Konfliktusmonitoring
Radikális tanácstalanság: A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere
Konfliktusmonitoring - projekt Az ELTE TÁTK Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által megrendelt, s a Marketing Centrum által 2010. szeptember 9 és 24 között lebonyolított országos, 18 éven felüli magyar állampolgárokra reprezentatív, 1011 fő megkérdezésére alapozó közvélemény-kutatásban a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos lakossági véleményeket mértük fel. Kérdőívünk más kérdések mellett tartalmazott egy olyan kérdésblokkot is, melynek segítségével a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok megoldásával kapcsolatban tudakoltuk a mintába kerültek véleményét. A konfliktusok csökkentésének, megoldásának különböző módjai közötti választás lehetőséget teremt a cigányokkal kapcsolatos előítéletek vizsgálatára, a cigányok befogadásával, valamint a többségi társadalomból való kirekesztésével összefüggő attitűdök felmérésére. A következőkben a négy kérdésre adott válaszokat mutatjuk be. Először a négy kérdés alapmegoszlásairól lesz szó. Azután a befogadó és kirekesztő attitűdök mögött munkáló szociológiai jellemzőket vesszük sorra, s végül áttekintjük, hogy a válaszok alapján csokorba rendeződnek-e a befogadó, ill. kirekesztő attitűdök. »
Cigányok és zsidók: diszkrimináció és intolerancia a mai magyar társadalomban
Konfliktusmonitoring - projekt Az elmúlt év (2010) őszén az ELTE Társadalomtudományi Karának Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontroll mintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekkel nem foglalkozó, környezetvédő („zöld”) civil szervezet tagjai közül választottuk. A továbbiakban a három mintán végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeit ismertetjük. »
Nemzeti tudat, nemzeti tragédiák
Konfliktusmonitoring - projekt 2010 őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont országos kérdőíves vizsgálatot végzett. A kutatás egyik legfontosabb célja a magyar felnőtt népesség nemzettudattal kapcsolatos attitűdjeinek felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett kontrollként két, egyenként 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Az első kontrollminta egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoportból, a második pedig az azonos földrajzi területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett, civil környezetvédő „zöld” szervezet tagjaiból állt össze. A továbbiakban e három minta alapján mutatjuk be a nemzeti tudat és a tekintélyelvűség összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. »
Keresés
Tananyag ajánló
Holokauszttagadás
"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti n [...]
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.
