15. A daytoni béke 1995
A háború évei során számos béketervet utasítottak el a harcoló felek. A fordulat 1995-ben következett be. Eddigre a szerb erők elvesztették korábbi dominanciájukat a térségben. A horvátok és a bosnyákok kibékültek, és mind a két hadsereg megerősödött. A Villám és a Vihar hadműveletnek köszönhetően a szerbek elvesztették a horvátországi területeiket, Boszniában pedig a srebrenicai mészárlás utáni NATO beavatkozással szintén megváltoztak az erőviszonyok.
Milosevics a kudarcok és a gazdasági embargó miatt kezdte úgy érezni, hogy a háború több bajt, mint sikert hoz. Elfordult a különböző béketerveket visszautasító Karadzsicstól és hajlandó volt maga is tárgyaló asztalhoz ülni. A Tudjman vezette horvát, és Izetbegovics bosnyák delegációjával együtt 1995. október 31-én érkezett az ohioi Daytonba. A tárgyalások Richard Holbrooke amerikai diplomata közvetítésével folytak. Holbrooke magánemberként és diplomataként többször járt Boszniában és mélyen megrázta, amit ott látott. Elkötelezett beavatkozás párti volt és a NATO-val a háta mögött keményen tárgyalt. Három hetes alkudozás után sikerült megegyezésre bírnia a három vezetőt.
A béketerv szerint Bosznia-Hercegovina határai nem változtak. Az államon belül két széles önállósággal létrejött országrész született. A bosnyák-horvát föderáció a területek 51 százalékát, a lakosság harmadát kivető boszniai szerb állam pedig 49 százalékát kapta. Mindkét tagállam saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezhet. Szarajevó egységes maradt, és egyszerre lett Bosznia-Hercegovina, valamint a bosnyák-horvát föderáció fővárosa. A béketárgyalások során az ország új alaptörvénye is megszületett. Az új alkotmány megtiltotta bármeny országrész kilépését a szövetségből. 1995. december 14-én Szlobodan Milosevics, Alija Izetbegovics és Franjo Tudjman hivatalosan is aláírta a daytoni békeszerződést. Úgy tűnt, hogy a négyéves jugoszláv polgárháború véget ért.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.