a segítés mérlegét. Eszerint a magyarok az angolokkal, az amerikaiakkal és a horvátokkal kapcsolatban vannak leginkább azon az állásponton, hogy a múltban a legkevésbé ártottak nekünk. Ezzel szemben a németeket, a cigányokat és az oroszokat tekintik a leginkább olyan nemzeteknek, amelyek a múltban ártottak a magyaroknak.

 

A két szervezeti mintán azonos módon képzett „segítés-ártás” mérlegek összehasonlítása azt mutatja, hogy a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők csupán négy nemzetet (oroszok, cigányok, franciák és kínaiak) tartanak hasonló mértékben ártalmasnak, azaz nem szignifikáns a mérlegek különbsége. A másik kilenc nemzettel – különösen a románokkal, szlovákokkal és a szerbekkel - szemben a nemzeti radikális csoport szignifikánsan „kritikusabbak”. Náluk itt minden esetben inkább az ártó minősítés dominál. A válaszhiányok arányai („nem tudom” válaszok) arra utalnak, hogy a nemzeti radikálisokat egyes csoportok értékelésénél lényegesen magasabb bizonytalanság jellemzi a kétféle értékelésnél. A nyugatiakkal (németek, angolok, franciák, amerikaiak) és a csoportközi előítéletesség két tradicionális hazai célcsoportjával (cigányok és zsidók) szembeni tanácstalanságot és/vagy a minősítés elkerülését bizonyára más okok magyarázzák. A nyugati nemzetek esetében feltehetően a nyugati nagyhatalmak és Magyarország XX. és XXI. századi kapcsolatának ambivalenciái (I. és II. világháború, Trianon, pártállami korszak, rendszerváltozás, EU csatlakozás) motiválták. A cigányok és zsidók minősítésétől való elzárkózást pedig bizonyára a többségi társadalom hétköznapi diskurzusaiban a nemzeti radikalizmushoz kapcsolt nyílt cigányellenesség és antiszemitizmus „vádjának” elkerülése magyarázza.

 

Az „ártás” megítélését tekintve, a nemzeti radikálisok az ország felnőtt lakosságánál jóval kritikusabban szemlélik a más nemzetekhez kapcsolódó múltat. Leginkább (4.0 - 4.2 átlagponttal) a románokat, zsidókat, oroszokat, szlovákokat, szerbeket és az osztrákokat vélik a magyaroknak ártó nemzetnek. Ezzel szemben a civil környezetvédők csoportjánál csak az oroszok átlagpontja volt hasonló (4.0). Az „ártás” mértékéről alkotott véleményeknek megfelelően, a két szervezet tagjai a felsorolt nemzetek „segítését” csekély mértékben ismerik el (1.5 és 2.7 közötti átlagok). A nemzeti radikálisok legkevésbé a németekkel (2.7), a civil csoport pedig az osztrákokkal (2.6) és az amerikaiakkal (2.5) kritikus.

 

Minden megkérdezett esetében lehetséges annak vizsgálata, hogy egy-egy nemzeti outgroup-ot a múltbeli ártástól a múltbeli segítésig terjedő skálán hol helyeznek el. A következő ábrán azt mutatjuk be, hogy a felsorolt nemzeti outgroupok közül hány outgroup esetében vélték úgy összességében a minta tagjai, hogy a múltban egyértelműen a magyarok segítségére, kárára voltak, illetve nem volt releváns szerepük a múltban. A vízszintes tengelyen azoknak a nemzeti outgroup-oknak a száma a látható, amelyek megítélésével kapcsolatban érdeklődtünk. A függőleges tengelyen pedig azok arányát jelöljük, akik a teljes mintán belül azon a véleményen vannak, hogy a felsorolt 13 nemzeti outgroup közül a múltban hány segített, ártott vagy volt neutrális a magyarok szempontjából.

 

 

2. ábra. A nemzeti outgroup-ok ártó és segítő szerepe

(százalékban)

 

TKK-KM-1-2-nemzettudat-tragedia_html_2abra

 

A 2. ábra magáért beszél. A megkérdezettek közel 38 százaléka volt azon az állásponton, hogy a felsorolt 13 nemzeti outgroup közül egyetlen sem volt, amely a magyarok segítségére lett volna. Ugyanakkor a 15 százalékot sem éri el azok aránya, akik úgy vélik, hogy a felsorolt nemzeti outgroupok közül egyetlen sem ártott a múltban a magyaroknak. Megfigyelhető, hogy ahogy a vízszintes tengelyen jobbra haladunk, egyre kisebb azok aránya, akik szerint segítettek a felsorolt nemzeti outgroup-ok, s egyre nagyobb azoké, akik szerint ártottak. A legalább három segítő nemzeti outgroup-ot megnevezők aránya még valamivel meghaladja a legalább három ártó outgroup-t megnevezők arányát, azonban ettől a ponttól kezdve megfordul a tendencia. A megkérdezettek mindössze 17 százaléka jelölt meg négy, vagy annál több olyan nemzeti outgroup-ot, melyek egyértelműen a magyarok segítségére voltak a múltban. Ezzel szemben a megkérdezettek háromnegyede négy vagy annál több olyan nemzeti outgroup-ról állította, hogy ártottak. Ráadásul mindössze egyetlen százalék gondolta, hogy senki nem ártott nekünk. (Ugyanakkor a megkérdezettek több mint 10 százaléka egyetlen olyan nemzeti outgroup-ot sem tudott megjelölni, mely akár ártott vagy segített volna a magyaroknak.)

 

A válaszadók többsége (73 %) az ártásra tette a hangsúlyt, s csak egy kisebbség (17 %) ítélte úgy, hogy többen segítettek a magyaroknak a múltban a nemzeti outgroup-ok közül mint ahányan ártottak. Ezek az eredmények megerősítik azt a feltételezést, mely szerint a paranoid outgroup percepció változatlanul erősen él és hat a mai magyar társadalomban.

 

A két szervezeti alminta hasonló vizsgálata árnyalja a korábbi következtetésünket, mely szerint a más nemzetekhez fűződő múlt tekintetében a nemzeti radikálisok jelentősen kritikusabbak, mint a civil környezetvédők. A radikális csoport 35 százaléka egyetlen csoportot sem, 3 százaléka ötnél több olyan nemzeti outgroup-ot nevezett meg, amely a múltban segített a magyaroknak. (A civil környezetvédőknél a megfelelő százalékos arányok: 25, illetve 10 százalék). A felnőtt mintán megfigyelhető tendenciának megfelelően, mindkét szervezeti mintára igaz, hogy a pozitív megnevezési arány csökkenése együtt járt a negative feltételezések növekedésével. A léptékek azonban jelentősen eltérnek: míg a nemzeti radikálisok 31, a civil környezetvédőknek csak 25 százaléka nevezett meg legalább tíz, vagy annál több, a magyaroknak ártó nemzetet.

 

A magyarok sikerei és kudarcai

Akár individuális, akár kollektív tudatról beszélünk, típusosan minden tudat sajátja az önvédelem. Kollektív tudat esetében az önvédelem tendenciája még erőteljesebb. A Magyarország jelenkori romlásával kapcsolatos oktulajdonító ítéletek elemzése kapcsán láttuk, hogy milyen kevéssé voltak népszerűek azok az okok, amelyek a jelenkori társadalmi bajok magyarázatként a nemzeti ingroup mulasztásait, hibáit, fogyatékosságait rótták fel, s ezzel szemben milyen népszerűek voltak a „gyarmatositó” idegenek valamint az „anómiás profitszerzők” attribúciós narratívái.

 

A múltra vonatkozóan mind a nemzeti sikerekre, mind pedig a nemzeti kudarcokra külön-külön rákérdeztünk. Mindkét esetben egy listát adtunk a megkérdezetteknek. Az volt a feladatuk, hogy az iskolai osztályzatok logikáját követve osztályozzák le az adott történelmi eseményt, mégpedig úgy, hogy az véleményük szerint milyen mértékben volt siker16 (illetve kudarc) a magyarság számára.17

 

11. táblázat. A magyarság sikerei

(átlag és szórás)

Történelmi esemény

átlag

szórás

nem tudja (%)

Honfoglalás

4.5

0.7

2.4

Hunyadi Mátyás uralkodása

4.4

0.8

4.0

Tatárjárás utáni újjáépítés

4.0

0.9

10.4

A Magyar Királyság felemelkedése a középkorban

4.0

0.9

13.4

Az Erdélyi Fejedelemség megmaradása a török hódoltság alatt

4.0

0.9

12.5

A reformkor

4.0

0.9

14.7

Az 1848-as polgári forradalom

3.8

1.1

7.1

A II. világháború utáni újjáépítés

3.8

1.0

5.1

Kalandozások Nyugat-Európában

3.7

1.0

12.9

Mária Terézia uralkodása

3.7

1.0

16

Az 1867-es kiegyezés

3.6

1.1

13.3

A Magyar Királyság függetlenségének visszanyerése 1920 után

3.5

1.1

16.3

Kádár-korszak

3.4

1.1

4.0

Az 1956-os forradalom

3.3

1.2

6.6

A 2010-es áprilisi országgyűlési választások

3.3

1.2

9.6

Az 1989-es rendszerváltás

3.1

1.1

5.4

A Horthy korszak

2.9

1.2

10.6

 

12. táblázat. A magyarság kudarcai

(átlag és szórás)

 

Történelmi esemény

átlag

nem tudja (%)

Az első világháborús vereség és a trianoni béke

4.3

8.8

A török hódoltság, az ország három részre szakadása

4.2

10.0

Az 1848-1849-es szabadságharc bukása

4.2

8.4

A német megszállás (1944)

4.2

8.7

A Rákóczi szabadságharc bukása (1711)

4.1

8.6

Tatárjárás (1241-1242)

4.0

13.0

Az orosz megszállás 1945-ben és utána

4.0

9.0

Az 1956-os forradalom bukása

4.0

7.9

A Dózsa-felkelés bukása

3.9

12.1

Augsburgi vereség, a kalandozások korának vége (955)

3.4

24.7

A rendszerváltás (1989-2010)

3.4

8.6

Koppány leverése

3.2

21.6

 

A két táblázat átlagainak összehasonlítása alapján jól látszik, hogy a megkérdezettek nemzeti tudatában intenzívebben vannak jelen a kudarcok, mint a sikerek. A kudarcok többsége 4 feletti átlagosztályzatot ért el, s csak a legrégebben történt kudarcok (a Dózsa felkelés bukása, az augsburgi vereség valamint Koppány leverése) esetében finomul a kognitív kín. A siker-percepciót a múlt uralja. Minél közelebb járunk a jelenhez, annál lanyhább a siker-ítélet. Figyelemre méltó (de a korábban már ismertetett adatok ismeretében nem meglepő) a rendszerváltás leértékelése, valamint a Horthy-korszak utolsó helyezése.

 

A történelmi sikerek és kudarcok megítélése kapcsán a felnőtt mintára vonatkozó következtetések (a kudarc intenzívebb, mint a leginkább régmúltra vonatkozó siker; a rendszerváltozás kudarca) még akkor is érvényesek a nemzeti radikális és a civil környezetvédő almintákra, ha a két szervezet közötti eltérések is figyelemreméltók.

 

A nemzeti radikálisok számára leginkább sikeres történelmi események (honfoglalás, Hunyadi Mátyás uralkodása, Erdélyi Fejedelemség megmaradása, a tatárjárást követő újjáépítés) mindegyike évszázadokkal korábban zajlott. A sikerességet megítélő ötfokozatú skálán négyes átlag feletti értékkel szereplő kilenc eseményből csupán kettő kapcsolódik a XX. századhoz: az ország I. világháború után helyreállt függetlensége (a monarchikus intézményeket nélkülöző, király nélküli királyság) és az ezzel szorosan összefüggő periódus, a Horthy-korszak. A civil környezetvédők csoportjában csak hat eseménynek volt legalább négyes átlaga, de ezek közül egyik sem a XX. században történt. A nemzeti radikálisok számára a közelmúlt egyértelmű kudarc, mivel a sikeres történelmi események rangsorában az 1989-es rendszerváltás mellett a legutóbbi (2010-es) országgyűlési választások szerepelnek az utolsó helyeken. Ebből a szempontból a civil környezetvédők sem révednek a távoli múltba, mivel a felsoroltak közül Kádár és Horthy nevével fémjelzett korszakokat vélik legkevésbé sikeresnek. A bizonytalan “nem tudom” válaszok most is inkább a nemzeti radikálisokat jellemzik, akik legnagyobb arányban a konkrét történelmi ismereteket inkább feltételező események (1867-es kiegyezés, az 1956-os forradalom, Mária Terézia uralkodása, a reformkor, a középkori Magyar Királyság felemelkedése) események, illetve korszakok megítélésében voltak tanácstalanok. (jegyezetek, 14. táblázat).

 

A civil környezetvédőkhöz viszonyítva, a nemzeti radikálisok a magyarság súlyosabb kudarcának tartják a felsorolt történelmi események mindegyikét – eltekintve az 1944-es német megszállástól. Leginkább a trianoni béke, de a szabadságharcok (Rákóczi, 1848-49), az 1956-os forradalom, a Dózsa–felkelés bukása közel azonos mértékben súlyos kudarc számukra, hasonlóan a külső hatalmak uralta korszakok (török hódoltság, orosz megszállás, Tatárjárás) megítéléséhez. A „nem tudom” válaszok kiugróan magas aránya csak a nemzeti radikálisokat jellemzi, feltehetően ismerethiány (augsburgi vereség) vagy a nemzeti radikalizmus ideológiájával kapcsolatos ellentmondás (az 1956-os forradalmat, vagy az 1944-es német megszállást bizonyára kényelmetlen kudarcnak minősíteni) elkerülése miatt (jegyezetek, 15. táblázat).

 

Miután a megkérdezettek értékelték a listákba foglalt, magyar nemzeti szempontból nézve sikeres és sikertelen eseményeket, azt a feladatot kapták, hogy az általunk felkínált oktulajdonítási alternatívákat értékeljék aszerint, hogy az adott okok milyen szerepet játszottak a sikerekben,18 illetve a kudarcokban.19

 

13. táblázat. A magyarság sikereinek okai

(átlag)

 


átlag nem tudja (%)
hűség 3.5 5.2
összetartás 3.4 3.1
erőskezű vezetés 3.4 3.7
jószerencse 3.3 4.2
erős szövetségesek 3.2 4.8

 

 

14. táblázat. A magyarság kudarcainak okai

(átlag)

 


átlag nem tudja (%)
Széthúzás 4.1 4.2
gyengekezű vezetés 3.9 4.7
gyenge szövetségesek 3.7 6.2
Árulás 3.7 6.9
Balszerencse 3.4 5.8

 

A két táblázat összehasonlítása megerősíti a sikerek és a kudarcok számontartására vonatkozó eredmények kapcsán korábban megfogalmazott állításunkat: a válaszadók egészében a kudarc-tudatosság erőteljesebben működik, mint a siker-tudatosság.

 

A magyarság sikereit a nemzeti radikálisok közel azonos mértékben és leginkább a hűségnek, az összetartozásnak, illetve az erőskezű vezetésnek, míg ezeknél kevésbé a szövetségeseknek és a véletlennek tulajdonítják. A civilek csoportjánál - hasonlóan a felnőtt mintához – már nem tér el egymástól a felsorolt okokra adott válaszok átlaga, és a nemzeti radikálisok által kevéssé támogatott magyarázatok (szövetségesek, jószerencse) átlagainak eltérése sem szignifikáns a két szervezeti mintában (jegyzetek, 16. táblázat).

 

A két szervezet tagjai egyaránt a széthúzásnak tulajdonítják a magyarság kudarcait, azonban a felnőtt mintához és a civil környezetvédőkhöz viszonyítva, a nemzeti radikálisok az árulást és a gyengekezű vezetést is közel hasonló mértékben tartják a kudarcok okozójának (jegyzetek, 17. táblázat).

 

Arra a kérdése, hogy jelenleg a magyar nemzet inkább sikeres-e vagy inkább sikertelen, a felnőtt minta tagjainak 54 %-a is-is választ adott. A sikertelenséget választók aránya 34 százalék, a sikerességre szavazók aránya 10 százalék volt (2 % nem adott választ). Érdemes összehasonlítani a magyar nemzet jelenlegi megítélését a magyarság sikereinek oktulajdonításaival. A következő ábrán ezt mutatjuk be.

 

3. ábra. A jelenlegi magyar nemzet sikeressége és a magyarság sikereinek attribúciói

(átlagok)

 

TKK-KM-1-2-nemzettudat-tragedia_html_3abra



Jól láthatók a magyarság sikereinek attribúciós mintái, melyet annak függvényében mutatunk be, hogy a válaszadók jelenleg mennyire ítélik sikeresnek, vagy éppen sikertelennek a mai magyarokat. Az inkább sikertelennek, illetve egyszerre sikertelennek és sikeresnek tartó véleménycsoportokban a hűséget tekintik a magyar nemzeti sikerek fő zálogának. Az erős szövetségeseket mindenütt az utolsó helyen említik az okok között. A jelenlegi magyar nemzetet sikeresnek, illetve sikertelennek tartók között a magyarság sikereinek oktulajdonításaiban a legjelentősebb különbséget az erőskezű vezetés kapcsán láthatjuk. Akik úgy vélik, hogy a jelenlegi magyar nemzet inkább sikeres, ezt leginkább az erőskezű vezetésnek tulajdonítják. Ezzel szemben a jelent sikertelennek tartók számára a sikerek legfőbb oka az összetartás.

 

A történelmi események (különösen a rendszerváltozás, és a 2010-es országgyűlési választások) siker és a kudarc alapján történő megítélési eredményeinek ismeretében nem meglepő, hogy a nemzeti radikálisok fele (50 százalék), a civilek több mint negyede (27%) a mai magyarságot sikertelennek. Az egyértelműen sikeres válasz mindkét csoportban csupán 1-1 százalék, de az inkább sikeres válaszok aránya sem magas: a nemzeti radikálisoknál 11, a civileknél 15 százalék (jegyzetek, 18. táblázat). A sikerek okaira adott válaszok átlagai és a magyar nemzet megítélése közötti kapcsolat azonban a két szervezet tagjainál lényegesen eltér. A radikálisok - a jószerencse kivételével – minden siker indokot inkább fontosabbnak tartanak, ha a magyar nemzetet sikertelennek tartják. Ezzel szemben a civil környezetvédők körében fordított a helyzet: a hűség kivételével a másik négy sikerességi okot fontosabbnak tartják a nemzetet sikeresnek ítélők csoportjában (jegyzetek, 19-20.táblázat).

 

A nemzeti tragédiák megítélése és percepciója

 

A kudarcoknál erősebb kifejezés a tragédia, melyet a köztudat az elháríthatatlan, nagy anyagi és erkölcsi veszteséggel járó történelmi események jelölésére alkalmaz. A felnőtt minta válaszadóinak többsége a trianoni békét tartja a legnagyobb tragédiának (66 %). Az összes többi esemény kapcsán csak a kisebbség helyezi az adott eseményt a tragédia kontextusába.

 

15. táblázat. A magyar történelem nemzeti tragédiái20

(százalékban)

 

Történelmi esemény

választotta (%)

nem tudja (%)

Trianoni békeszerződés (1920)

65.9

4.1

Az 1956-os forradalom leverése és a megtorlások

46.2

4.1

Zsidóüldözés, deportálás, holokauszt (1944-1945)

35.7

5.4

Mohácsi csata (1526)

32.1

5.6

A nyilasok hatalomra kerülése (1944. október)

26.3

5.9

A 2. magyar hadsereg pusztulása a Don kanyarban (1943)

24.3

5.7

Világosi fegyverletétel és a megtorlások (1849)

23.3

5.4

Malenkij robot, deportálások a Gulágra (1945)

18.1

6

Tanácsköztársaság (1919)

12

5.3

Muhi csata (1241)

6.6

6

 

A felsorolt lehetőségek közül a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők egyaránt a trianoni békeszerződést tartják legnagyobb arányban (87-87 százalék, a felnőtt mintánál lényegesen nagyobb) nemzeti tragédiának. A két szervezet tagjai közötti szignifikáns eltérések nem meglepőek. A nemzeti radikálisok a 2. magyar hadsereg doni pusztulását és a muhi csatát nagyobb, míg az 1956-os forradalom leverését, a szibériai deportálásokat, a holokauszt és a nyilas hatalomátvétel szignifikánsan kisebb arányban nevezték meg nemzeti tragédiának. Közülük a nyilasok uralmat senki sem, a zsidóüldözést, a holokauszt csupán 3 százalék érezte tragédiának (jegyzetek, 21. táblázat).

 


A trianoni békeszerződés nemzeti tragédiaként történő nagyarányú említése nem hozható összefüggésbe a közvetlen érintettséggel: a KSH honlapján található interaktív korfa szerint21 2010-ben csak 589.000 hetvenhét évnél idősebb ember élt Magyarországon. Ők azok, akik egyáltalán megélhették a trianon-i békeszerződést. Rossz nyomon jár azonban az is, aki azt hiszi, hogy Trianon a befejezett nemzeti múlt része. Ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja az a tény, hogy az 1920-ban aláírt békeszerződést 2010-ben az országos reprezentatív minta kétharmada nemzeti tragédiaként tartja számon.

 

A többi történelmi esemény nemzeti tragédiaként történő számon tartása minden esetben alatta marad az 50 %-os említésnek. Viszonylag sokan (46 %) említik az 1956-os forradalmat és az 1944-es évet (36 %), amibe a személyes érintettség is belejátszhat. A többi esetben a kultivációs hatások, iskolai emlékek játszhattak közre.

 

Hét esemény kapcsán megkérdeztük, hogy a válaszadó mekkora arányúnak tartja az adott esemény kapcsán bekövetkezett emberveszteséget. Nyilván nem a pontos adatok ismerete érdekelt bennünket, hanem a becslések iránya és nagyságrendje, aminek alapján az adott esemény kapcsán működő attitűdre következtethettünk.

 

16. táblázat. Történelmi tragédiák áldozatai és számuk becslése

(sorszázalékban)

Tudomása szerint nagyságrendileg néhány száz, néhány ezer, több tízezer, több százezer vagy milliónyi áldozata volt…

néhány

száz

néhány

ezer

több

tízezer

több

százezer

milliónyi

nem tudja

a muhi csatának?

4.6

23.2

22.4

14.3

2.1

33.4

a mohácsi csatának?

3

16.4

30.1

17.9

3.7

28.8

a Tanácsköztársaság vörös terrorjának?

2.8

20.6

27.4

14.6

3.1

31.5

az utána következő fehérterrornak?

3.1

19.4

25.9

14.7

3.3

33.5

az 1944-45-ös a zsidóüldözéseknek?

0.6

4.5

14.3

30.9

27.2

22.6

az 1944-45-ös a cigányüldözéseknek?

3.6

16.7

23.8

20.8

6.8

28.3

az 1956-os forradalomnak?

6.2

18.9

28.5

16.9

4.2

25.2

 

Minél régebbi tragikus eseményről érdeklődtünk, a felnőtt minta tagjai közül annál kevésbé vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék az áldozatok számát. Úgy tűnik azonban, hogy amennyiben valaki vállalkozik az áldozatok számának becslésére, akkor láthatóan nem tartóztatja meg magát. A becslésekre ugyanis egyértelműen a túlbecslés jellemző. Az általánosnak mondható irreális túlbecslés kontextusában a holokauszt áldozatainak reális becslése már nem tűnik kirívónak. Mintha ehhez a számhoz igazítanák a válaszadók összes többi becslésüket.

 

A válaszadók 18 %-a nem tudott válaszolni arra kérdésre, hogy hány magyar került a határon túlra a trianoni békeszerződés miatt. A becslésre vállalkozók körében abszolút többséget alkottak azok, akik a túlbecsülték az új magyar államhatárokon kívül rekedtek számát. A relatív többség (26 %) több mint 5 millióra becsülte a határon túl kerültek számát. Alig valamivel kevesebben voltak, akik 4-5 millió közé tették a számot (21 %) A túlbecslők összesen 47 %-ot tettek ki. A reális becslők (3 millió) aránya 17 %, míg az alulbecslőké 18 % volt, pontosan ugyanannyi, mint ahányan nem tudta választ adni a kérdésre.

 

A felsorolt történelmi tragédiák áldozatainak becslésére a nemzeti radikálisok – viszonyítva a civil környezetvédőkhöz (5-14 százalék) - jelentősen nagyobb arányban (23-47 százalék) nem tudtak válaszolni. A nemzeti radikálisok csak az 1944-45-ös zsidóüldözéseknek (13 százalék) és a mohácsi csatának (4 százalék), míg a civil környezetvédők 5-5 százaléka még a Tanácsköztársaság vörös- majd az azt követő fehérterrornak, illetve az 1956-os forradalomnak tulajdonít milliónyi áldozatot. A nemzeti radikálisok összességében kisebb számú áldozatot jelöltek meg – különösen az 1944-45-ös cigányüldözések esetében: 22 százalékuk legfeljebb néhány százra becsüli a cigány áldozatok számát (jegyzetek, 22-23. táblázat).

 

A kutatások kérdőívében néhány olyan kijelentést fogalmaztunk meg, melyek segítéségével arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek miként fogadnak el, vagy éppen utasítanak vissza a radikális nemzeti diskurzusban mindennapos és evidenciáknak számító állításokat. Az egyes állításokat ötfokú Likert skála használatával kellett a válaszadóknak leosztályozniuk.22 A válaszokra a direkt állásfoglalás kikerülése, semmint a nyílt helyeslés vagy elutasítás volt jellemző.

 

17. táblázat. Nemzeti radikális állítások helyeslése, vagy elutasítása

(átlag: 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért)


átlag szórás nem tudja (%)
Magyarországnak vissza kellene szereznie korábbi vezető szerepét a Kárpát-medencében. 3.7 1.26 7.5
Az Árpád-sávos zászló a magyar történelem része, ezért érthetetlen, hogy miért támadják. 3.3 1.27 12.4
Trianon igazságtalanságát csak az elcsatolt területek visszacsatolásával lehetne jóvátenni. 3.2 1.48 13.7

Magyarországnak nem kellett volna csatlakoznia az Európai Unióhoz.

3.1

1.34

10.5

 

Igazán nem meglepő, hogy a kelet-magyarországi radikális csoport – viszonyítva a felnőtt és civil mintához - minden esetben jelentősen nagyobb mértékben helyesli a nemzeti radikális ideológiához kapcsolódó állításokat. A civil környezetvédők csoportjától három esetben is szignifikáns különbségek közül az eltérés a Trianont határrevízióval orvosló megoldás esetében a legnagyobb (a nemzeti radikálisok átlagpontja 4.47, a civil csoport átlagpontja 2.61; jegyzetek, 24. táblázat).
A nemzeti radikális retorikákban megtalálható négy állítással való egyetértés, illetve elutasítás zárt gondolkodási mintát alkot, amit a következő főkomponens elemzésen mutatunk be.

 

18. táblázat. Nemzeti radikalizmus főkomponens

(főkomponens jellemzők)


kommunalitás faktorsúly
Trianon igazságtalanságát csak az elcsatolt területek visszacsatolásával lehetne jóvátenni. 0.53 0.73
Magyarországnak vissza kellene szereznie korábbi vezető szerepét a Kárpát-medencében. 0.54 0.73
Az Árpád-sávos zászló a magyar történelem része, ezért érthetetlen, hogy miért támadják. 0.43 0.65
Magyarországnak nem kellett volna csatlakoznia az Európai Unióhoz. 0.27 0.52

Magyarázott variancia: 44.05 %

 

A nemzeti radikálisokra jellemző gondolkodási minta leghangsúlyosabb összetevőjét a határrevíziós törekvések alkotják. Magyarország vezető szerepének visszaszerzése, valamint a trianoni békeszerződés során elcsatolt területek visszaszerzése olyan birtokviszony problémára utal, amely ebben a gondolkodási stílusban összeegyeztethetetlen az Európai Unió gyakorlatával. Ezért aztán nincs is abban semmi különös, hogy az előbbi állítások elfogadása az utóbbi elutasításával jár együtt. Az Árpád-sávos zászló ugyancsak része a nemzeti radikalizmusnak, hiszen, ahogy azt szimbólumok kapcsán már láthattuk, Turulmadárral és a Nagy-Magyarország térképpel együtt a „Gemeinschaft” minta része. A képlet fordítva is megállja helyét. Azok, akik számára nem érthetetlen, hogy az Árpád-sávos zászló milyen problémákat vet fel, elutasítják a határrevíziós törekvéseket és az Európai Unió pártján állnak.

 

A magyar történelem nemzeti tragédiáinak megítélése közül négy függ össze említésre méltó módon a nemzeti radikalizmussal. Mind a négy összefüggés igen gyenge, mégis szignifikáns és egyben jelzésértékű is. Azok, akik szerint a 2. magyar hadsereg doni megsemmisülése a magyar történelem egyik legjelentősebb tragédiája, inkább a nemzeti radikalizmus pártján állnak. Akárcsak azok, akik az 1956-os forradalmat jelentős nemzeti tragédiának tartják. Akik sem a nyilasok 1944-es hatalomra kerülését, sem a holokausztot nem sorolják a három legjelentősebb nemzeti tragédia közé, inkább vannak a nemzeti radikalizmus pártján, minthogy elutasítanák azt.

 

Az összevont szervezeti mintán a négy radikális állítás szintén egy főkomponensbe sorolódott, de a dominanciára vonatkozó állítást (Magyarországnak vissza kellene szereznie korábbi vezető szerepét a Kárpát-medencében) az alacsony statisztikai mutatók (kommunalitás: 0.151, faktorsúly: 0.388) miatt nem szerepeltettük a főkomponens végső képzésében. A két mintát jellemző nemzeti radikalizmus főkomponensben a határrevízió a legnagyobb, míg az EU csatlakozás elutasítása a legkisebb súllyal van jelen. A score-átlagok egyértelműen mutatják, hogy a nemzeti radikálisok preferenciája (score-átlag: 0.607) és a civil környezetvédők elutasítása (score-átlag: -0.607) a nemzeti radikális ideológiához való alapvetően eltérő viszonyt reprezentálja (25. táblázat).

 

A nyilasok megítélése
Az 1944-es német megszállást követően hatalmi szerephez jutott nyilaskeresztes párt mai megítélése a közvéleményt meglehetősen polarizálja. A többség (56 %) azt a narratívát fogadja el, amely a legkisebb megalkuvást sem ismerve, teljes egészében és súlyosan elmarasztalja a nyilasok 1944-es tevékenységét. A válaszadók egy ötöde (21 %) többé-kevésbé mentegető narratívákat fogad el, s viszonylag sokan vannak azok (23 %), akik nem adnak választ.

 

19. táblázat. A nyilas pártra vonatkozó narratívák megítélése23

(százalékban)

Szélsőjobboldali antiszemita párt és mozgalom, amely 1944-ben hatalomra kerülve tömeggyilkosságokat követett el és Hitler oldalán katasztrófába vitte az országot. 56.1
Radikális párt, amely súlyos hibákat követett el, de alapvetően jót akart a magyaroknak. 11.0
Nemzeti párt, amely vissza akarta állítani a történelmi Magyarországot. 4.4
Nemzeti radikális mozgalom, amely meg akarta védeni Magyarországot a kommunistáktól és a zsidóktól 5.9
Nem tudja 22.6

 

A nyilasokat kategorikusan elutasító kijelentéssel a civil környezetvédők 64 százaléka, míg a nyilasokra vonatkozó címkékkel (tömeggyilkosságokat elkövető, katasztrófát okozó antiszemita párt) együtt szereplő negatív állítással a nemzeti radikális csoportjának mindössze 12 százaléka értett egyet. Az utóbbiak ennek megfelelően inkább a kevésbé elmarasztaló kijelentéseket támogatták. Egyfajta megosztottságról is beszélhetünk, mivel a másik három eltérő jellemzőt hangsúlyozó kijelentéssel egyetértők aránya nem tér el lényegesen: 1. nemzeti párt, amely a történelmi Magyarország revíziójára törekedett (29 százalék); 2. nemzeti radikális mozgalom, amely a kommunistáktól és a zsidóktól védte az országot; 3. radikális párt, súlyos hibákkal, de jót akart a magyaroknak (22 százalék). (jegyzetek, 26. táblázat).

 

Anélkül, hogy tudták volna az állítások eredetét, a válaszadókat szembesítettük a Nyilaskeresztes Párt politikai programjának néhány jellegzetes pontjával. A válaszadók körében az etatista-kollektivista programpontok jóval szélesebb körben nyertek jóváhagyást, mint azok a pontok, amelyek a magánéletbe való durva, tekintélyelvű beavatkozást hirdették. Az antiszemita pontot a válaszadók 13 %-a helyeselte.

 

20. táblázat. A nyilas párt programpontjaival való egyetértés
(százalékban)

egyetért nem tudja
Havi fizetések maximalizálása. 52.7 2.7
A magántulajdonban lévő iparvállalatok államosítása. 20.6 4.9
Osztálymentes magyar munkaállam. 17.4 8.5
Tervutasításos rendszer. 15.1 8.1
Zsidómentes Magyarország. 13.2 4.8
A gyermektelen házasságok állami felbontása. 2.8 2.1
Melegek (homoszexuálisok) kötelező ivartalanítása. 6.3 3.7
A házasság betiltása meddő személyek számára. 3.5 1.7
A rossz családfők leváltása és helyettük az állam által jelölt családfő kinevezése. 5 2.2
Egyedülálló nagykorú férfiak és nők csak állami otthonban lakhatnak. 4 2.4

 

A magánéletbe történő beavatkozás a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők szintén egységesen utasítják el. A nemzeti radikálisok azonban minden más programpontot szignifikánsan nagyobb arányban támogatnak, mint a civilek. A fizetések maximalizálást a radikálisok háromnegyede (75 százalék), az államosítást közel kétharmaduk (62 százalék), a zsidómentes Magyarország eszméjét 40 százalékuk, a melegek ivartalanítását 27 százalékuk támogatja. A nem tudom válaszok magas aránya ebben az esetben is kétféle magyarázatot valószínűsít. Az osztálymentes magyar munkaállamra nem válaszolók (28 százalék) bizonytalanságát feltehetően az ismerethiány, míg a zsidómentes Magyarország programpont minősítésének nem vállalását (26 százalék) az antiszemitizmus nyílt vállalásának elkerülése is magyarázza (jegyzetek, 27. táblázat).

 

A nemzeti identitás típusai

 

A nemzeti identitás olyan tipológiájának kialakítására törekedtünk, amely a nemzetfogalom két, korábban kialakított típusa mellett a magyar hovatartozás kritériumait is tartalmazza. Az exkluzív és inkluzív nemzetfogalom típusai már adottak voltak, de a magyarságra vonatkozó kritériumok alapján képzett tipizálással még adósak vagyunk.

 

A látens modellalkotás (főkomponens analízis) során egyetlen főkomponensbe szerveződtek a bevont kritériumváltozók. Eltérően a hasonló, vagy teljes mértékben azonos operacioanlizálás alapján elvégzett korábbi kutatások eredményeitől, nem különült el a kultúrnemzeti, államnemzeti vagy az önbesorolás szabadságához illeszkedő magyarságértelmezés. Bár nem számíthattunk markáns típusokra, nem kívántunk lemondani a nemzetkoncepciók alapján történő interpretációról, ezért egyszerű összevonással három változót képeztünk. A területi-állampolgárság, nyelv-származás és a kritériumokhoz nem kötött jellemzők alapján képzett indexek az államnemzeti, kultúrnemzeti és a kritériumokat nem támasztó, nyitott nemzetfelfogáshoz illeszkedtek. 24

 

A nemzetfogalom főkomponensekkel (és egymással) való összehasonlítás érdekében a három indexváltozót standardizáltuk, majd a következő lépésben a két nemzetfogalom típust és a három standardizált magyarságértelmezés index-változó bevonásával klaszteranalízist (quick cluster) végeztünk, melynek eredménye a következő:

 

21. táblázat. A nemzeti identitás típusai

(átlag, score-átlag)

 


Zárt- inkonzisztens identitás Nyitott-konzisztens identitás Zárt- konzisztens identitás
Államnemzeti-magyarságértelmezés 0.114 0.416 -1.860
Kulturnemzeti-magyarságértelmezés 0.327 0.362 -2.088
Nyitott magyarságértelmezés -0.218 0.311 -0.744
Inkluzív nemzetfogalom -0.934 0.518 -0.188
Exkluzív nemzetfogalom -0.854 0.423 0.163
elemszám (%) 287(28) 564 (56) 159 (16)

 

Várakozásunknak megfelelően, a csoportokra jellemző nemzeti identitás tartalmi interpretációja nem épülhet a nemzetfejlődési koncepciók logikájára, mivel egyik csoportra sem jellemző, hogy markánsan eltérnének a kétféle nemzetkoncepcióhoz köthető magyarság értelmezések.

 

Ha figyelembe vesszük a nyitott magyarságértelmezés típust is, akkor a három csoportból csak az egyiket jellemzi „logikus” magyarságértelmezés, ahol a hovatartozási kritériumok nélküli nyitott és a feltételeket megfogalmazó államnemzeti/kulturnemzeti értelmezési típusok átlagának eltér az előjele. Ugyanakkor a nemzetfogalom típusok is csak az egyik csoportnál differenciáltak: a befogadó inkluzív nemzetfogalom pozitív, míg a kirekesztő exkluzív nemzetfogalom negatív súllyal van jelen.

 

A magyarság és a nemzet tipológiák együttes bevonásával elvégzett elemzés fontos eredménye, hogy a nemzeti ideológia struktúrájának kialakításában a nemzetfogalom történeti koncepcióihoz kapcsolódó magyarság-felfogások nem differenciálnak és a hovatartozási kritériumokat preferáló államnemzeti és kultúrnemzeti értelmezések, valamint a magyarság kötöttségek nélküli, szabad vállalásának nyitott értelmezés előjele csak egy esetben tér el. További sajátosság, hogy a nemzetfogalom típusok (főkomponensek) score-átlagai is csak az egyik csoportban különböznek számottevően.

 

A megfigyelhető és értelmezhető eltéréseket nem feledve, azt mondhatjuk, hogy – eltérően a hasonló módon operacionalizált korábbi kutatási eredményektől – a magyar társadalmat napjainkban jellemző, a három klaszternél megfigyelhető nemzeti identitási sémákat nem a magyarság- és nemzetfogalom típusok eltérése, hanem inkább a magyarság és a nemzet fogalmának differenciálatlan – a nemzetfejlődési logikát tekintve illogikus - viszonya alakítja.

 

A nemzeti identitás három csoportra jellemző sémák elnevezésénél csak a nyitott magyarságértelmezés mértékét vesszük figyelembe, eltekintünk a magyarság-és nemzetfogalom értelmezési típusok fentiekben kifejtett illogikus szerveződésétől. A fogalomértelmezési típusok szerveződését kifejező nemzeti identitás sémákat a magyarság-és nemzetértelmezések együttes támogatása (vagy elutasítása) esetén tekintjük „következetesnek” (konzisztensnek). A három nemzeti identitás séma jellemzői:

 

  1. Zárt-inkonzisztens típus. A lakosság 28%-a egyrészt támogatja a kritériumokhoz kötött két magyarságfogalmat, másrészt elutasítja a nemzet kétféle értelmezését. A magyarság és nemzet értelmezésében egyaránt ellentmondásos nemzeti identitásra ugyanakkor illik a zárt jelző is, mivel a csoport elutasítja a nyitott magyarságértelmezést.
  2. Nyitott-konzisztens típus. A legnagyobb létszámú (56 %) második csoportba tartozók magyarság- és nemzetfogalmát egyfajta karakter nélküli differenciálatlanság jellemzi. A nemzetfejlődési típusokhoz kapcsolódóan kötött vagy a kritériumok nélküli magyarságértelmezés gondolatát ugyanúgy támogatják, mint a kétféle nemzetfogalom típust.
  3. Zárt-konzisztens típus. Az első csoporthoz hasonlóan, a legkevésbé népes harmadik csoport (16%) igazán kirekesztő, mivel az ide tartozók nem csak a nyitott, hanem a másik két magyarságértelmezést és a befogadó inkluzív nemzetképet is elutasítják, azonban a kizáró exkluzív nemzetfogalmat preferálják.

 

A magyarsággal és nemzettel kapcsolatos attitűdök szerveződésének három csoportja markánsan eltérően viszonyul a társadalomhoz és a világhoz.

 

 

22. táblázat. A nemzeti identitás típusainak társadalomképe
(score-átlagok)

 


Zárt- inkonzisztens identitás Nyitott-konzisztens identitás Zárt- konzisztens identitás
Anómiás profitszerzés 0.118 0.027 -0.169
Új kolonializmus -0.179 0.180 -0.155
Önmardosás -0.072 0.128 -0.108
Külső-belső kontroll -0.055 -0.018 0.082
Etnikai SDO -0.181 -0.0003 0.352
Osztályalapú SDO -0.127 0.137 -0.283
Romantikus -0.221 0.030 0.375
Zárt gondolkodás -0.195 0.049 0.168
Elveszettség -0.257 0.079 0.178
Cigányfóbia -0.188 0.055 0.139
Zsidófóbia -0.197 0.030 0.450

 

A leginkább kirekesztő identitástípus (Zárt-konzisztens identitás csoport) „következetesen” dogmatikus, mivel a legkisebb csoportra az átlagosnál jobban jellemző a rokeach-i zárt gondolkodás mindhárom típusa. A társadalmi hierarchiát számukra a csoport hovatartozása határozza meg, mivel csak az ide tartozókat jellemzi az Etnikai SDO magas értéke. Az erősen diszkriminatív társadalomképhez azonban nem kapcsolódik az ország helyzetének romlását magyarázó érvrendszerek támogatása. A másik két csoporthoz viszonyítva, a hanyatlás jóval kevésbé köszönhető a cigányoknak, zsidóknak vagy az EU-nak (Új kolonializmus), a magyarok egyes jellemzőinek (Önmardosás), illetve a nyertes vagy vesztes társadalmi csoportoknak (Anómiás profitszerzés). A kirekesztő nemzeti identitású csoport ugyanakkor markánsan a leginkább diszkriminatív mind a cigányokkal, mind pedig a zsidókkal szemben. A látszólagos ellentmondást a külcsoportok megítélésének kontextusával magyarázhatjuk. A magyarság kritériumok mentén, vagy kötöttségek nélkül történő meghatározását egyaránt elutasító és a nem magyarokat kizáró, xenofób nemzetfelfogással jellemezhető csoport nem hibáztatja a kisebbségeket, hanem sui generis diszkriminálja és elutasítja őket.

 

Ezzel szemben a legnagyobb létszámú, minden magyarság- és nemzetfogalom típussal illogikusan azonosuló – mondhatnánk azt is, hogy zavaros nemzeti identitású - csoport (Nyitott-konzisztens identitáscsoport) szerint Magyarország romlása a saját- és külcsoportoknak (kisebbségek, EU, magyarok) egyaránt köszönhető. A társadalmi hierarchiában fent, illetve lent elhelyezkedő nyertesek és vesztesek felelősségét nem hangsúlyozzák, de nem is utasítják el. Ez szinkronban van azzal, hogy a társadalmi egyenlőség-egyenlőtlenség problémáját osztályalapon értelmezik, az egyenlőség eszményét preferálják (Osztályalapú SDO). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a csoportra jellemző cigány-és zsidóellenesség, valamint dogmatizmus átlagos mértékű.

 

A nyitott és zárt nemzetfogalmat egyaránt elutasító, de a magyarsághoz tartozást feltételekhez kapcsoló csoport (a minta 28% -a) társadalomképe jellegtelen: egy kivétellel minden vizsgált főkomponens score-átlaga negatív, azaz a minta átlagánál kevésbé jellemzi a Zárt-inkonzisztens nemzeti identitású csoportot. A dogmatikus gondolkodás különböző típusaival, cigány-és zsidóellenes diszkriminációval, a csoportalapú társadalmi hierarchiák elvének támogatásával és a magyarság rossz helyzetét másokra hárító magyarázattal egyaránt nem azonosulókat csupán az anómia állapota jellemzi (Anómiás profitszerzés). Ebben is „következetesek”, mert – bizonyára morális indíttatásból - a társadalom nyertes és vesztes tagjait is egyaránt elítélik.

 

A nemzetfejlődési koncepciókhoz illeszkedő magyarságértelmezéseket (hasonlóan a felnőtt lakossági mintához) a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők összevont mintájánál szintén három indexel jellemeztük. A két szervezet tagjainak válaszai alapján képzett inkluzív és exkluzív nemzetfogalmi típusok és a standardizált három index bevonásával elvégzett klaszterelemzés (quick-cluster) ebben az esetben is három csoportot különített el. 25

 

A felnőtt mintánál ismertetett elnevezések logikáját követve, a legnagyobb elemszámú Nyitott-konzisztens csoport (76 %) nemzeti identitásának jellemzői gyakorlatilag megegyezik a felnőtt minta legnépesebb csoportjának jellemzőivel. A magyarság-és nemzetfogalom ennél a szervezeti csoportnál is differenciálatlan, minden magyarság-és nemzetfogalommal azonosulnak. Az azonos elemszámú másik két csoport lényegesen eltérő nemzeti identitás sémái csak a magyarság- és nemzetértelmezések közötti viszony inkonzisztenciáját tekintve azonosak. A Nyitott-inkonzisztens csoport (24%) az államnemzet/kultúrnemzet koncepció mellett a nyitott magyarságértelmezést is támogatja, viszont a nemzetfogalom típusokat elutasítja. Ezzel szemben a Zárt-inkonzisztens csoportnál (24 %) fordított tendencia figyelhető meg: a magyarság nyílt vállalásának és a kritériumokhoz kapcsolt magyarságértelmezés elutasítása a két nemzetfogalom támogatásával párosul (jegyzetek, 28. táblázat).

 

A nemzeti radikális és a civil környezetvédő minta tagjainak a nemzeti identitás szerint elkülönülő csoportok szerinti (szignifikáns) megoszlását egyszerre jellemzi az azonosság és a különbözőség. Mindkét szervezetben jelentős (57, illetve 44 %) a differenciálatlan, mindegyik magyarság- és nemzetértelmezést preferáló Nyitott-konzisztens identitáscsoportba tartozók aránya. Azonban a két nemzetfogalmat – különösen a kirekesztő exkluzív típust – támogató, míg a magyarságértelmezések mindegyikét elutasító Zárt-inkonzisztens identitás gyakorlatilag csak a nemzeti radikálisok másik csoportjában (43%), míg a magyarságértelmezések mindegyikét elfogadó és a nemzetfogalom típusokat elutasító Nyitott-inkonzisztens identitás csak a civil-környezetvédők másik csoportjában (48%) figyelhető meg. Másként fogalmazva: a két szervezet tagságának egy részét ugyanolyan, míg a másik részét lényegesen eltérő nemzeti identitás struktúrával írhatjuk le. Az eltérés azon alapul, hogy a radikálisok nemzeti identitásában a nemzet feltétel nélküli preferenciája magyarság fogalmának zárt és a kritériumok szerinti meghatározásokat is elutasító értelmezésével, míg a civileknél a magyarságértelmezések iránti nyitottság a nemzet zártságával párosul. 26 Mivel a nemzeti radikálisok és civil környezetvédők összevont mintájának nemzeti identitás alapján kialakított három csoportja egyikében csak radikálisok, a másikban csak környezetvédők vannak, így az ország romlásának magyarázata, a szociális dominancia orientáció, a dogmatizmus vagy a cigányokkal, illetve zsidókkal szembeni fóbiák a két almintának megfelelően jellemzi a Nyitott- inkonzisztens és a Zárt-inkonzisztens csoportokat. A magyarság-és nemzetértelmezések mindegyikét elfogadó identitás-csoportban (Nyitott-konzisztens) közel fele-fele arányban vannak nemzeti radikálisok és környezetvédők, akiket az átlagosnál jobban jellemez a magányos alattvalói tudat (Magány dogmatizmus) és az életet alakító külső tényezők és véletlenek szerepének elismerése (Külső-belső kontroll). (jegyzetek, 29. táblázat).

 

 

Szakirodalom

Adorno, T.W., Frenkel-Brunwik, E., Levinson, D.J. Sanford, R.N. 1950. The Authoritarian Personality. New York: Norton.

Blank, Thomas (2003): Determinants of National Identity in East and West Germany: An Empirical Comparison of Theories on the Significance of Authoritarianism, Anomie, and General Self-Esteem. In: Political Psychology. Volume 24, Issue 2, pages 259–288, June 2003

Csepeli György. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég.

Dekker, H., Malova, D., Hoogendoorn, S. 2003. Nationalism and its Explanations. Political Psychology, vol. 24. 2. 345-376.

Enyedi Zsolt (1998): Tekintélyelvűség és politikai-ideológiai tagolódás. Századvég. 1996/2, 135-155.

Enyedi Zsolt, Bojan Todosijević (2004): Romaellenes előítéletek Magyarországon: A tekintélyelvűség és kulturális elvárás hipotéziseinek vizsgálata. Educatio, Vol. 13, no. 4, 567-582.

Fábián Zoltán (1999): Tekintélyelvűség és előítéletek. Budapest, Új Mandátum.

Enyedi Zs., Erős, F. (eds. 1999): Authoritarianism and Prejudice. Central European Perspectives. Osiris, Budapest.

Gábor Kálmán (1993): Nacionalizmus, generációs konfliktus, politikai cselekvés a szegedi és szabadkai fiatalok körében. Educatio, 2.

Lázár Guy (1996): A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. In: Többség -Kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, Osiris-MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.

Murányi István (2006): Identitás és előítélet. Budapest, Új Mandátum.

Stone, W.F., Lederer, G., Christie, R. (ed. 1993): Strength and Weakness: The Authoritarian Personality Today. New York, NY, US: Springer-Verlag Publishing. 277 pp.

Szabó Ildikó-Örkény Antal (1998): Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány.

 

Táblázatok

 

1. táblázat. Magyarként való azonosítás szempontjainak választása- összevont szervezeti minta

(igen válaszok, százalékban)

Ön szerint magyarnak tekinthető-e az…

NR

CK

1-…akinek felmenői magyarok voltak*

80 (13)

85 (3)

2…akinek magyar az anyanyelve**

64 (11)

90 (3)

3-…aki magyarnak vallja magát**

52 (16)

78 (3)

4- …aki a mai Magyarország területén született**

43 (20)

70 (3)

5-…aki a Nagy-Magyarország területén született**

41 (22)

63 (5)

6…aki a mai Magyarországon akar élni és dolgozni

40 (18)

43 (7)

7…aki magyar állampolgár**

38 (25)

74 (4)

A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikaszintje:

1: 0.198, p≤ 0.021; 2: 0.311, p≤ 0.000; 3: 0.298, p≤ 0.000; 4: 0.322, p≤ 0.000; 5: 0.279, p≤ 0.000; 6: 0.169, p≤ 0.059; 7: 0.387, p≤ 0.000;

 

2. táblázat. Magyar azonosulás (Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel?) – összevont szervezeti minta

(átlag)


NR CK Eltérés
Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. 5.00 4.24 0.76
Magyarnak érzem magam. 4.99 4.85 0.14
Szeretem Magyarországot. 4.97 4.48 0.49
Szeretem a magyar nyelvet. 4.96 4.78 0.18
Jó érzés magyarnak lenni. 4.95 4.21 0.74
Úgy érzem, közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal. 4.93 4.31 0.62
Általában kedvelem a magyar népet. 4.90 4.15 0.75
Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban. 4.86 4.16 0.70
Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok 4.86 4.33 0.53
Azt érzem, hogy Magyarország a hazám. 4.85 4.58 0.27
Büszke vagyok arra, amit a magyarok véghezvittek. 4.85 4.05 0.80
Büszke vagyok Magyarországra. 4.73 3.79 0.94
Általában jobban szeretem a magyar népet, mint más népeket. 4.70 3.34 1.36
Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom. 4.68 3.33 1.35
Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet. 4.47 2.83 1.91
Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie. 4.38 2.33 2.05
Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint más országból jövő emberekkel. 4.32 2.94 1.38
A magyaroknak nem szabadna keveredniük másokkal. 4.19 1.84 2.35
Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroktól. 4.16 2.02 2.12
Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról. 3.21 1.89 1.32

 

 

3. táblázat. Exkluzív nemzetfelfogás – összevont szervezeti minta

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról.

0.441

0.664

Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie.

0.648

0.805

A magyaroknak nem szabadna keveredniük másokkal.

0.743

0.862

Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet.

0.480

0.693

Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint más országból jövő emberekkel.

0.568

0.753

Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroknál.

0.711

0.843

Magyarázott variancia:59.84 százalék

 

4. táblázat. Inkluzív nemzetfelfogás- összevont szervezeti minta

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Magyarnak érzem magam.

0.288

0.537

Általában jobban szeretem a magyar népet, mint más népeket.

0.295

0.543

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.

0.605

0.778

Azt érzem, hogy Magyarország a hazám.

0.291

0.540

Jó érzés magyarnak lenni.

0.750

0.866

Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint más országban.

0.514

0.717

Úgy érzem közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal.

0.482

0.694

Szeretem a magyar nyelvet.

0.225

0.474

Büszke vagyok Magyarországra.

0.503

0.709

Általában kedvelem a magyar népet.

0.710

0.842

Szeretem Magyarországot.

0.640

0.800

Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom.

0.533

0.730

Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok.

0.447

0.668

Magyarázott variancia: 48.32 százalék

 

5. táblázat. A nemzetfelfogás típusai-összevont szervezeti minta

(score-átlagok)

 

NR minta

CK minta

1-Exkluzív nemzetfelfogás*

0.779

-0.779

2-Inkluzív nemzetfelfogás*

0.562

-0.562

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.611, 2: 0.316.

 

6. táblázat. A nemzetfelfogás típusai – összevont szervezeti minta

(score-átlagok)

 

nem inkluzív és nem exkluzív

nem

exkluzív

inkluzív és exkluzív

inkluzív nemzetfelfogás

-1.950

0.055

0.563

exkluzív nemzetfelfogás

-1.010

-0.860

0.829

elemszám (%)

32 (16)

63 (32)

105(52)

 

7. táblázat. A nemzetfelfogás klaszterek (NR)

(sor-százalék)

 

nem inkluzív és nem exkluzív

nem

exkluzív

inkluzív és exkluzív

NR minta

0

9

91

CK minta

32

54

14

A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikancia szintje: 0.777, p≤ 0.000;

 

8. táblázat. Nemzeti jelképek értékelése integrációs erő szerint (NR)

(átlag: 1: egyáltalán nem, 5: nagyon jellemzi a magyarságot; zárójelben: nem tudom válaszok aránya)

Ön szerint mi jelképezi leginkább a magyarságot?

NR

CK

Eltérés

1-Himnusz*

4.97 (1)

4.84 (0)

0.13

2-Szózat**

4.96 (1)

4.68 (0)

0.28

3-Szent Korona**

4.94 (1)

4.47 (1)

0.47

4-Piros-fehér-zöld zászló

4.93 (1)

4.88 (1)

0.05

5-Címer*

4.93 (1)

4.64 (0)

0.29

6-Turulmadár**

4.88(1)

3.56 (0)

1.32

7-Árpádsávos zászló**

4.83 (1)

3.04 (0)

1.79

8-Nagy-Magyarország térkép**

4.74 (1)

3.60 (0)

1.14

9-Vérszerződés**

4.70 (3)

3.72(0)

0.98

9-1849-es Függetlenségi Nyilatkozat**

4.54 (12)

3.68 (1)

0.86

10-Aranybulla**

4.32 (5)

3.32 (2)

1.00

11-1989-ben elfogadott Alkotmány**

2.40 (12)

3.11 (5)

-0.71

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.023, 2: 0.065, 3: 0.102, 4: 0.006, 5: 0.039, 6: 0.318, 7: 0.400, 8: 0.205, 9: 0.185, 10: 0.155, 11: 0.163, 12: 0.064,

 

9.táblázat. Narratív jelképek- összevont szervezeti minta

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

kommunalitás

faktorsúly

Aranybulla

0.643

0.802

1849-es Függetlenségi Nyilatkozat

0.611

0.781

Vérszerződés

0.608

0.780

1989-ben elfogadott Alkotmány

0.072

0.268

Magyarázott variancia: 48.32 százalék

 

 

10. táblázat. „Gemenschaft” jelképek- összevont szervezeti minta

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

kommunalitás

faktorsúly

Szent Korona

0.467

0.887

Turulmadár

0.787

0.867

Nagy-Magyarország térkép

0.655

0.809

Árpádsávos zászló

0.751

0.683

Magyarázott variancia: 66.46 százalék

 

11. táblázat. Modern jelképek- összevont szervezeti minta

(főkomponens-analízis jellemzők)

 

 

kommunalitás

faktorsúly

Himnusz

0.536

0.732

Szózat

0.745

0.863

Címer

0.404

0.636

Piros-fehér-zöld zászló

0.140

0.374

Magyarázott variancia: 45.63 százalék

 

12. táblázat. Nemzeti outgroup-oknak tulajdonított ártó és segítő potenciál-összevont szervezeti minta

(átlagok)

 

 

ártottak

segítettek

segítettek – ártottak

 

NR átlag

CK átlag

NR átlag

CK átlag

NR mérleg

(átlag

CK mérleg (átlag)

1.románok**

4.2(6)

3.2(5)

1.5(9)

1.7(7)

-2.58

-1.52

2.szlovákok**

4.1(5)

3.2(4)

1.5(8)

1.8(6)

-2.44

-1.40

3.szerbek**

4.0(4)

2.9(4)

1.5(8)

1.8(9)

-2.39

-1.17

4.oroszok

4.1(8)

4.0(2)

2.0(13)

2.1(4)

-2.01

-1.94

5.osztrákok**

4.0(12)

3.0(4)

1.8(12)

2.6(6)

-1.96

-0.42

6.cigányok

3.8(16)

3.2(2)

1.6(20)

1.7(6)

-1.93

-1.58

7.zsidók**

4.2(19)

2.7(3)

2.1(21)

2.4(4)

-1.68

-0.38

8.franciák

3.7(25)

3.0(5)

1.8(22)

2.1(6)

-1.28

-0.88

9.amerikaiak*

3.5(22)

2.8(3)

2.1(20)

2.5(5)

-1.05

-0.36

10.angolok**

3.3(21)

2.2(7)

2.0(18)

2.3(7)

-0.96

0.10

11.németek*

3.5(26)

3.7(2)

2.7(27)

2.4(4)

-0.62

-1.35

12.kínaiak

2.1(14)

2.1(3)

1.5(14)

1.8(5)

-0.49

-0.35

13.horvátok*

2.6(12)

2.0(6)

2.2(15)

2.2(10)

-0.39

0.09

*: Independent Samples T test (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.082, 2: 0.079, 3: 0.106, 4: 0.000, 5: 0.140, 6: 0.009, 7: 0.075,8: 0.010, 9: 0.033, 10: 0.084, 11: 0.034, 12: 0.002, 13: 0.023.

 

 

13. táblázat. A nemzeti outgroup-ok okozta paranoia tárgyai - összevont szervezeti minta

(százalékban)

 

Megnevezések száma

Segítettek

Ártottak

Neutrális

 

NR

CK

NR

CK

NR

CK

0

35

25

6

7

12

16

1

26

25

4

4

17

11

2

13

10

2

3

15

19

3

14

9

4

7

11

16

4

4

11

5

7

11

10

5

4

10

3

9

11

6

6

0

0

3

7

5

8

7

2

2

18

9

0

3

8

0

2

16

9

3

4

9

1

1

8

13

4

0

10

0

2

11

4

3

2

11

0

1

7

10

1

0

12

0

1

8

5

1

0

13

0

1

5

6

4

5

 

14. táblázat. A magyarság sikerei.összevont szervezeti minta

(átlag)

Történelmi esemény

NR

CK

1.Honfoglalás**

4.89 (2)

4.76 (0)

2.Hunyadi Mátyás uralkodása*

4.76 (2)

4.57 (0)

3.Az Erdélyi Fejedelemség megmaradása a török hódoltság alatt**

4.71 (6)

4.25 (4)

4.Tatárjárás utáni újjáépítés*

4.63 (2)

4.05 (1)

5. A Horthy korszak**

4.55 (1)

2.98 (10)

6.A Magyar Királyság felemelkedése a középkorban*

4.53 (11)

4.18 (2)

7.Kalandozások Nyugat-Európában**

4.32 (8)

3.79 (2)

8.A Magyar Királyság függetlenségének visszanyerése 1920 után**

4.32 (6)

3.43 (1)

9.Az 1848-as polgári forradalom

4.06 (6)

3.96 (3)

10.Az 1867-es kiegyezés*

3.89 (26)

3.58 (5)

11.A II. világháború. utáni újjáépítés*

3.87 (4)

3.46 (3)

12.Az 1956-os forradalom

3.67 (18)

3.41 (4)

13.A reformkor**

3.62 (11)

4.19 (1)

14.Kádár-korszak

3.58 (8)

2.58 (4)

15.Mária Terézia uralkodása*

3.40 (14)

3.69 (1)

16.A 2010-es áprilisi országgyűlési választások**

2.14 (5)

3.38 (5)

17.Az 1989-es rendszerváltás**

1.96 (0)

3.19 (1)

 

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.014, 2: 0.024, 3: 0.105, 4: 0.139, 5: 0.413, 6: 0.045, 7: 0.058, 8: 0.153, 9: 0.003, 10: 0.030, 11: 0.153, 12: 0.413, 13: 0.043,

14: 0.000, 15: 0.025, 16: 0.203, 17: 0.216,

 

15. táblázat. A magyarság kudarcai – összevont szervezeti minta

(átlag)

Történelmi esemény

NR

CK

1. Az első világháborús vereség és a trianoni béke*

4.91 (8)

4.68 (2)

2. A török hódoltság, az ország három részre szakadása*

4.72 (5)

4.37 (5)

3. A Rákóczi szabadságharc bukása (1711)**

4.71 (6)

4.11 (4)

4. Az 1848-1849-es szabadságharc bukása **

4.70 (4)

4.24 (2)

5. Az orosz megszállás 1945-ben és utána

4.51 (12)

4.47 (3)

6. Az 1956-os forradalom bukása

4.38 (29)

4.27 (3)

7. Tatárjárás (1241-1242)

4.34 (6)

4.14 (3)

8. A Dózsa-felkelés bukása**

4.22 (9)

3.63 (6)

9. A rendszerváltás (1989-2010)**

4.18 (11)

2.80 (3)

10. Koppány leverése**

3.94 (9)

2.62 (6)

11. Augsburgi vereség, a kalandozások korának vége (955)**

3.89 (22)

3.16 (6)

12. A német megszállás (1944)**

3.78 (29)

4.22 (6)

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.033, 2: 0.043, 3: 0.153, 4: 0.075, 5: 0.001, 6: 0.004, 7: 0.010, 8: 0.071, 9: 0.310, 10: 0.243, 11: 0.098, 12: 0.050.

 

 

16. táblázat. A magyarság sikereinek okai – összevont szervezeti minta

(átlag)

 

NR

CK

1-hűség**

4.20 (0)

3.04 (5)

2-összetartás**

4.11 (0)

3.25 (1)

3-erőskezű vezetés**

4.02 (0)

3.44 (3)

4-erős szövetségesek

3.12 (13)

3.00 (4)

5-jószerencse

3.07 (23)

2.92 (2)

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.099, 2: 0.107, 3: 0.052, 4: 0.002,

5: 0.004.

 

17. táblázat. A magyarság kudarcainak okai- összevont szervezeti minta

(átlag)

 

NR

CK

1- széthúzás**

4.50 (1)

4.02 (3)

2-árulás**

4.44 (1)

3.14 (5)

3-gyengekezű vezetés**

4.36 (1)

3.63 (3)

4-gyenge szövetségesek

3.80 (11)

3.53 (4)

5-balszerencse**

3.68 (18)

2.66 (3)

*: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.05; **: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.052, 2: 0.291, 3: 0.106, 4: 0.015, 5: 0.154.

 

18. táblázat. A magyar nemzet megítélése – összevont szervezeti minta

(százalékban)

 

NR

CK

sikertelen

21

3

inkább sikertelen

29

24

sikertelen is meg nem is

35

55

inkább sikeres

11

15

sikeres

1

1

nem tudja

1

1

A Cramer’s V értéke: 0.311 és a chí-négyzet próba szignifikaszintje: p≤ 0.002.

 

19. táblázat. A magyar nemzet megítélése és a sikerek okai – NR alminta

(százalékban)

 

sikeres,

inkább sikeres

is-is

sikertelen,

inkább sikertelen

1-hűség*

3.77

3.81

4.53

2-összetartás

3.90

3.83

4.35

3-erőskezű vezetés

3.91

3.85

4.16

4-erős szövetségesek

3.34

3.13

3.08

5-jószerencse

2.73

3.39

2.91

*: One-Way ANOVA F próba : p≤ 0.05; Az Eta Squared értékek: 1: 0.100, 2: 0.040, 3: 0.013, 4: 0.004, 5: 0.053.

 

 

20. táblázat. A magyar nemzet megítélése és a sikerek okai – CK alminta

(százalékban)

 

sikeres,

inkább sikeres

is-is

sikertelen,

inkább sikertelen

1-hűség*

2.82

3.71

3.11

2-összetartás

3.75

3.24

2.85

3-erőskezű vezetés

4.00

3.37

3.26

4-erős szövetségesek

3.25

3.00

2.85

5-jószerencse

3.06

2.87

2.96

*: One-Way ANOVA F próba : p≤ 0.05; Az Eta Squared értékek: 1: 0.082, 2: 0.054, 3: 0.046, 4: 0.012, 5: 0.003,

 

21. táblázat. A magyar történelem nemzeti tragédiái- összevont szervezeti minta

(választotta arányok)

Történelmi események

NR

CK

1.Trianoni békeszerződés (1920)

87 (3)

87 (1)

2.Mohácsi csata (1526)

53 (6)

44 (3)

3.A 2. magyar hadsereg pusztulása a Don kanyarban (1943)**

46 (6)

10 (3)

4.Az 1956-os forradalom leverése és a megtorlások **

37 (10)

53 (1)

5.Világosi fegyverletétel és a megtorlások (1849)

25 (10)

24 (2)

6.Muhi csata (1241)*

19 (11)

7 (3)

7.Malenkij robot, deportálások a Gulágra (1945)*

10 (10)

17 (1)

8.Tanácsköztársaság (1919)

9 (12)

10 (4)

9.Zsidóüldözés, deportálás, holokauszt (1944-1945)**

3 (9)

23 (3)

10.A nyilasok hatalomra kerülése (1944. október)**

0 (10)

19 (3)

A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikaszintje: 1: 0.070, p≤ 0.613; 2: 0.120, p≤ 0.237; 3: 0.406, p≤ 0.000;4: 0.235, p≤ 0.004.5: 0.171, p≤ 0.055; 6: 0.253, p≤ 0.002; 7: 0.215, p≤ 0.010; 8: 0.153, p≤ 0.153; 9: 0.315, p≤ 0.000; 10: 0.346, p≤ 0.000;

 

 

22. táblázat. Történelmi tragédiák áldozatai és számuk becslése – NR alminta

(sorszázalékok)

Tudomása szerint nagyságrendileg néhány száz, néhány ezer, több tízezer, több százezer vagy milliónyi áldozata volt…

néhány

száz

néhány

ezer

több

tízezer

több

százezer

milliónyi

nem tudja

a muhi csatának?

5

19

23

15

0

36

a mohácsi csatának?

1

13

43

15

4

23

a Tanácsköztársaság vörös terrorjának?

0

19

26

7

0

45

az utána következő fehérterrornak?

10

18

14

9

0

47

az 1944-45-ös a zsidóüldözéseknek?

5

10

16

16

13

38

az 1944-45-ös a cigányüldözéseknek?

22

14

18

2

0

41

az 1956-os forradalomnak?

2

22

29

5

0

39

 

 

23. táblázat. Történelmi tragédiák áldozatai és számuk becslése – CK alminta

(sorszázalékok)

 

Tudomása szerint nagyságrendileg néhány száz, néhány ezer, több tízezer, több százezer vagy milliónyi áldozata volt…

néhány

száz

néhány

ezer

több

tízezer

több

százezer

milliónyi

nem tudja

a muhi csatának?

6

42

26

10

0

14

a mohácsi csatának?

4

23

45

17

0

9

a Tanácsköztársaság vörös terrorjának?

7

39

27

9

5

12

az utána következő fehérterrornak?

10

39

27

5

5

13

az 1944-45-ös a zsidóüldözéseknek?

0

9

27

42

16

5

az 1944-45-ös a cigányüldözéseknek?

10

37

29

12

1

9

az 1956-os forradalomnak?

8

37

31

11

5

7

 

24. táblázat. Nemzeti radikális állítások helyeslése vagy elutasítása - összevont szervezeti minta

(átlag: 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért)

 

NR

CK

NR-NC

1-Magyarországnak vissza kellene szereznie korábbi vezető szerepét a Kárpát-medencében.

4.68 (4)

3.85 (1)

0.83

2-Az Árpád-sávos zászló a magyar történelem része, ezért érthetetlen, hogy miért támadják.**

4.57 (1)

3.34 (3)

1.23

3-Trianon igazságtalanságát csak az elcsatolt területek visszacsatolásával lehetne jóvátenni.**

4.47 (5)

2.61 (2)

1.86

4- Magyarországnak nem kellett volna csatlakoznia az Európai Unióhoz.**

4.29 (4)

2.82 (1)

1.47

**: Independent Samples T test F próba (2-tailed): p≤ 0.001; Az Eta Squared értékek: 1: 0.018, 2: 0.214, 3: 0.369, 4: 0.248.

 

25. táblázat. Nemzeti radikalizmus főkomponens – összevont szervezeti minta

(főkomponens jellemzők)

 

kommunalitás

faktorsúly

Trianon igazságtalanságát csak az elcsatolt területek visszacsatolásával lehetne jóvátenni.

0.735

0.857

Az Árpád-sávos zászló a magyar történelem része, ezért érthetetlen, hogy miért támadják.

0.637

0.768

Magyarországnak nem kellett volna csatlakoznia az Európai Unióhoz.

0.455

0.674

Magyarázott variancia: 60.89 %

 

26. táblázat. A nyilas pártra vonatkozó narratívák megítélése - összevont szervezeti minta

(százalékban)

 

NR

CK

Nemzeti párt, amely vissza akarta állítani a történelmi Magyarországot.

29

0

Nemzeti radikális mozgalom, amely meg akarta védeni Magyarországot a kommunistáktól és a zsidóktól

24

9

Radikális párt, amely súlyos hibákat követett el, de alapvetően jót akart a magyaroknak.

22

10

Szélsőjobboldali antiszemita párt és mozgalom, amely 1944-ben hatalomra kerülve tömeggyilkosságokat követett el és Hitler oldalán katasztrófába vitte az országot.

12

64

nem tudja

10

13

A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikaszintje: 0.629, p≤ 0.000

 

27. táblázat. A nyilas párt programpontjaival való egyetértés- összevont szervezeti minta

(egyetértők százalékban)


NR CK
1.Havi fizetések maximalizálása** 75 (6) 56 (2)
2.A magántulajdonban lévő iparvállalatok államosítása** 62 (3) 24 (1)
3.Zsidómentes Magyarország** 40 (26) 15 (2)
4.Melegek (homoszexuálisok) kötelező ivartalanítása** 27 (4) 5 (1)
5.Osztálymentes magyar munkaállam** 21 (28) 11 (7)
6.Tervutasításos rendszer* 16 (18) 9 (6)
7.A gyermektelen házasságok állami felbontása 1 (2) 0 (2)
8.A házasság betiltása meddő személyek számára 0 (2) 0 (1)
9.Egyedülálló nagykorú férfiak és nők csak állami otthonban lakhatnak 0 (2) 0 (0)
10.A rossz családfők leváltása és helyettük az állam által jelölt családfő kinevezése 0 (2) 2(0)
A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikaszintje: 1: 0.269, p≤ 0.001; 2: 0.403, p≤ 0.000; 3: 0.504, p≤ 0.000;4: 0.326, p≤ 0.000, 5: 0.334, p≤ 0.000; 6: 0.233, p≤ 0.005; 7: 0.124, p≤ 0.218; 8: 0.042, p≤ 0.840; 9: 0.102, p≤ 0.360; 10: 0.143, p≤ 0.261;

 

28. táblázat. A nemzeti identitás típusai – összevont szervezeti minta

(átlag, score-átlag)

 


Nyitott-inkonzisztens identitás Nyitott-konzisztens identitás Zárt- inkonzisztens identitás
Államnemzeti-magyarságértelmezés 0.334 0.372 -1.347
Kulturnemzeti-magyarságértelmezés 0.213 0.416 -1.505
Nyitott magyarságértelmezés 0.172 0.232 -0.895
Inkluzív nemzetfogalom -1.464 0.423 0.144
Exkluzív nemzetfogalom -1.111 0.144 0.755
elemszám (%) 48 (24) 104 (76) 48 (24)

 

29. táblázat. A nemzeti identitás típusainak társadalomképe -szervezeti összevont minta

(átlag, score-átlag)

 


Nyitott- inkonzisztens identitás Nyitott-konzisztens identitás Zárt- inkonzisztens identitás
Anómiás profitszerzés -0.439 0.054 0.304
Új kolonializmus -0.732 0.040 0.606
Önmardosás 0.087 -0.062 0.040
Külső-belső kontroll 0.224 -0.102 0.008
Etnikai SDO -0.158 -0.079 0.145
Osztályalapú SDO 0.027 -0.087 0.145
Romantikus -0.762 -0.003 0.719
Zárt gondolkodás -0.691 0.002 0.642
Elveszettség -0.226 0.111 -0.006
Cigányfóbia -0.444 -0.025 0.466
Zsidófóbia -0.592 -0.091 0.734

 

 

 

1 1: egyáltalán nem ért egyet; 5: teljes mértékben egyetért.

2 A faktorelemzés során két faktor különölt el, de annak következtében, hogy nem volt megfelelő az illeszkedés, a faktorelemzés alapján főkomponens elemzést végeztünk.

3 Az inkluzív nemzetfelfogás főkomponensen magas kaftor score-ral rendelkezők az inkluzív nemzetfelfogás támogatói, míg az alacsony faktor score-ral rendelkezők az elutasítói.

4 Ez utóbbi értelmezése során érdemes megjegyezni, hogy a mintába kerültek alig tíz százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül valamilyen nyelvet legalább középfokú ismer.

5 Az exkluzív nemzetfelfogás főkomponensen magas faktor score-ral rendelkezők az exkluzív nemzetfelfogás támogatói, míg az alacsony faktor score-ral rendelkezők az elutasítói.

6 A Pearson-féle korrelációs együttható értéke: 0.38, ami viszonylag szoros, azonos irányú kapcsolatot jelent.

7 Erre a megállapításra juthatunk akkor is, ha megnézzük az egyes csoportokba tartozók klaszterközéppontoktól vett átlagos távolságait (mely szerint ennek a véleménycsoportnak a tagjai szóródnak a legnagyobb mértékben a klaszterközéppont körül).

8 A Pearson-féle korrelációs együttható: 0.584, p ≤ 0.000

9 Ötfokú Likert-skála segítségével kértük a válaszokat, ahol 1: egyáltalán nem, 5: nagyon jelképezi a magyarságot.

10 Az 1989-ben elfogadott Alkotmány, mint tételes normaszöveg sor végén elfoglalt helye minden bizonnyal összefüggésbe hozható azzal, hogy a 2010-ben megválasztott Parlament többsége és a kormány alkotmányozási helyzetről (már-már kényszerről) beszélt, míg az ellenzék ennek ellenkezőjéről. Ez egy ilyen fontos kérdés kapcsán nyilvánvalóan polarizálta a közvéleményt.

11 Mindhárom főkomponens magas faktor score-jai az adott jelképmintázat elfogadását, míg az alacsony faktor score-ok az elutasítását jelentik.

12 A jelkép főkomponensek score-átlaga a két szervezeti almintában. Nemzeti radikális alminta (Narratív jelképek: 0.513, Gemeinschaft jelképek: 0.612, Modern jelképek: 0.261); Civil környezetvédő alminta (Narratív jelképek: -0.513, Gemeinschaft jelképek: -0.612, Modern jelképek: - 0.261).

13 Ötfokú Likert-skála segítségével kértük a válaszokat, ahol 1: egyáltalán nem ártottak, 5: nagyon ártottak.

14 Ötfokú Likert-skála segítségével kértük a válaszokat, ahol 1: egyáltalán nem segítettek, 5: nagyon segítettek.

15 A mérleg számítása során úgy jártunk el, hogy a milyen mértékben „segítettek”-ből kivontuk a milyen mértékben „ártottak”-at (ennek következtében minél magasabb az átlag, annál inkább úgy vélik a megkérdezettek, hogy „segítettek”, s minél alacsonyabb, annál inkább úgy, hogy „ártottak”). A mérleget minden megkérdezett esetében kiszámoltuk (amennyiben nem adott valaki választ valamelyik kérdésre, akkor 0 értékkel szerepel).

16 Ötfokú Likert-skála segítségével kértük a válaszokat, ahol 1: egyáltalán nem volt siker, 5: nagymértékben siker volt a magyarság számára.

17 Ötfokú Likert-skála segítségével kértük a válaszokat, ahol 1: egyáltalán nem volt kudarc, 5: nagymértékben kudarc volt a magyarság számára.

18 A magyarság sikereinek magyarázatai, ahol 1: egyáltalán nem, 5: nagymértékben.

19 A magyarság kudarcainak magyarázatai, ahol 1: egyáltalán nem, 5: nagymértékben.

20 „Ön szerint a felsorolt események közül melyik a magyar történelem három legnagyobb nemzeti tragédiája?”

22 Ahol 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért.

23 “Ön szerint melyik megállapítás illik a leginkább a nyilasokra?”

24 A államnemzeti-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. Magyarország területén született; 2. magyar állampolgár. A változó értékeinek megoszlása (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 7 %, 1: az egyik kritériumot megnevezte: 19 % ; 2: mindkét kritériumot megnevezte:74% ). A kultúrnemzeti-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. a felmenői magyarok ; 2. magyar az anyanyelve. A változó értékei (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 4 %, 1: az egyik kritériumot megnevezte:14%, 2: mindkét kritériumot megnevezte: 81% ). A nyitott-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. magyarnak vallja magát; 2. a mai Magyarországon akar élni és dolgozni. A változó értékei (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 22%, 1: az egyik kritériumot megnevezte:35%, 2: mindkét kritériumot megnevezte: 43%).

25 Az államnemzeti-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. Magyarország területén született; 2. magyar állampolgár. A változó értékeinek megoszlása (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 21 %, 1: az egyik kritériumot megnevezte: 16 % ; 2: mindkét kritériumot megnevezte: 46% ). A kultúrnemzeti-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. a felmenői magyarok; 2. magyar az anyanyelve. A változó értékei (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 3 %, 1: az egyik kritériumot nevezte meg: 17 %, 2: mindkét kritériumot megnevezte: 66 % ). A nyitott-magyarság indexbe bevont kritérium-változók: 1. magyarnak vallja magát ; 2. a mai Magyarországon akar élni és dolgozni. A változó értékei (0: egyik kritériumot sem nevezte meg: 16 %, 1: az egyik kritériumot megnevezte: 37%, 2: mindkét kritériumot megnevezte: 34 %).

26 A nemzeti identitás csoportok megoszlása. NR alminta (Nyitott-inkonzisztens: 0 %, Nyitott-konzisztens: 57 %, Zárt-inkonzisztens: 43%). CK alminta (Nyitott-inkonzisztens: 48 %, Nyitott-konzisztens: 44 %, Zárt-inkonzisztens: 8%). A Cramer’s V értéke és a chí-négyzet próba szignifikancia szintje: 0.607, p≤ 0.000;