5. A magyar megszállás
1941 áprilisában a magyar csapatok majdnem 12 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elcsatolt területet szálltak meg Jugoszláviában. A Délvidékként emlegetett területen a magyarok kisebbségben voltak. Rajtuk kívül 243 ezer szerb, 220 ezer horvát, 197 ezer német, 80 ezer szlovén, 15-15 ezer ruszin és zsidó élt itt. A bevonulás során több atrocitás történt. A magyar katonai hatóságok és a kormánya térség etnikai átrendezésére törekedtek. 150 ezer szerbet akartak kitelepíteni a német megszállási zónába, hogy a helyükre bukovinai székelyek érkezzenek. A magyar tervek a német ellenkezés miatt csak részben valósultak meg. Bevezették a Magyarországon hatályos zsidótörvényeket, sok zsidót űztek el azzal az ürüggyel, hogy rendezetlen az állampolgárságuk.
1941 végére megélénkült a partizántevékenység, amelyet a csendőrök és a katonaság közös fellépésével akartak megszüntetni. Egy ilyen akció során több magyar egyenruhás is meghalt. Ezért 1942 januárjában megtorlásként átfogó „közbiztonsági razzia” indult Újvidéken (Novi Sad) és tucatnyi környező településen. Az akció során a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy és Grassy József ezredes, valamint a Zöldy Márton csendőrszázados emberei hivatalos magyar adatok szerint 3340, zömében szerb civil polgárt gyilkoltak le. (A halottak számát a szerb források 3800 főre teszik.) Az áldozatok között volt 729 nő, 299 öreg és 147 gyermek. A mészárlásnak mintegy 700 zsidó is áldozatul esett. Az ártatlan civilek közül egyeseket saját házukban, másokat a nyílt utcán öltek meg. Jelentős részüket a Duna jegén vágott lékekbe lőtték.
Újvidéki vérengzés
A mészárlást nem sikerült titokban tartani. A kirobbanó botrány hatására a magyar kormány vizsgálatra kényszerült. Kezdetben szerecsenmosdatás zajlott. 1943-ban azonban a magyar kormány már a háborúból való kiugrást készítette elő. Ekkor az ügyet újra tárgyalták, a gyilkosok hadbíróság elé kerültek és elítélték őket. Többen 10-15 éves börtönt kaptak, a főbűnösök azonban 1944 elején Németországba szöktek. Magyarország német megszállása után rehabilitálták őket, majd beléptek az SS-be. 1945 után elfogták, elítélték, majd kiadták őket Jugoszláviának, ahol egy újabb eljárás után kivégezték őket.
1943-ban német kérésre magyar zsidó munkaszolgálatosok érkeztek Szerbiába. A 6 ezer zsidót a Bor közelében lévő rézbányákban dolgoztatták magyar és német felügyelet alatt. A bánásmód és az ellátás 1943 végéig általában kielégítő volt.
A bori rézbánya
Miután Marányi Ede alezredes vette át a parancsnokságot, és megkezdődtek a verések, kikötések és a kivégzések. 1944 őszén a romló katonai helyzet miatt a táborokat kiürítették. A munkaszolgálatosokat két csoportban indították útnak. Az első 3200 fővel kezdte a halálmenetet. Útközben magyar őreik gyilkolták őket, majd októberben Cservenkánál német és muzulmán SS-ek 700-1000 embert végeztek ki közülük. Miközben a túlélőket az osztrák határ felé hajtották, a mészárlás folytatódott. Az áldozatok között volt Radnóti Miklós költő is, akit társaival együtt a Győr melletti Abdánál lőttek agyon. A bori munkaszolgálatosok második hullámát jugoszláv partizánok támadták meg. A legvéresebb kezű magyar katonákat és tiszteket kivégezték, a munkaszolgálatosokat felszabadították. Sokan beléptek a jugoszláv partizánhadseregbe. Magyarország német megszállását követően, 1944 tavaszán a Délvidékről a magyar és német nácik mintegy 10 ezer zsidót deportáltak Auschwitz-Birkenauba, ahol túlnyomó többségüket elgázosították.
Magyar zsidók Auschwitzban
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.