3. A berlini fal leomlása


 

1989-ben a Szovjetunió kelet-európai befolyásának elolvadásával a korábbi kommunista országokban elindult a rendszerváltás. Az új demokráciák születtek Lengyelországban és Magyarországon. Kitört a prágai bársonyos forradalom, ledőlt a berlini fal és létrejött az egységes Németország. Romániában 1989 végén véres jelenetekkel búcsúzott a kommunista diktatúra. A szabad választásokon új, antikommunista kormányok kerültek hatalomra, amelyek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz szerettek volna csatlakozni. 1991-ben a Szovjetunió is felbomlott. A hidegháború véget ért.

 

Az El Nem Kötelezett országok is kénytelenek voltak újradefiniálni szerepüket a nemzetközi politikában. A bipoláris világrend felbomlásával Jugoszlávia elvesztette különleges helyzetét. A két hidegháborús tábor között betöltött egyfajta közvetítő szerepe értelmetlenné vált. Korábbi előnyös pozíciója megszűnt: 1990-re már senkit nem érdekeltek a reformkommunista megoldási kísérletek.

 

Az európai integrációs folyamatok ellentmondásos hatással voltak a délszláv államra. A keleti piacok elvesztek, a nyugati piacokon a jugoszláv termékek zöme nem volt versenyképes. A gazdaságilag fejlettebb, közép-európai kulturális tradícióval rendelkező Szlovéniát és Horvátországot vonzotta az új Európa. Azt is felmérték, hogy az integrálódás elsősorban tagállamonként mehet végbe, ezért politikájuk a függetlenedés, az önálló nemzetállam megalapítása felé fordult. Az elmaradottabb köztársaságok, főleg Szerbia és Montenegró, viszont befolyásuk további csökkenését látták Jugoszlávia szétesésében, ezért ragaszkodtak az egység fenntartásához.