4. A Memorandum: a szerb nacionalizmus újjászületése


 

A Koszovóban állandósuló feszültség miatt a helyi szerbek képviselői Belgrádtól kértek segítséget az albánok ellen. A kommunista párt sokáig nem reagált. 1986 januárjában azonban több mint 200 szerb értelmiségi aláírásával a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián memorandum készült a koszovói szerbek védelmében. A szöveg szellemi atyja az ismert költő és drámaíró, a párt vezetéséből nacionalizmusa miatt korábban kizárt Dobrica Csoszics volt. A dokumentum aláírói több tabut is megsértettek. Bírálták az 1974-es titói alkotmány által biztosított vajdasági és koszovói autonómiát, amelyet Szerbia felbomlasztásának és a szerbellenes diszkrimináció forrásának tartottak. A Koszovóban többségben, de a Szerbiában és Jugoszláviában kisebbségben lévő muzulmán albánokat azzal vádolták, hogy a történelmi Nagy Albániát akarják feltámasztani, szisztematikusan elüldözik a szerbeket, fizikai és kulturális népirtást terveznek ellenük. Azt javasolták, hogy Belgrád törölje el Koszovó és a Vajdaság autonómiáját és hosszú idő után először a nyilvánosan álltak ki a nagyszerb állameszme mellett.

 

A Memorandumot a szerb kommunista vezetés jól ismert soviniszta érvelésnek bélyegezte. Az mégis óriási visszhangot keltett a szerb közéletben. A szerb nemzeti radikalizmus ellen emelt titói gát átszakadt.