Többség és kissebbség


A budapesti romák - 2010

Simon Dávid
Budapesti romák projekt  2010-ben kezdtük meg azt a vizsgálatot, amely a fővárosi cigányság gazdasági tevékenységével kapcsolatos kvalitatív kutatások felhasználásával átfogóbb, kvantitatív képet kíván nyújtani e roma populáció gazdasági jelenlétéről és az egyes, társadalmi konfliktuspotenciálokhoz hozzájáruló attitűdjeiről. A kutatás az ELTE TÁTK Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja és a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont közreműködésével valósult meg.   »
Budapest, romák, kutatás, kérdőív, gazdaság, megélhetési stratégia

Transznacionális nemzetépítés kirekesztett kisebbségekből: tematizációk és többségi meghatározottság a nemzetközi roma mozgalomban

Nemzetek Európája - projekt   Az 1971-ben megtartott, első roma világkongresszus óta eltelt negyven évben igen különböző helyzetekben, különböző nyelveket beszélő, igen eltérő kultúrájú cigány csoportok teremtettek maguknak közös szimbólumrendszert és világot. E közösség tagjai ma a gyakorlatban változatlanul az alapvetően nemzetállami védelmekre berendezkedett európai kisebbségvédelmi rendszer kiszolgáltatottjai (erős, védelmet nyújtó, vagy legalább nemzetközi szinten felszólaló anyaországok nélkül), ugyanakkor több nemzetközi fórumon speciális konzultatív státusszal rendelkeznek. A nemzeti mozgalmak és a nemzetek születése kapcsán írt könyvtárnyi irodalom alapján érdemes e „nemzetépítés” egyes állomásait és csomópontjait körüljárni. Mindezidáig kevés figyelem irányult arra a dinamikára, ami a kisebbségi identitások esetében általában, így a roma önszerveződésben is a többségi meghatározottságot rajzolja ki a forrásoktól a megengedett reprezentációkon át a kultivált tartalmakig. Ennek feltárása most is elmarad, néhány pontot azonban igyekszem azonosítani. »
roma, magyar, identitás, kisebbség, roma holokauszt, attitűd, sztereotípia

Főnemesi származásúak nemzetképe: „Aki úr volt a régi világban, a bajban se hagyja magára az országot!”

Nemzetek Európája   „A ’70-es évek végén, 31 évesen látogattam Magyarországra először – mesélte egy németországi emigrációból hazatelepült, jelenleg Budapest környékén élő grófnő. – A nagymamámhoz mentem, akivel sosem találkoztunk még azelőtt. Beléptem a szobájába, ott ült a karosszékben, mögötte Nagy-Magyarország térképe, óriási családfa és az ősök képei. Megkérdezte, hogy beszélek-e franciául, természetesen francia nyelven. Évek óta nem használtam a franciát, kicsit bizonytalanul feleltem, hogy valamennyire beszélek. Erre roppant szigorúan azt mondta, hogy ha itthon maradtál volna, nem engedhetted volna meg magadnak, hogy ne beszélj tökéletesen idegen nyelveket. Meg hogy tulajdonképpen mit csináltam én évekig… Szabad voltam, válaszoltam, de el is szégyelltem magam. Akkor nagyon erősen belegondoltam abba, hogy lényegében mit csináltam én ezzel a szabadsággal, használtam-e bárkinek egyáltalán.” Jelen írásom célja, hogy megértsem és megérttessem az idézett „sűrű” történetet: hogy értelmezni tudjuk a berendezést – különösen a kiemelt helyet elfoglaló térképet és arcképcsarnokot –, az elhangzott mondatokat, azaz a családról, a hazáról, a magyarságról és az emigrációról, a kötelességekről és a szabadságról, valamint az arisztokráciáról, illetve a főnemesekhez „méltó viselkedésről” alkotott különféle képzeteket.   »
arisztokrácia, nacionalizmus, emigráció, nemzeti, identitás, attitűd, kommunizmus, kutatás, kisebbség

Nemzet, tudat: kérdőív

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb projekt »

A magyar nemzeti radikalizmus fenomenológiája

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja és a Debreceni Egyetem munkatársai egy kelet-magyarországi nemzeti radikális szervezet vezetőivel, tagjaival készítettek csoportos interjút, melyet három egyéni narratív életútinterjú követett.1 Az interjúk szövegét legépeltettük és a leírt szöveg vizsgálatára a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének egyik kutatóját, valamint az ELTE Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja hallgatóit kértük föl.2 »
kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, Szent Isntván, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Konfliktusmonitoring : kérdőív

Konfliktusmonitoring projekt »

Porrajamos – the persecution of the Roma

Between the two World wars the ‘Roma question’ was much less in the centre of public attention than the ‘Jewish question’. Parliament did not pass anti-Roma laws and there were no lengthy debates on how to define a ‘Gypsy’; the (far) right had no agenda for the containment of the Roma community, its exclusion from Hungarian society or the confiscation of property.  The part of the Hungarian society, however, watched the Roma with racist prejudices. Although some Roma groups (makers of adobes, second-hand dealers, tinkers, craftsmen, seasonal agricultural workers) played an important part in the local economy, and many highly respected Roma musicians enjoyed wide popularity, the majority of the Roma lived on the edge of the society as second class citizens in great poverty and without the hope of advancement. »

Radikális tanácstalanság: A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere

Konfliktusmonitoring - projekt   Az ELTE TÁTK Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által megrendelt, s a Marketing Centrum által 2010. szeptember 9 és 24 között lebonyolított országos, 18 éven felüli magyar állampolgárokra reprezentatív, 1011 fő megkérdezésére alapozó közvélemény-kutatásban a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos lakossági véleményeket mértük fel. Kérdőívünk más kérdések mellett tartalmazott egy olyan kérdésblokkot is, melynek segítségével a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok megoldásával kapcsolatban tudakoltuk a mintába kerültek véleményét. A konfliktusok csökkentésének, megoldásának különböző módjai közötti választás lehetőséget teremt a cigányokkal kapcsolatos előítéletek vizsgálatára, a cigányok befogadásával, valamint a többségi társadalomból való kirekesztésével összefüggő attitűdök felmérésére. A következőkben a négy kérdésre adott válaszokat mutatjuk be. Először a négy kérdés alapmegoszlásairól lesz szó. Azután a befogadó és kirekesztő attitűdök mögött munkáló szociológiai jellemzőket vesszük sorra, s végül áttekintjük, hogy a válaszok alapján csokorba rendeződnek-e a befogadó, ill. kirekesztő attitűdök.   »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Cigányok és zsidók: diszkrimináció és intolerancia a mai magyar társadalomban

Konfliktusmonitoring - projekt   Az elmúlt év (2010) őszén az ELTE Társadalomtudományi Karának Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontroll mintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekkel nem foglalkozó, környezetvédő („zöld”) civil szervezet tagjai közül választottuk. A továbbiakban a három mintán végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeit ismertetjük.   »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

Magyar állampolgárok deportálása: a mauthauseni fogolykártyák adatainak elemzése

Barna Ildikó
Az alábbiakban a mauthauseni fogolykartonok adatainak elemzését mutatjuk be. Az adatbázis 7 071 fogolykarton adatait tartalmazza, amelyek két típusúak. Az 1-es típusú kártyából 6 865-öt, míg a 3-as típusúból 206-at rögzítettek. Vannak olyan adatok, amelyeket az utóbbiak esetében nem lehetett lekódolni. Az ilyen változóknál az elemzésben csak az 1-es típusú kártyákat szerepeltetjük. A mellékletben részletesen bemutatjuk az egyes változók kódolásának módját. kitérünk a kódolás során felmerülő nehézségekre is.  Az adatbázis nem tekinthető mintának, mivel nem tudjuk, hogy a teljes sokaságból milyen módon „képződött”, ezért az elemzés során a kartonok összességére mindvégig teljes sokaságként fogunk utalni. Mindazonáltal a kartonok nagy elemszáma mindenképpen releváns következtetések levonását teszi lehetővé.Az elemzés során, ahol lehet, közöljük a DEGOB jegyzőkönyvek elemzésének eredményeit[1], így lehetőség nyílik az adatbázis és a túlélők adatainak összevetésére. »

Magyarok a német koncentrációs táborokban

Kádár Gábor – Vági Zoltán
A német megszállást követő egy évben több mint fél millió magyar állampolgár került különböző német táborokba. Túlnyomó részük zsidó volt. Közülük 430 ezer főt Auschwitz-Birkenauba, 15 ezret pedig az ausztriai Strasshof környékére deportáltak. A birkenaui szelekció túlélői továbbküldött transzportokkal hamarosan a Birodalom valamennyi nagyobb náci koncentrációs táborában feltűntek. Északon és keleten egészen Varsóig, Stutthofig, sőt a lettországi Rigáig jutottak. A német rendőrségi szervek „egyedi akció” (Einzelaktionen) során zsidók további ezreit kerültek Mauthausenbe és melléktáboraiba. 1944 őszétől a nyilasok mintegy 50 ezer munkaszolgálatost és budapesti zsidót adtak német kézre. Egy részüket először az Alpok előtt létesítendő német védvonalon dolgozatták, majd a front elől a Mauthausen-táborrendszerbe (Gunskirchen, Gusen, Ebensee, Melk stb.), illetve a Birodalom belsejébe szállították őket. Az 1944-es év utolsó deportáltjait, köztük sok ezer romát is, a nyilasok ezrével küldték Dachauba, Flossenbürgbe, Buchenwaldba, Ravensbrückbe. »

Magyar állampolgárságú fogolycsoportok a náci lágerrendszerben

Dancs István-Kádár Gábor
„Jedem das Seine” („Mindenkinek a magáét”) - hirdette a felirat a buchenwaldi koncentrációs tábor bejáratán. A náci koncentrációs táborok adminisztrációja által minden fogolyról kiállított személyi kartonok faji univerzumában szigorú csoporthierarchia érvényesült: a piramis csúcsán a német árja férfi állt, mindenki csak utána következett. A legmegvetettebb státusza természetesen a kiirtandó zsidóknak volt. Őket néha még a szlávokat és romákat jelző untermensch (alacsonyabb rendű ember) kategóriára sem tartottak érdemesnek, inkább a gegenmensch (ellenember) megnevezést használták.     »

Magyar fogolytranszportok a náci táborokban

Dancs István
1944-1945-ben a magyar állampolgárokat több hullámban hurcolták náci táborokba. Az utazást és az érkezést túlélőket a német hadiipar munkaerőigénye és a katonai helyzet alakulása, a táborrendszer evakuálása következtében újabb és újabb lágerekbe szállították. A fogolykartonok feldolgozása során létrejött adatbázisok   alapján a következő nagyobb transzporthullámok azonosíthatók: »

Német SS és rendőri szervek Magyarországon

Kádár Gábor-Vági Zoltán
A nácik által megszállt Európában sok ezer, különböző jellegű láger működött. Voltak köztük kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager), munka-nevelő táborok (Arbeitserziehungslager), rendőrségi internálótáborok (Polizeihaftlager), fiatalkorúaknak fenntartott táborok (Jugendschutzlager). A fogolykártyákon szereplő magyar állampolgárságú deportáltak azonban elsősorban a náci koncentrációs táborokba Konzentrationslager, röviden KL, vagy KZ), illetve az ezek alárendeltségében működő, általában kényszermunkatáborként, hadiüzemként funkcionáló altáborokba (Nebenlager), külső munkacsapatokba (Aussenkommando) kerültek.  Az SS adatai szerint 1944-ben - amikor a fogolykártyák zöme keletkezett - 24 fő koncentrációs tábori központnak (Stammlager) alárendelve 1000-1200 kisebb altábor működött. E lágerrendszer legnagyobb „beszállítói” azok a különböző náci rendőri szervezetek voltak, amelyek részben a Birodalomban (és a hozzá csatolt területeken), részben pedig a megszállt országokban működtek. »

Magyarország 2010: válság és tekintélyelvűség

Csepeli György-Vági Zoltán
A gazdasági válságok mindenfelé kiélezik az amúgy létező társadalmi konfliktusokat. De hogyan hat a mostani válság a magyarokra? Mire vágyunk és kiktől félünk? Változik-e véleményünk a demokráciáról, a cigányokról vagy éppen a zsidókról? És egyáltalán: mit gondolunk magunkról és jövőnkről? Az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának elemzése. »