16. A koszovói válság 1990-1998
Jugoszlávia a daytoni béke után már csak Szerbia és Monetengró államszövetségéből állt. Szlovénia, Horvátország és Macedónia 1991-ben, Bosznia-Hercegovina 1992-ben távozott. Szerbia a négyéves háborúból nem profitált. A gazdaság romokban hevert, a katonai kiadások az egekben voltak. Komoly belső problémát jelentett, hogy a két, korábban autonómiával rendelkező szerb tartomány, Koszovó és a Vajdaság helyzete megoldatlan volt.
Koszovói etnikai konfliktusokkal indult a jugoszláv állam felbomlása 1987-ben, és a helyzet azután sem normalizálódott. A tartományban alig 250 ezer szerb mellett majdnem kétmillió albán élt. Függetlenségüket már 1990-ben kikiáltották, ám ezt nem ismerte el egyetlen állam sem. A szerb kormányzat a tartományi autonómia eltörlését követően centralizációba kezdett. Az adminisztrációt szerbekkel töltötte fel, egységesítette az oktatást, valamint újabb betelepítési hullámot tervezett a térségben. Ez végül nem sikerült, mert kevesen akartak az ország egyik legelmaradottabb területére költözni. Gyakoriak voltak a szerb rendőrök és az albán tüntetők közti összecsapások. A szerb titkosrendőrség sok albánt hurcolt el. Koszovó tulajdonképpen egy olyan ország tartománya volt, amelyik katonai megszállás alatt tartotta.
Az albánok válaszul passzív ellenállásba kezdtek. Kiépítették saját oktatási és intézményhálózatukat. A Belgrád által kiírt választásokat bojkottálták, de ezzel éppen Milosevics szerb, majd jugoszláv elnök hatalmát erősítették meg. Az albánok 1992-ben saját parlamenti és elnökválasztást tartottak. Ezt az albán költő, a Gandhi-féle erőszakmentes ellenállást propagáló Ibrahim Rugova nyerte.
A daytoni békekötés Koszovó státuszát nem rendezte. Az albánok úgy érezték, hogy a világ elfeledkezett róluk. Főleg a fiatalok gondolták, hogy Rugova téved. Ők a passzív ellenállás helyett harcolni akartak. Megalakították a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK). Albániából becsempészett fegyverekkel 1997-ben támadásokat kezdtek a szerb hatóságok és a velük együttműködő albánok ellen. Amikor 1998 elején az UCK megölt négy szerb rendőrt, Milosevics megtorlást rendelt el. A szerb erők rátámadtak a gerillákra. Drenica térségben megöltek 83 albánt, többségükben civileket. A halottak negyede asszony és gyermek volt.
Tömegsírról készült felvétel a koszovói Izbicában
A mészárlás hatására ezrek csatlakoztak az UCK-hoz, amely így a tartomány harmadát ellenőrzése alá vonta. A mérsékelt megoldások háttérbe szorultak. Belgrád újabb rendőri és katonai erőket vezényelt a tartományba, hogy megtisztítsák a határzónát. A hivatalosan „terroristaellenes” akciók azonban egyre inkább hasonlítottak a Horvátországból és Boszniából már jól ismert etnikai tisztogatásokra. Falvakat gyújtottak fel, a lakosságot elűzték. Az albán menekültek száma 1998 végére elérhette a 2-300 ezret, a halottaké a 3000 főt. 1998 októberében a NATO légicsapásokkal fenyegette meg Szerbiát, ha nem hagyja abba a tisztogató akciót. Tűzszünetet hirdettek és nemzetközi megfigyelők érkeztek.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.