Társadalmi konfliktusok


Polgárháború Jugoszláviában

Laszák Ildikó
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja. »

A magyar nemzeti radikalizmus fenomenológiája

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja és a Debreceni Egyetem munkatársai egy kelet-magyarországi nemzeti radikális szervezet vezetőivel, tagjaival készítettek csoportos interjút, melyet három egyéni narratív életútinterjú követett.1 Az interjúk szövegét legépeltettük és a leírt szöveg vizsgálatára a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének egyik kutatóját, valamint az ELTE Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja hallgatóit kértük föl.2 »
kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, Szent Isntván, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Nemzet, tudat: kérdőív

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb projekt »

Konfliktusmonitoring : kérdőív

Konfliktusmonitoring projekt »

Hungarian jews in Auschwitz-Birkenau

1. Auschwitz before 1944   The Third Reich’s largest camp complex was built 70 km south-west of the Polish city of Krakow, in Upper-Silesia annexed by Germany. The idea of building the camp was first broached at the end of 1939 by SS leaders in charge of punitive operations against the Polish intellectuals and the resistance movement, as, following waves of arrests, Polish prisons became quickly overcrowded. The Germans spent months looking for the ideal location. In early 1940 the decision was made: the camp was to be built on the grounds of an abandoned Polish army barracks outside Auschwitz (Oświęcim in Polish). At the end of April 1940, the SS Reich Leader Heinrich Himmler ordered the construction of a concentration camp in Auschwitz. »

Political anti-semitism in Hungary

1. Anti-Semitism in Hungary in the ‘Golden Era’ While political and public discourse in the Reform Era was far from devoid of anti-Jewish arguments and pronouncements, anti-Semitism as an ideology in its modern organised form appeared in Hungary only in the second half of the 19th century. This phenomenon was not unique to Hungary, however. »

Nemzeti tudat, nemzeti tragédiák

Konfliktusmonitoring - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont országos kérdőíves vizsgálatot végzett. A kutatás egyik legfontosabb célja a magyar felnőtt népesség nemzettudattal kapcsolatos attitűdjeinek felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett kontrollként két, egyenként 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Az első kontrollminta egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoportból, a második pedig az azonos földrajzi területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett, civil környezetvédő „zöld” szervezet tagjaiból állt össze. A továbbiakban e három minta alapján mutatjuk be a nemzeti tudat és a tekintélyelvűség összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Cigányok és zsidók: diszkrimináció és intolerancia a mai magyar társadalomban

Konfliktusmonitoring - projekt   Az elmúlt év (2010) őszén az ELTE Társadalomtudományi Karának Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontroll mintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekkel nem foglalkozó, környezetvédő („zöld”) civil szervezet tagjai közül választottuk. A továbbiakban a három mintán végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeit ismertetjük.   »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Radikális tanácstalanság: A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere

Konfliktusmonitoring - projekt   Az ELTE TÁTK Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által megrendelt, s a Marketing Centrum által 2010. szeptember 9 és 24 között lebonyolított országos, 18 éven felüli magyar állampolgárokra reprezentatív, 1011 fő megkérdezésére alapozó közvélemény-kutatásban a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos lakossági véleményeket mértük fel. Kérdőívünk más kérdések mellett tartalmazott egy olyan kérdésblokkot is, melynek segítségével a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok megoldásával kapcsolatban tudakoltuk a mintába kerültek véleményét. A konfliktusok csökkentésének, megoldásának különböző módjai közötti választás lehetőséget teremt a cigányokkal kapcsolatos előítéletek vizsgálatára, a cigányok befogadásával, valamint a többségi társadalomból való kirekesztésével összefüggő attitűdök felmérésére. A következőkben a négy kérdésre adott válaszokat mutatjuk be. Először a négy kérdés alapmegoszlásairól lesz szó. Azután a befogadó és kirekesztő attitűdök mögött munkáló szociológiai jellemzőket vesszük sorra, s végül áttekintjük, hogy a válaszok alapján csokorba rendeződnek-e a befogadó, ill. kirekesztő attitűdök.   »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Trianon, 1956, holokauszt: történelmi kudarcok, nemzeti tragédiák

Csepeli György-Vági Zoltán
A Die Zeit magazin néhány hete publikált felméréséből kiderült, hogy az új német generációk sem bagatellizálják el a Hitler-érát. Sőt: a náci múltat a különböző korosztályok közül éppen a tinédzserek szégyellik a leginkább. De hogyan látjuk saját történelmünket mi, magyarok? Mit érzünk sikernek, és mit tartunk kudarcnak? Mi fáj jobban: Mohács, Trianon, vagy a holokauszt? »

Magyarország 2010: válság és tekintélyelvűség

Csepeli György-Vági Zoltán
A gazdasági válságok mindenfelé kiélezik az amúgy létező társadalmi konfliktusokat. De hogyan hat a mostani válság a magyarokra? Mire vágyunk és kiktől félünk? Változik-e véleményünk a demokráciáról, a cigányokról vagy éppen a zsidókról? És egyáltalán: mit gondolunk magunkról és jövőnkről? Az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának elemzése. »