10. Háborús bűnök Boszniában


 

A boszniai polgárháborúban harcoló valamennyi fél követett el emberiség elleni, illetve háborús bűncselekményeket, valamint etnikai tisztogatásokat. A hadifoglyok és civilek kínzása és kivégzése, koncentrációs táborokba zárása, a nők tömeges megerőszakolása rendszeres gyakorlat volt. A nemzetközi szervezetek és a tudományos kutatók szerint az esetek majdnem 90 százalékában a tettesek szerbek, 6-10 százalékban horvátok, 4-8 százalékában bosnyákok voltak.

 

A horvát bűncselekmények nagy részét 1992-1994 között a bosnyákok ellen követték el. 1993 tavaszán mintegy 100 muzulmán civilt öltek meg Ahmici faluban. Októberben Stupin Do lakosait gyilkolták le, majd felgyújtották a házakat. Muzulmánok ezreit zárták a Kaonikban és Dreteljben felállított táborokba. A foglyokat baseball ütővel, korbáccsal verték. A kihallgatások során gyakori volt a kínzás és a nemi erőszak. Több horvát paramilitáris alakulat vált hírhedtté kegyetlenségéről. A Joker egység tagjai például usztasacímeres fekete egyenruhában gyilkoltak. A boszniai horvát haderő különösen sok muzulmán civilt ölt meg és űzött el lakhelyéről Mostarban, Vitez városában és a Lasva völgyében.

 

Amikor az utóbbit a bosnyák kormánycsapatok visszafoglalták, bosszúból sok horvát civilt megöltek. A celebići börtön bosnyák őrei, Hazim Delics és Esad Landzo kegyetlenkedtek foglyaikkal. Verték, megerőszakolták, megégették őket. A bosnyák oldalon becslések szerint több száz arab zsoldos és külföldi iszlamista fegyveres harcolt a szerbek és horvátok ellen. Többségük Pakisztánból és Afganisztánból érkezett. Magukat mudzsahedinek nevezték és keresztény áldozataikat lefejezték.

 

Szaudi mudzsahedin harcos Boszniában,

kezében egy szerb katona levágott feje

 

 

A legtöbb mészárlást a boszniai szerb haderő, valamint az oldalukon harcoló szerb szabadcsapatok követték el. Az első nagyobb mészárlásra 1992 áprilisában Bijeljinában, az első szerbek által elfoglalt városban került sor. Arkan bevonuló szabadcsapatai már az utcán gyilkolni kezdtek. Civileket és helyi muzulmán vezetőket hurcoltak el házukból és kivégezték őket.

 

Így kezdődött a boszniai háború:

Arkanék kivégzésre hurcolnak egy muzulmán férfit Bijeljinában

1992 tavasza

 

A földön fekvő hullákat összerugdosták. Az eseményeket egy fotós örökítette meg.

 

Arkan egyik katonája kivégzett muzulmánok holttestét rugdossa az utcán a boszniai Bijeljinában

 


Az elfoglalt városokban bevett módszernek számított, hogy összegyűjtötték, majd kivégezték a harcképes korú civil férfiakat. Ez történt 1992-ben Zvornikban, Brčkóban, majd 1995-ben Srebrenicában. A muzulmánok és horvátok számára mindenfelé koncentrációs táborokat állítottak fel. Miután a szerbek elfoglalták Prijedort, a nőket a Trnopolje táborba szállították. Mintegy 6000 férfit vittek az omarskai fogolytáborba, Közülük sokakat - az usztasa bűnök állítólagos megtorlásaként - csoportosan kivégeztek. Agyonlőtték, vagy elvágták a torkukat. A többieket bántalmazták és megalázták. A higiéniai körülmények borzalmasak voltak. A foglyokat éheztették: naponta egyszer kaptak enni és hamarosan csonttá soványodtak.

 

Lesoványodott bosnyák foglyok a trnopoljei koncentrációs táborban, 1992


Hatalmas nemzetközi botrányt okozott, amikor 1992. augusztus elején külföldi újságírók meglátogatták Omarskát. Ezt követően a tábort felszámolták. 2004-ben majdnem 500 halottat exhumáltak egy tömegsírból. A hágai törvényszék elsőként a parancsnokot, Zseljko Mejakicsot vádolta meg népirtással, majd több társa is súlyos börtönbüntetést kapott. A Keraterm lágerben 1992 nyarán már 3300 embert tartottak fogva. Vasrudakkal, korbáccsal verték őket napokon keresztül. Éjszakánként kihallgatás ürügyén folytak a kínzások. Sok foglyot megerőszakoltak. Másokat arra kényszerítettek, hogy egymást erőszakolják meg. Több mint 100 embert szobákba zsúfoltak, majd halomra lőtték őket.

 

Bosnyákok számára felállított szerb koncentrációs tábor foglyai (1992, ITN/CNN)

A boszniai polgárháborúban a különböző mészárlásoknak, gyilkosságoknak becslések szerint 20 ezer ember esett áldozatul. Túlnyomó többségük bosnyák civil volt.