5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
1992 és 1995 között a horvát-szerb fronton tűzszünet volt érvényben, amelynek betartását az ENSZ nemzetközi békefenntartó csapatai (UNPROFOR) ellenőrizték. A felek gyakran megsértették a tűzszünetet. A szerbek falvakat és nagyvárosokat lőttek, gátakat foglaltak el. A horvátok 1992-ben Dubrovnik, 1993-ban Zadar környékén indítottak kisebb offenzívákat.
Ezeket az éveket a horvátok egy professzionális hadsereg felépítésére használták fel. Bevezették az általános hadkötelezettséget, a gazdaságot haditermelésre állították át, a hadsereget amerikai tanácsadók segítségével képezték ki. Mindvégig arra készültek, hogy visszaszerezzék a szerb fennhatóság alá került horvát területeket.
1995-re Horvátország 130 ezer fős, jól felszerelt katonasággal rendelkezett. 1995 májusában egy háromnapos hadjáratban visszafoglalták Nyugat-Szlavóniát. Az akció a Villám fedőnevet kapta. A szerbek mintegy 300 katonát és 1500 hadifoglyot, a horvátok néhány tucat halottat vesztettek. A Horvát Helsinki Bizottság jelentése szerint 83 szerb civil halt meg otthonában, vagy a menekültoszlopok bombázása során. A szerb források 284 áldozatot említenek. 15 ezren a határon át Boszniába menekültek. A szerbek bosszúból Zágrábot támadták rakétákkal. Sok volt a sebesült és heten meghaltak. Belgrád nem avatkozott be.
Vihar hadművelet volt a kódneve annak a több irányból indított, átfogó offenzívának, melynek során a horvát és a szövetséges bosnyák hadsereg közösen visszaszerezte az 1991-ben szerbek által megszállt horvát területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság elleni támadás 1995. augusztus 4-én indult és 84 óra alatt teljes sikert hozott. Már az első nap elfoglalták Knint, a szakadár szerbek „fővárosát”, majd felszámolták a Krajinát. Ezzel lényegében helyreállt Horvátország területi integritása. Néhány övezet még nemzetközi igazgatás alatt maradt, de 1998 elejére ezek is újra horvát fennhatóság alá kerültek. Mivel a krajinai szerb vezetés már korábban elszigetelődött Belgrádtól, sem Milosevics, sem a boszniai szerb hadsereg nem sietett a segítségükre. A hadművelet során saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek.
Vihar hadművelet
A Vihar során került sor a horvát függetlenségi háború legnagyobb egybefüggő, etnikai tisztogatására. Ezúttal a horvátok űzték el a szerb lakosokat, akiket a helyi szerb vezetés is távozásra szólított fel. A nemzetközi adatok szerint 112 szerb civilt megöltek és mintegy 150-200 ezer menekült indult Szerbia és a boszniai szerb területek felé. A hágai Nemzetközi Törvényszék a hadműveleteket irányító három horvát tábornok ellen vádat emelt. Egyiküket felmentették, Ante Gotovinát és Mladen Markacsot viszont elítélték az etnikai tisztogatásban vállalt szerepük miatt. Horvátországban az ítélet nagy felháborodást keltett.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.