9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
A legtöbb jugoszláv állampolgárságú muzulmán Boszniában és Koszovóban élt. A két terület között jelentős különbségek voltak. A bosnyákok a jugoszláv összlakosságukhoz képesti arányuknál jóval nagyobb számban léptek be a kommunista partizán hadseregbe. A koszovói albánokra ez nem volt jellemző. Mivel a második világháború előtt a tartományban erőltetett szerb betelepítés zajlott, az olasz-német megszállás idején az albánok álltak bosszút. Mintegy 40-70 ezer szerbet űztek el.
Habár a horvát usztasák a muzulmánokat iszlám hitre tért horvátoknak tartották, ez a nézet nem volt túl népszerű a boszniai muszlimok körében és különösen a vallási vezetőket aggasztotta. Bosznia-Hercegovinát is sokkal inkább szerették volna egy Horvátországtól független autonóm területként megszervezni, mely közvetlenül Berlin irányítása alatt állt volna. A németek iránti elkötelezettség jeleként a boszniai muszlimok körében SS toborzás indult. A Palesztinát megszállva tartó angolok ellenében a nácikkal kollaboráló Mohammad Hadzs Amin al-Huszeini, az emigráns jeruzsálemi mufti (muzulmán vallási vezető) találkozott Hitlerrel, Himmler SS-Reichsführerrel és Ribbentrop náci külügyminiszterrel. Huszeini áldását adta egy németek által irányított muzulmán hadsereg megszervezésére. 1943-ban személyesen is Boszniába érkezett, ahol az ügy érdekében meggyőzött néhány fontos helyi iszlám vezetőt, hogy a bosnyák Waffen-SS felállítása a muszlim érdekeket szolgálja. Bár a jelentkezők száma elmaradt a várttól, a 20 ezer fős önálló SS-hadosztály a Handzsár nevet kapta. A muzulmán SS-ek fezt viseltek, és a kiképzés során a Koránt tanulmányozták. A hadosztályt gyakran vetették be a partizánok elleni harcok során.
Mohammad Amin al-Husayni jeruzsálemi mufti Boszniában
Himmler 1944 márciusában a koszovói albánokból egy másik önkéntes SS hadosztályt szervezett. Az alakulat az albán nemzeti hősről, a Hunyadi Jánossal együtt harcoló Szkander Bégről kapta nevét. Az alakulat valójában csak papíron létezett. Teljesen feltölteni sosem sikerült és a rengeteg dezertálás miatt csupán néhány hónapig működött.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.