4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
A horvát függetlenségi háborúban a szembenálló felek gyakran megsértették a nemzetközi jogot és a hadviselés szabályait. A hadifoglyokat kivégezték, bántalmazták. Nem voltak tekintettel a civil lakosság biztonságára, romboltak, fosztogattak. Mindkét oldal arra törekedett, hogy az ellenőrzése alatt álló területeket etnikailag homogenizálja. Ennek során egyaránt alkalmazták az etnikai tisztogatásokat jellemző módszereket: városokat, falvakat romboltak le, védtelen civileket gyilkoltak és űztek el tömegesen. Az adatok szerint az ilyen bűncselekmények többségét a szerbek, különös tekintettel a paramilitáris egységek követték el.
A horvát lakosság elűzése Vukovarról
Az első mészárlás 1991. augusztus elején, a kelet-szlavóniai Dalj faluban történt. Az Arkan vezette Tigrisek és helyi fegyveresek 11 horvát civilt hurcoltak el és lőttek agyon, majd kivégeztek 28 horvát rendőrt. A hullákat a Dunába dobták. Októberben a krajinai szerb és jugoszláv katonák elfoglalták Lovast. Tucatnyi helyi lakost kivégeztek, nőket erőszakoltak meg. Mintegy 50 civilt hajtottak az aknamezőre, majd tüzet nyitottak rájuk. Az áldozatok nagy része idős ember volt. Arkanék a közeli Erdutban (Erdőd) rendezték be központjukat, ahol rémuralmat vezettek be. November 9-én 12 magyar és horvát civilt végeztek ki. Néhány nap múlva kihallgattak 5 embert, majd megkínozták és megölték őket. Karácsonykor és 1992 februárjában újabb civileket gyilkoltak. Nyáron megölték az 55 éves Szénási Máriát, mert túl sokat kérdezősködött eltűnt rokonairól.
A Krajinában az első etnikai tisztogatásra a Knin melletti Kijevóban került sor. A homogén horvát falut a JNH 1991 augusztusában bekerítette, majd Ratko Mladics ezredes irányítása alatt bombázni kezdte. A lakókat elűzték, házaikat lerombolták. A horvát többségű Saborskónak 1700, többségében horvát lakója volt. Októberben a szerb szélsőségesek 29 békés horvát parasztot megöltek, a többieket elkergették. A katolikus templomot felrobbantották, a házakat kifosztották. Ugyanezekben a napokban egy horvát belügyi alakulat a Gospić környéki falvakat tisztította meg a szerbektől. Több tucat civilt - köztük nőket is - teherautókra ültettek, majd tömegsírokba lőtték őket. A kórház és a posta vezetőjét is kivégezték. A horvát gyilkosok azt a parancsot kapták, hogy csökkentsék a szerbek számát.
Gospicsban lemészárolt szerb áldozatok
A horvát-szerb háború legnagyobb etnikai tisztogatására 1995-ben került sor, amikor a horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében lerohanta a Krajinai Szerb Köztársaságot. A háborús bűnösként elítélt Ante Gotovina tábornok csapatai a jelentések szerint 112 civilt kivégeztek és módszeresen elűzték a szerb lakosságot. Összesen 150-200 ezer krajinai szerb menekült Boszniába.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Holokauszttagadás
"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti n [...]
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.