Digitális Konfliktus Adatbázis

Antiszemitizmus ma: a zsidókról alkotott kép a mai Magyarországon

---

Bevezető

Az emberi nem egy faj lenne a sok állatfaj között, ha lenne helye a világban. Az ember azonban, mint Nietzsche helyesen látta, őrült állat, akinek a Semmiben kell megteremteni a maga helyét (Heidegger, 1994). Ez a hely sosem lehet végleges és fix, mint az állat helye, hiszen az embernek nincs objektív oka arra, hogy „X”-nek vagy „Y”-nak higgye magát, szemben egy macskával és egy egérrel. A Tom és Jerry történetekben Tom és Jerry ontológiai státusza nem kérdéses.

Az ember, miközben önazonosságát építi, szükségképpen a másságot is létrehozza, melynek meghatározottsága éppen annyira kérdéses, mint az önazonosságé. A kettő egy s ugyanazon rendszer része, melyben a tagadás (a másság) fontosabb, mint az állítás (az önazonosság).

 

A Semmiből származó, a Semmi által szüntelenül fenyegetett emberi identitás-szerkezet egyszerre gyarapít és pusztít. Szereti mindazt, ami a magáé, s gyűlöli mindazt, ami a másé, melyet vagy elpusztítani vagy bekebelezni akar, de semmiképpen sem hagyhat statikusan. Az identitás harc, melyben a „Mi” harcol az „Ők”-kel, és viszont.

A harcoló felek szempontjából nézve a harc oka mindig a szeretet. A saját identitás szeretete, melynek legelső, az emberréválás egyik alapfeltételeként megnyilvánuló változata az etnocentrikus szeretet. Ez a szeretet partikuláris volt. Nem tört másra, mint a másik elpusztítására, amire elégséges volt a saját élet féltése és gyarapításának vágya.

 

Hosszú időnek kellett eltelnie, míg az egymással hol háborúzó, hol békében élő emberi csoportok mátrixára ráépült egy új kategorizácós rendszer, mely az identitás-játszmát kiszabadította a partikularitás börtönéből, s egyetemes perspektívába helyezte. Erre csak az egyetemes, minden ember számára érvényesnek tartott üzenetet hirdető világvallások voltak képesek, melyek közül a nyugati civilizációban a kereszténység töltötte be a főszerepet. A színpadon ott voltak a muzulmánok is, de ők egészen a XXI. századig mellékszerepeket játszottak

 

Az univerzalizáló mozzanat megjelenése az abszolút Jó és az abszolút Rossz hatálya alá helyezte az önazonosság és másság harcát, miáltal a destrukció metafizikai dimenzióba emelkedett. A Másik elpusztítása kötelesség lett, mely annak is érdekében állt, akit a Jó nevében máglyára küldtek, kardélre hánytak, kínzókamrában testét apró darabokra törték. A keresztényi szeretet a Másságot a zsidóban és a nőben vette észre, s üldözte, de csak azért, hogy a zsidó megtérjen, s a nő felhagyjon a paráznasággal.

 

A Felvilágosodás a Jó és Rossz harcát evilági kontextusba helyezte. A harc az egymással szemben álló politikai pártok között folyt, melyek mindegyike magát tartotta az Erény, s a másikat a Bűn képviselőjének. A harc váltakozó szerencsével folyik azóta is. A politikai szeretet jegyében hol az egyik, hol a másik párt irtja, pusztítja a másik párt híveit.

 

Mindhárom szeretet a Jó nevében irt és pusztít, de mindegyik más és más logika alapján működik. Az antiszemita szeretet sajátossága, hogy egyesíti magában az etnocentrikus, a keresztényi és a politikai szeretetet, ami páratlanul szilárd szociális, érzelmi és kognitív következményekhez vezet azokban, akik e szeretet jegyében nőttek fel, s tevékenykednek a társadalomban, ahol csak a magukhoz hasonlókat és a „zsidók”-at látnak.

 

A három szeretet-komponens külön-külön is erős motiváció a másik kiiktatására a szimbolikus és a reális társadalom térből, de ha együtt vannak jelen egy emberben, a hatás semmihez nem hasonlíthatóan intenzív és elementáris. Az antiszemita fanatikus megszállott lesz, aki végre is hatja, amit a program számára diktál.

Az antiszemita szeretet jegyében megnyilvánuló jóakarat nem tűri el a kételkedést, nem fér bele lelkiismeretfurdalás vagy bűntudat. A jóakarat etnocentrikus, a keresztényi és a politikai változataihoz képest az antiszemita jóakarat totális.

 

Az antiszemita szeretet a Jó akarása, mely nem ismer alternatívát. A Jó csak akkor válik valósággá, ha eltűnik a rossz, melynek hordozója, terjesztője, megtestesítője a zsidó. Mindenkit, aki zsidó, meg kell jelölni, egy helyre kell koncentrálni, s ott megsemmisíteni.

 

A vizsgálat tárgya és hipotézise

Vizsgálatunk során arra törekedtünk, hogy megismerkedve a mai magyar társadalomban közvéleménykutatói eszközökkel feltárható antiszemitizmussal, ellenőrizzük az „antiszemita szeretet” hipotézisét, megnézve, hogy a zsidóellenesség miként függ össze a magyarok iránt érzett szeretettel.

 

A kérdőívben öt téma volt alkalmas arra, hogy a zsidókkal kapcsolatosan kifejezésre jutó rokon-és ellenszeveket, attitűdöket vizsgálhassunk.

 

Az első kérdéscsoportban a megkérdezettek és az általuk „zsidónak” nevezett csoport tagjai között érzett társadalmi közelség és távolság érzését vizsgáltuk. A társadalmi távolság érzésének mérésére szokásosan alkalmazott Bogardus skálából három fokozat segítségével mértük a megkérdezett és az általa zsidónak gondolt csoport tagjai közötti távolságérzetet. A közeli interperszonális kapcsolat (házastársi, partnerségi viszony), a szomszédság, és a munkatársként való elfogadás dimenzióiban kérdeztük meg, hogy volna-e kifogása a megkérdezettnek „zsidó” személy ellen az adott típusú kapcsolatban.

 

A második kérdéscsoport két kérdésből állt. Az egyik kérdésben azt kérdeztük meg, hogy a megkérdezett személynek lenne-e kifogása az ellen, hogy Magyarországnak zsidó miniszterelnöke legyen. A másik kérdés ugyanezt a lehetőséget feszegette, ezúttal azonban azt kérdeztük, hogy a megkérdezett mit gondol, a magyar lakosság többsége pártolná vagy ellenezné-e ezt a lehetőséget.

 

A harmadik kérdésblokkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezett mekkora számosságban képzeli el a magyarországi társadalmon belül a zsidókat. Úgy gondoltuk, hogy a becsült létszámadatok alapján következtethetünk a zsidókkal kapcsolatos félelmekre és szorongásokra, illetve azok hiányára.

 

A negyedik kérdéscsoport a magyarországi holokauszttal kapcsolatos attitűdöket kutatta, mindenekelőtt arra kérdezve, hogy a megkérdezett hova helyezi el a magyarországi holokausztot a nemzeti tragédiák sorában, és milyen tényezőket tesz felelősség azért, hogy ez a tragédia bekövetkezett.

 

Az ötödik kérdés témáját a hajdani Magyar Nyilaskeresztes Párt programja adta, melynek egyik pontja „Zsidómentes Magyarország”-ot követelt. Azt néztük, hogy ez a pont 2013-ban milyen mérvű egyetértést vagy elutasítást vált ki a közvéleményből.

 

Eredmények

A társadalmi távolságérzetre vonatkozó kérdésre kapott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében mérsékeltnek mondható a zsidókkal szemben mutatott távolságtartás, s mindenképpen kisebb, mint a cigányoktól való távolságérzet (1. táblázat).

 

1. táblázat

Társadalmi távolságérzet

(az elfogadók aránya százalékban)

 

A zsidók politikai szerepvállalása a modernkori magyar társadalom egyik neuralgikus témája. Az első világháború magyarokra nézve tragikus következményeit a magyar társadalom nem tudta lélektanilag feloldozni. A vesztes háborúval együtt járó területveszteségek, népesség veszteségek által okozott kognitív disszonanciát már a kortárs magyar közvélemény is antiszemita értelmezési keret segítségével oldotta fel, amit azután az életbe később lépő nemzedékek változtatás nélkül átvettek. Az antiszemita értelmezés lényege, hogy az első világháborút a magyarok számára előnytelenül lezáró trianoni békeszerződésért a háború végén kirobbant forradalmak zsidónak minősített vezetői a felelősek, ide értve az 1918 novemberében hatalomra jutott Károlyi kormány egyes minisztereit és az 1919 márciusában 100 napig uralomra jutott Tanácsköztársaság népbiztosait.

 

A zsidónak minősített politikusokkal kapcsolatos antiszemita érzületeket elmélyítette az ugyancsak elveszített második világháború után szovjet támogatással uralomra jutott magyar kommunista vezetés személyi összetétele, melyet Sztálin gondosan úgy válogatott össze, hogy alig legyen köztük valaki, akit a magyar közvélemény ne észlelhetne másnak mint „zsidónak”.

 

Ebben a kontextusban érdemes megismerkedni a válaszokkal, melyeket a következő kérdésre kaptunk: „El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke zsidó legyen?”

 

A kérdésre a megkérdezettek 44 százaléka igenlő választ adott. A 2. táblázatban mutatjuk be a többi kategória kapcsán kapott válaszok alakulását.

 

2. táblázat

"El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke... "

(igen válaszok aránya százalékban)

 

A „zsidó” miniszterelnök lehetőséges a megkérdezettek személyes elképzelése szerint a középmezőnyben van. Érdemes egy pillantást vetni a kövtkező táblázatra, melyben azt mutatjuk be, hogy mit gondolnak az egyes megkérdezettek a többségi véleményekről.

 

3.táblázat

Ön szerint mit gondol a többség arról, hogy Magyarország miniszterelnöke.... (igen válaszok aránya százalékban)

 

A megkérdezettek szerint a többség minden esetben kevésbé toleráns mint ők maguk. A csökkenés minden kategóriában szemmel látható. Zsidó miniszterelnököt a többség 27 százaléka fogadna el, ez 16 százalékos csökkenés a személyes véleményhez képest. Ennél nagyobb a csökkenés (23 százalék) a női miniszterelnök esetében, míg a többi kategóriában kisebb mérvű a csökkenés.

 

Megkérdeztük, hogy a megkérdezett becslése szerint hány zsidó él Magyarországon 2013-ban. A kérdésre 19 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A válaszadók által adott létszámokat átlagolva 13 százalékos arányt kapunk, ami meglehetősen magas a tényleges arányhoz képest.

 

4. táblázat

"Becslése szerint Magyarország lakosságának hány százaléka zsidó?"

(százalékban)

 

Az 5. táblázat az 1944-es zsidóüldözéssel, deportálással kapcsolatos véleményeket mutatja. Az említési arányok alapján a Holokauszt nincs benne a többség által nyilvántartott nemzeti tragédiák sorában, szemben - a leginkább nemzeti traumának tartott - trianoni békeszerződéssel vagy az 1956-os forradalom leverésével.

 

5. táblázat

A három legnagyobb magyar tragédia

(az említők aránya százalékban)

 

Bár a felnőtt lakosság csak 37 százaléka sorolta be a holokausztot a három legnagyobb magyar történelmi tragédia közé, mindenkitől megkérdeztük, hogy a mit gondolnak arról, hogy kit/kiket terhel a felelősség a magyar zsidók gettókba zárásáért és Auschwitzba deportálásáért. A válaszok jellegzetesen alakultak.

 

6. táblázat

A magyarországi holokausztért viselt felelősség megítélése

(a „felelősség terheli” választ adók százalékos aránya)

 

A válaszadók szinte egyetemlegesen a német politikai és katonai tényezőket (Hitler, kormány, SS, Gestapo) tartják felelősnek a magyarországi holokausztért. Magyar felelősöket (kormány, kormányzó, csendőrség, hivatalnokok) a válaszadók mintegy fele jelölt. A magyar társadalom egy kisebbsége nem riad vissza attól, hogy felvesse a zsidók és a Szövetséges Hatalmak vezetőinek tulajdonított felelősségét.

 

7. táblázat

A magyarországi holokausztért viselt felelősség és a holokauszt megítélése közötti kapcsolat (a Holokausztot magyar tragédiaként említők, illetve nem említők milyen arányban tartják felelősnek, illetve nem felelősnek a megnevezett ágenseket)

(százalékban)

 

A 7. táblázat adatai azt igazolják, hogy az egyes ágensek attribúciója eltér annak függvényében, hogy a válaszadó a holokausztot a magyar tragédiák közé sorolja vagy nem. Akik a holokausztot magyar tragédiának tartják, azok körében erőteljesebben él a német és különösen a magyar tényezők felelőssége a történtekért.

Végül érdemes megnézni, hogy miként alakul az 1939-től kisebb megszakítással 1945 tavaszáig működött Nyilaskeresztes Párt egykori programjával való egyetértés 2013-ban. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a többségi egyetértés egyik pontra sem jellemző. A szocialista típusú pontok közül a havi fizetések maximalizálása a legnépszerűbb. Az államosításra és az osztálymentes munkaállam megteremtésére vonatkozó pontok népszerűsége a válaszadók egy ötödére korlátozódik. A „zsidómentes Magyarország” programja, mely 1944-ben szinte teljes egészében megvalósult, majd 70 évvel a holokauszt után a válaszadók 15 százaléka számára elfogadható. Eredményeink szerint 2013-ban gyakorlatilag érdektelenségbe fulladnak a Nyilaskeresztes Párt működésének idején meglehetősen népszerű „fajnemesítő”, rasszista politikai javaslatok.

 

8. táblázat

A Nyilaskeresztes Párt 1944-es programpontjaival való egyetértés

(egyetértők aránya százalékban)

 

Típusok

A „zsidó” névvel kapcsolatos kérdésekre adott válaszaik alapján - többváltozós módszer (klaszteranalízis) alkalmazásával - a válaszadókat a következő három csoporttal jellemezhetjük:

 

9. táblázat

Befogadók, látens antiszemiták és nyílt antiszemiták jellemzői

(a bevont változók átlagai)

 

A 9. táblázat alapján leírhatjuk az egyes csoportokat. A "befogadók" nem éreznek nagy távolságot önmaguk és a „zsidó” kategóriába tartozó emberek között, nincsenek aggályaik egy zsidó miniszterelnök eshetősége miatt, a holcaust-ot magyar tragédiának tartják, a zsidók létszámát nem becsülik túl, s nem értenek egyet a hajdani nyilas követeléssel a „zsidómentes Magyarországot" illetően.

 

A "látens antiszemiták" a zsidókat, ha nem is extrém módon, de távol érzik maguktól, zsidó miniszterelnököt nem tartanak valószínűnek, a holokausztot nem tartják nyilván a magyar tragédiák sorában, a zsidók létszámát alaposan túlbecsülik, de a „zsidómentes Magyarország” követeléssel nem értenek egyet.

 

A "nyílt antiszemiták" esetében azt látjuk, hogy a létszámbecslés mutatója kivételével minden mutató a zsidókra nézve negatív értéket mutat. A viszonylag reális létszámbecslés arra utal, hogy a nyílt antiszemiták szemében a zsidók egy lokalizált kisebbség képében jelennek meg, akiket nagyon távol éreznek maguktól, politikai szerepvállalásukat nem akarják, 1944-es deportálásukat nem sorolják meg a magyar tragédiák közé, s viszonylag sokan vannak közülük, akik egyet értenek a zsidómentes Magyarország követelésével.

 

10. táblázat

Az antiszemitizmus mértéke szerint képzett csoportok elemszáma és aránya mintában

	Befogadók	Látens antiszemiták	Nyílt antiszemiták
Elemszám	200	324	457
Arány	20 százalék	34 százalék	46 százalék

 

A 10. táblázat mutatja az egyes csoportok arányait a felnőtt népességet reprezentáló mintában, melynek alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalomban a zsidókat befogadók kisebbségben vannak, míg a nyílt antiszemiták relatív többséget alkotnak.

 

Az antiszemita szeretet

A bevezetőben megfogalmaztuk a hipotézist, miszerint az antiszemita szeretet a nemzet szeretete, melynek eszköze az antiszemitizmus. Vizsgálatunk alkalmat ad ennek a hipotézisnek az ellenőrzésére.

 

Egy kérdés-sorban, melyet a Dekker-Malova modellben kidolgozott kijelentések alapján állítottunk elő, felmértük a magyar nemzeti identitás tudáskészletének dimenzióit (Dekker-Malova, 1995; Csepeli, 1992).

 

11. tábla

A magyar nemzeti identitás tudáskészletének dimenziói ( ötfokozatú skála - 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért - átlagok és szórások)

 

A 11. táblázat azt mutatja, hogy 4 dimenzió esetében az átlag szignifikánsan eltér az antiszemitizmus mértéke szerint kialakult három csoport között ⁽¹⁾ . A spontán nemzeti pozitív érzés a befogadó csoportban a legerősebb, míg a nemzeti preferencia a látens antiszemiták körében a legintenzívebb. A nemzeti felsőbbrendűség és a nacionalizmus a nyílt antiszemitákra jellemző leginkább.

 

11. táblázat

A nemzeti identitás tudáskészletének dimenziói és az antiszemitizmus

(átlag)

 

A tudáskészlet dimenzióit összevonva egy „nemzeti szeretet skálát” képeztünk. A 12. táblázat mutatja, hogy miként változik a magyar nemzeti iránt mért szeretet az antiszemitizmus függvényében.

 

12. táblázat

A Nemzeti szeretet és az antiszemitizmus

(átlag)

 

ONE-WAY ANOVA: Csoportok közötti F-próba : 3.252, p: 0.039

A táblázatban közölt "Nemzeti szeretet" index átlagok egymáshoz viszonyított eltérése ⁽²⁾ alapján három következtetést vonhatunk le:

1. a Látens és a Nyílt antiszemita csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

2. A Befogadó és a Látens csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

3. A Befogadó és a Nyílt csoportokra jellemző átlag szignifikánsan különbözik egymástól.

A magyar nemzet iránti szeretet a nyílt antiszemiták körében mutatja a legmagasabb értéket.

 

Az eredmények alátámasztják a hipotézist, miszerint a zsidókkal kapcsolatos negatív érzéssel együtt jár a saját nemzeti csoport iránti szeretet. Az antiszemita szeretet a saját nemzet szeretete, mely nem konkrét személyekre irányul, hanem az elképzelt, ideologikusan megjelenített nemzeti csoport szeretetében nyilvánul meg.

 

Jegyzet

(1)

Nemzeti érzés: ANOVA, F: 3.531, p: 0.030

Nemzeti preferencia: ANOVA, F: 3.567, p: 0.029

Nemzeti felsőbbrendűség: ANOVA, F: 4.186, p: 0.015

Nacionalizmus: ANOVA, F: 11.974, p: 0.000

(2)

Az ONE-WAY ANOVA Post Hoc Test (Tukey's b) eredményei alapján.

 

Irodalom

Anderson, B. 1983. Imagined Communities.London:Verso.

Dekker, H., Malova, D. 1995. The concept of nationalism. In Cross, M (ed.) Nationalism, ethnic conflict and conceptipns of citizenship and democracy in Western and Easterm Europe. Volume I. Theories and concepts. Utrecht: ERCOMER, pp. 15-56.

Dekker, H., Malova, D. Hagendoorn, L. 2003. Natinalalism and its Explanations. Political Psychology, vo..24.no.2. pp. 345-376

Csepeli, Gy. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég

Csepeli, Gy. 1996. In the captivity of narratives: the political socialization of populist writers in Hungary. In Held, J. (ed.) Populism in Eastern Europe. Racism, Nationalism, and Society. East European Monographs, Boulder. Distributed by Columbia University Press, New York. 129-144.

Heidegger, M. 1994. ...költőien lakozik az ember. Válogatott irások. Budapest-Szeged. T-Twins-Pompei.

лобановский политик