9. Szarajevó ostroma


 

A boszniai polgárháború leghosszabb ideig tartó ostroma 1992. április 5-én kezdődött Szarajevóban, és csaknem három és fél évig, 1995 októberéig tartott. A boszniai szerbek és a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) kezdetben aknavetőkkel lőtte az óvárost és ellenőrzése alá vonta a szarajevói nemzetközi repülőteret is. A JNH megkísérelte a város elfoglalását, de a rendőrség és fegyveres civilek sikeresen szálltak szembe a páncélosokkal. Mivel a szerbek ahhoz kevesen voltak, hogy utcai harcban bevegyék a félmilliós várost, május 2-án Ratko Mladics tábornok blokád alá vonta Szarajevót.

 

Ratko Mladics tábornok Radovan Karadzsics boszniai szerb elnökkel

 


Elzárták a vizet, a villanyt és a gázellátást. Elvágták a legfontosabb utakat megakadályozva ezzel az élelem és a gyógyszer bejutását a városba. A szerveződőben lévő bosnyák hadsereg túl gyenge volt az ostromgyűrű áttöréséhez Később, a repülőtéren megnyitott ENSZ légihídnak köszönhetően valamivel könnyebbé vált a város ellátása. A Szarajevó Alagút kiépítésével megnyílt az összeköttetés más bosnyákok által őrzött területekkel. Humanitárius segélyek és a szarajevói alvilág illegális fegyverszállítmányai egyaránt bejutottak a városba.

 

A civil lakosság számára a legnagyobb szenvedést a folyamatos bombázás jelentette. A szerbek 200 pontról lőtték a várost, a legnagyobb támadásokra 1992-1993 fordulóján került sor. Hamarosan szinte már nem maradt sértetlen ház. Válogatás nélkül szétlőtték a kórházakat, kommunikációs központokat, politikai, gazdasági, és katonai központokat, épületeket. Az 1984-es téli olimpiai játékok sísáncait, valamint a magas épületeket szerb orvlövészek foglalták el. Nemcsak katonákra, de az utcán sétáló, bevásárló civilekre is rendszeresen lőttek. A szarajevóiak éveken keresztül éltek föld alatti óvóhelyeken, pincékben.

 

Robbanás a szarajevói piacon

 

Az aknavetők számos civil halálát okozták egy futballmeccsen, vagy éppen vízért való sorban állás közben. 1994. február 5-én a szarajevói piacot ért támadás során 68 ember meghalt és kétszázan megsebesültek. Az itt készült felvételek  az egész világot sokkolták.

 

Robbanás a szarajevói piacon

 

 

Mindez felgyorsította a rég várt nemzetközi katonai beavatkozást. Bill Clinton amerikai elnök már az 1992-es választási kampányában megígérte, hogy véget vet Boszniában az etnikai tisztogatásnak. Most a NATO-n keresztül ultimátumban követelte, hogy a szerbek tíz napon belül vonuljanak vissza. Ez végül megtörtént, de a támadások később kiújultak. 1995-ben a piacon ismét több tucat civilt ölt meg egy szerb lövedék. Ekkor a NATO gépei Mladicsék fegyverraktárait bombázták. 1995 májusában a bosnyák-horvát offenzíva hatására a szerbek lassan megkezdték a visszavonulást a Szarajevó környéki hegyekből. Októberben tűzszünet vetett véget az ostromnak. De a fenyegetettség csak 1996 februárjában, az utolsó szerb csapatok távozásával szűnt meg.

 

  Robbantás a szarajevói piacon

 

 

A becslések szerint 10 ezer ember halt meg, illetve tűnt el a blokád idején. Döntő többségük civil volt. A bombák és az orvlövészek golyói mintegy 1500 gyereket öltek meg. A sebesültek száma 56 ezerre tehető.