Digitális Konfliktus Adatbázis

Kiskunhalason október 25-én került sor az első tüntetésre: a megmozdulás résztvevői (zömmel vasutasok és gyári munkások) megkezdték az önkényuralmi jelképek eltávolítását a középületekről. Másnap folytatódtak a tüntetések. Ezek során rátámadtak egy-egy funkcionáriusra, de valakinek minden alkalommal sikerült megakadályoznia a tettlegességet. Aznap a városban állomásozó katonaság egy nagyobb részét Budapestre rendelték, így jelentősen csökkent a régi hatalom rendelkezésére álló fegyveres erő.

Október 27-én több ezren tüntettek a főtéren. Követelésükre a tanács vezetői is részt vettek a magyar hősi emlékmű megkoszorúzásán, ahol több szónok a tanácselnök és a kormány lemondását sürgette. A nagygyűlésen tapasztalt fenyegető hangulat hatására a tanácselnök átadta a hatalmat a helyőrség katonai parancsnokának. Este újabb tömegtüntetés bontakozott ki, a tüntetők azonnali, kézzelfogható változásokat követeltek, illetve fegyvert a katonáktól, hogy Budapestre mehessenek harcolni. Miután a helyőrségparancsnok eredménytelenül próbálta lecsillapítani a tömeget, parancsot adott katonáinak, hogy füstgyertyák és könnygázgránát használatával oszlassák fel a megmozdulást. Ez is eredménytelen volt, sőt, az emberek őt is megtámadták – ekkor tűzparancsot adott katonáinak. A sortűzben ketten meghaltak, hárman megsebesültek. A helyőrségparancsnok a város területére elrendelte az ostromállapotot.

Forrás: Germuska Pál – Lux Zoltán – Szakolczai Attila: 1956. A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. CD-ROM. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. Orgoványi István – Tóth Ágnes: Bács–Kiskun megye. In Szakolczai Attila – Á. Varga László: A vidék forradalma, 1956. I. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 39 – 44.

Tóth Ágnes (szerk.): 1956 Bács–Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, Bács–Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2000. 704–708.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz