Digitális Konfliktus Adatbázis

Cigányellenesség ma: a cigányokról alkotott kép a mai Magyarországon

---

Bevezető

Minden csoport létezésének legfőbb eleme a neve. Ha egy csoportnak nincs neve, sem a csoport tagjai, sem más csoportok tagjai nem képesek elhatárolni a csoportot a társadalmilag megszerkesztett valóságban, nem jön létre a csoport szemantikai tere, saját valósága a társadalmilag megszerkesztett valóság egyetemében.

A cigányok esetében a névtelenség a saját csoport perspektívájából nézve feltűnő, mivel a külső csoportok szemében a cigányoknak nevezett csoport eleve megjelent és elkülönült. Indoeurópai nyelvekben az egyipotomi erededetre utaló név (Gypsy) vagy a görög ατσιγανος (atsziganosz) névre visszavezethető nevek egyike (cikan, Zigeuner, tzigane, zongaro, zigan stb.) szolgál a csoport megjelölésére. A görög szó eredetileg olyan emberekre utalt, akik a “törvénnyel szemben állnak”, “kívülállók vagy “érinthetetlenek”.

 

A külső megfigyelő szemében egységesnek és differenciálatlannak tűnő csoport tagjai nem ismertek olyan nevet, amely az egész csoport megjelölésére szolgált volna. A mai politikailag korrekt név, a roma bevezetésére csak 1971-ben, az Első Roma Világkongresszus alkalmával került sor, amikor az ott megjelentek megegyeztek abban, hogy a rom (ember) szó többes számú alakja, a roma legyen a világ összes cigánynak minősülő ember neve.

 

Magyarországon a “roma” szó mind a napig versenyben van a “cigány” szóval, melyet az esetleges negativ konotációk ellenére sok ember önmaga azonosítására is alkalmaz, sőt a csoportot hivatalosan megjelenítő önkormányzat is az “Országos Cigány Önkormányzat” nevet használja.

 

A magyarországi cigány kisebbség sajátos helyzetére utal, hogy a magukat “cigánynak” vagy “romának” nevező emberek száma rendre alatta marad a magukat nem cigánynak tartó személyek által megadott számnak. A “belső” és a “külső” kategorizáció által látni vélt populációk nem esnek egybe. A “belső” kategorizáció eredményeként létrehozott populáció jóval kisebb mint a “külső” kategorizáció által létrehozott populáció (Csepeli, 2010, Csepeli-Simon, 2004).

 

A cigánykép megközelítései

A kutatás során 5 megközelítésben vizsgáltuk a megkérdezettek cigányokról alkotott képét és a cigányokkal kapcsolatos érzéseit. Az első megközelítésben azt néztük, hogy a megkérdezettek milyen mértékű távolságot érezenek az általuk cigányként azonosított csoporttól. A társadalmi távolság mérésekor szokásosan alkalmazott Bogardus-skála három fokozata mentén azt kérdeztük, hogy a megkérdezett elfogadná-e parternrként, szomszédként és munkatársként cigánynak tartott személyt.

A második megközelítés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek elképelhetőnek tartják-e azt, hogy Magyarországnak a közeli jövőben cigány miniszterelnöke legyen, s ezt követően arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a többség véleményéről ebben a kérdésben. Mivel a kérdést több kisebbségi kategória esetében is megfogalmaztuk, a „cigány” szó jelentését politikai kontextusban összehasonlító módon vizsgálhattuk.

 

Harmadik megközelítésben a „cigány” szó által mozgósított érzéseket, s az érzések igazolásaként megfogalmazódó sztereotípiákat visgáltuk, különös hangsúllyal a mai magyar közbeszédben megfogalmazódó vádakra („cigánybűnözés”).

 

A negyedik megközelítés a többség és a kisebbség együttéléséből adódó konfliktus potenciált mérte fel, melynek során felmértük a konfliktus megoldásának lehetséges kimeneteleit.

 

Az ötödik megközelítés során a megkérdezettek által cigánynak tartott népesség létszámadataira voltunk kíváncsiak. Mindegyik válaszadótól megkérdeztük, hogy százalékokban kifejezve mekkorára becsülik a magyarországi népességen belül a cigányok arányát, majd ugyanerre a becslésre kértük őket 20 éves távlatban.

A kapott változók alapján sokváltozós matematikai statisztikai eljárás (klaszteranalízis) alkalmazásával csoportokat hoztunk létre a válaszadók között, mely csoportok a cigányokhoz való érzelmi viszony szerint különböztek egymástól. Az elemzés révén létrejött csoportokat a magyar nemzeti identitás jellege és egyes szociológia változók függvényében is megvizsgáltuk.

 

Ebben a cikkben ennek az elemzésnek az eredményeit mutatjuk be.

 

 

A cigányoktól érzett távolság

Az 1. táblázatban mutatjuk be, hogy miként alakultak a válaszok azokta a kérdésekre, melyekben a megkérdezettek cigányoktól érzett távolságát mértük. Az elemzésbe 3 eredeti változót vontunk be, melyek sorában a partnerség, a szomszédság, és a munkatársi viszony lehetőségét mértük fel.

 

1. táblázat

"Elfogadná-e vagy nem, ha .... cigány lenne?"

(százalékban)

	igen	nem	nem tudja	válaszhiány
munkatársa	73	25	2	0
szomszédja	59	37	3	1
partnere	25	69	4	2

 

A táblázatból látható, hogy a partnerség lehetősége nem túl népeszerú a megkérdezettek körében, szemben a szomszédság és különösen a munkatársi viszony lehetőségeivel. Partnerségben a „cigány” egy rendben van az „arabbal”, a „kínaival”, szemben más kategóriákkal (zsidó, román, orosz), melyek esetében a partnerséget a megkérdezettek inkább elképzelhetőnek tartják. Ez az adat arra utal, hogy a „cigány” kategória a megkérdezettek szemében a „fehér” kategória faji jellegű nem kívánatos alternatívája, melynek negatív hatása a munkatársi viszonyban viszont mér nem érvényesül.

 

A társadalmi távolságot mérő három változóval főkomponens-analízist végeztünk, melynek eredményét a 2. táblázatban mutatjuk be.

 

2. táblázat

A „cigány” távolságérzetet mérő főkomponens szerkezete

	faktorsúly	kommunalitás
szomszéd	.844	.713
munkatárs	.834	.703
partner	.698	.487
Magyarázott variancia százalékban	63.40

 

 

 

 

 

 

A főkomponens elemzés végső eredményeként kaptuk meg a "cigány távolság skála" változóját, melynek minél magasabb az átlagértéke, annál nagyobb mérvű elfogadást (annál kisebb mérvű távolságot) mutat.

 

A cigányok politikai szerepvállalása

Az elemzés során két kérdést vettünk figyelembe. Az első kérdés esetében arra voltunk kiváncsiak, hogy a megkérdezett elképzelhetőnek tartja-e, hogy Magyarországnak cigány miniszterelnöke legyen, míg a másik kérdésben azt akaruk megtudni, hogy a válaszadó szerint a többség mit gondol egy cigány miniszterelnök lehetőségéről.

 

3. táblázat

„El tudja-e képzelni, hogy (még ebben az évtizedben) Magyarország miniszterelnöke cigány legyen?”/ „Ön szerint a Magyarországon élők többsége mit gondol erről?"

(százalékban)

 

A 3. táblázat azt mutatja, hogy az egyéni álláspont és a többségnek tulajdonított álláspont jelentősen eltér egymástól. A cigányok politikai szerepvállalására nézve egyébként sem túl jó helyzet jelentősen rosszabbra fordul, ha nem az egyéni, hanem az egyének által a többségnek tulajdonított véleményt nézzük.

A kérdést más kategóriák esetében is megfogalmaztuk (zsidó, nő, fiatal, erdélyi magyar, leszbikus, férfi homoszexuális), de egy esetben sem tért el ennyire az egyéni és a többségnek tulajdonított vélemények gyakorisága.

 

Mivel a két változó reliabilitása kiváló volt (Cronbach's Alpha: 0.710), ezért összevonással képeztünk egy skálát (értékei: 0,1,2), mellyel a cigány politikai szereplésének megítélését mértük.

 

4. táblázat. A cigányok politikai szereplésére vonatkozó összevont skála

(százalékban)

0: egyik állítás sem képzelhető el	57
1: egyik állítás elképzelhető	15
2: mindkét állítás elképzelhető	14
válaszhiány	14

 

A végső változó neve a „cigány politikai szerep skála” lett, melynek ha nagy az átlagértéke, akkor azt mutatja, hogy a személy elképzelhetőnek tartja a cigányok politikai szerepét, s ha kicsi az átlagértéke, akkor a személy nem tartja ezt a szerepet elképzelhetőnek cigányok esetében.

 

Explicit cigányellenesség

A válaszadók cigányképét eredetileg a cigány sztereotípiák három változójával kívántuk jellemezni:

Az elemzésben három eredeti állítást vontunk be, melyek fogadtatását 5 fokozatú Likert-skálák segítségével mértünk. Az állítások a következők voltak:

• A cigányoknak a vérükben van a bűnözés
• Sok cigány nem tanulja meg családjában a tulajdon tiszteletét
• A nyomor kényszeríti a cigányokat a bűnözésre

 

5. táblázat

A cigányokkal kapcsolatos sztereotípiák fogadtatása

(egyetértés átlagai; a 3. állítás válaszai átkódolva)

	Átlag	Szórás
1. A cigányoknak a vérükben van a bűnözés	3.47	1.46
2. A tulajdon tiszteletének hiánya	4.00	1.81
3. A nyomor következménye a bűnözés	3.11	1.30

 

(A három változóra vonatkozó Cronbach's alpha: 0.541, nagyon alacsony. Ha csak az 1. és 2. változóra nézzük, a Cronbach's Aplha értéke kiváló: 0.735.)

A bűnözést a nyomorral magyarázó állítás láthatóan nem illik be a bűnözést genetikai okokra visszavezető értelmezés keretébe. Emiatt a genetikai interpretációra épülő két állításra kapott válaszokat átkódoltuk (0-4 értékekre) , majd összevontuk. A kapott skála tartománya 0-8, átlaga 5.53, szórása: 2.30

 

A két cigányellenes kijelentés (Vérükben a bűnözés, A tulajdon tiszteletének hiánya) mellett figyelembe vesszük a cigány és nem cigány viszonyra vonatkozó kijelentéssor leginkább diszkrimináló ütemét , mely a többség és a kisebbség konfliktus megoldását a kisebbség kiutasításával képzeli megoldani, akkor a cigányellenesség mértékét jól mutató skálát (főkomponenst) kapunk (6. táblázat).

 

6. táblázat

A cigányellenesség-skála

	faktorsúly	kommunalitás
a cigányoknak a vérükben van a bűnözés	.871	.758
sok cigány nem tanulja meg családjában a tulajdon tiszteletét	.817	.667
Megoldás a cigány-nem cigány viszony kezelésére: kiutasítás	.628	.394
Magyarázott variancia százalékban	60.63

 

 

 

 

 

 

 

 

Az "explicit cigányellenesség skála" mentén minél nagyobb az átlagérték, annál inkább nagyobb a cigányokkal szemben mutatkozó kirekesztés.

 

A cigány probléma „megoldása”

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a cigány kisebbség és a nem cigány többség közötti viszony konfliktusként történő értelmezése milyen konfliktus megoldási módokat implikál. Négyféle megoldási módot kínáltunk fel, s a megkérdezettek eldönthették, hogy 1-től 5-ig terjedő skálák mentén egyenként értékeljék az egyes megoldási módokat. A válaszokat az 7. táblázaton mutatjuk be.

 

7. táblázat

A cigányok és a nem cigányok közötti konfliktus megoldási módjai

A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok csak akkor csökkennek/oldódhatnak meg, ha...	Átlag	Szórás
.. a cigányok elköltöznének Magyarországról	3.04	1.48
... a cigányok minél inkább elkülönülten élnének	3.04	1.45
... a cigányok teljesen beolvadnának a többségi társadalomba	3.14	1.31
... a cigányok integrálódnának a társadalomba, megőrizve a saját kultúrájukat	2.62	1.27

 

Az elemzés során a négy változót együttesen kezeltük, ám a faktorelemzés nem hozott értelmezhető eredményt. Alternatívaként főkomponens-elemzést végeztünk, melynek eredményeként két faktort kaptunk, de azok szintén nem voltak értelmezhetőek. A megoldást az összevonás hozta meg. A változókat átkódoltuk (0-4 értékre), majd az átkódolt értékeket összevontuk. A kapott skála tartománya 0-16, átlaga 7.81, szórása: 3.98. A skála a kirekesztés-integráció dimenzióban méri a cigány kisebbséggel kapcsolatos attitűdöt. Az alacsony érték a kirekesztés, a magas érték az integrálás helyeslésére utal.

 

Egy másik kérdésben azt kérdeztük, hogy „Mi lenne a megoldás a cigányok és a nem cigányok közötti viszony kezelésére?”. A válaszadók a felkínált négy megoldás közül többet is választhattak. A 8. táblázat mutatja az eredményeket.

 

8. táblázat.

„Mi lenne a megoldás a cigányok es nem cigányok közötti viszony kezelésére?”

(százalékban)

	választotta	nem választotta	válaszhiány
Kiutasítás	18	76	5
Beilleszkedésre kényszerítés	41	54	5
Oktatás, nevelés	82	15	3
Segély, támogatás	18	78	4

 

A 8. táblázat azt mutatja, hogy a legkevésbé választott megoldás a kiutasítás és a segélyezés volt. Eszerint a megkérdezettek többsége se a radikális jobboldali, se a radikális baloldali megoldást nem támogatja. A többség a konfliktus megoldását az oktatásban és a nevelésben látja, de jelentős azok tábora is, akik a cigány kisebbséget a többség normái szerinti beilleszkedésre kényszerítenék.

 

Sem a faktorelemzés, se a főkomponens elemzés nem vezetett eredményre, a négy változó belső konzisztenciája is alacsony volt. (Cronbach's Alpha: 0.312). A „kiutasítás” alternatívájával kapcsolatos válaszokat a korábban ismertetett cigányellenesség-skála szerkesztésekor hasznosítottuk.

 

A cigányok létszámának becslése

A 9. és a 10. táblázatokon mutatjuk be a cigány kisebbség jelenlegi és 20 éven belül várható létszámára vonatkozó becsléseket, melyeket a teljes magyarországi népesség százalékos arányában kértünk.

 

A válaszokat mindkét esetben a realitásokhoz viszonyítva kódoltuk, megkülönböztetve a reális és az irreális becslőket, akik rendre túlbecslők voltak (alulbecslőre nem akadtunk.)

 

9. táblázat

„Becslése szerint Magyarország lakosságának hány százaléka roma/cigány?”

(százalékban)

alulbecslők (1 millió fő alatt)	8
pontos becslők (1 millió fő)	12
felülbecsülők (1-2 millió fő között)	9
extrém felülbecslők (2 millió fő felett)	61
nem tudja	0
válaszhiány	10

 

10. táblázat

„Becslése szerint 20 év múlva Magyarország lakosságának hány százaléka lesz roma/cigány?”

(százalékban)

alulbecslők (2 millió fő alatt)	14
pontos becslők (2 millió fő)	8
felülbecsülők (2-3 millió fő között)	16
extrém felülbecslők (3 millió fő felett)	51
nem tudja	0
válaszhiány	11

 

A két skálát összeadva és átlagolva létrehoztuk a cigányok létszámbecslésének skáláját, mely minél magasabb átlagértéket mutat, annál nagyobb létszámbecslést jelez. A 9. és a 10. táblázat alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek szemében a cigány kisebbség „demográfiai lavina” –ként jelenik meg.

 

A mai magyar többségi társadalom megoszlása a cigányokhoz való viszony jellege szerint

A „cigány” névvel kapcsolatos kérdésekre kapott válaszokat együttesen kezelve kluszterelemzést végeztünk, melynek eredményeképpen három csoport különült el:

A teljes minta 13 százaléka került a „kirekesztő” csoportba, melynek tagjai a lehető legnagyobb távolságot érzik önmaguk és a cigánynak tartott csoport között, nem tartják valószínűnek cigány miniszterelnök megjelenését, a cigány kisebbség és a nem cigány többség közötti konfliktus megoldásában nem riadnak vissza a radikalizmustól, a cigányok jelenlegi és várható létszámát extrém módon eltúlozzák, s attitűdjüket a heves cigányellenesség jellemzi.

 

Az „elutasító” csoport tagjai szintén negatívan viszonyulnak a cigányként látott kisebbségi csoporthoz, de a „kirekesztőkhöz” képest kevésbé szélsőségesek. A cigány miniszterelnök lehetőségét éppen úgy kétlik, mint a kirekesztőek, de a létszámbecslésben visszafogottabbak, a távolságtartásban kevésbé határozottak, az explicit cigányellenesség körükben jellemző, de kevésbé intenzív. Az „elutasítók” aránya a reprezentatív mintában 41 százalék.

 

11. táblázat

A klaszterek jellemzői a bevont változók átlagai alapján

 

A teljes minta 46 százaléka a „befogadó” csoportba került. Ennek a csoportnak a tagjai a másik két csoporthoz hasonlóan nem tartják túl valószínűnek a cigány miniszterelnök megjelenését, de a másik két csoporttól eltérően a cigány kisebbség problémái megoldásait az integrálás irányában keresik. A létszámbecslés ebben a csoportban közelít leginkább a realitásokhoz, explicit cigányellenességről egyáltalán nem beszélhetünk, annál inkább annak tagadásáról.

 

Magyarság-érzés és a cigányokkal kapcsolatos attit űd

A nemzeti identitás és az antiszemitizmus kapcsán joggal felvethető, hogy a zsidóellenesség alapja az ideologikusan elképzelt nemzet iránti „szeretet” . A magukat intenzíven a magyar nemzettel azonosulók a zsidókban a magyarság megszállóit, kihasználóit, értékeik elvevőit látták. Az antiszemitizmust számukra az értékek „visszavétele”, a magyarság birtokba juttatása igazolta.

 

A cigányellenesség esetében kevéssé látszik olyan motívum, mely a nemzet iránti szeretet racionalizációs szerepére utalhatna. A cigányok, a zsidókkal ellentétben, nem tűnnek kifoszthatónak, nincs birtokukban semmi, amit a magyarok áhítanának elvenni.

 

A következőkben megvizsgáljuk, hogy mindezek ellenére van-e kapcsolat a cigányellenesség és a magyar nemzeti identitás érzelmi összetevői között. A magyar nemzeti identitást a Dekker és Malova által 1995-ben létrehozott skála segítségével mértük, mely a Csepeli György által leírt nemzeti tudáskészlet-modellt követi (Dekker, Malova, 1995, Csepeli, 1992).

 

A magyar nemzeti identitás érzelmi alapjait hat dimenzióban mértük. Mindegyik dimenzióban állításokat fogalmaztunk meg, melyekkel kapcsolatban a válaszadóknak egy ötfokú Likert-skálán meg kellett jelölniük, hogy milyen mértékben értenek az állításokkal egyet. A dimenziókat és az állításokat a 12. táblázat mutatja be.

 

12. táblázat

A magyar nemzeti identitás tudáskészletének dimenziói

(átlagok és szórások)

 

A nemzeti identitás tudáskészletének egyes érzelmi dimenzióiban kapott átlagok alakulását megnéztük a cigányokkal kapcsolatos attitűdök mentén képzett csoportokban. Az eredményeket a 13. táblázatban mutatjuk be.

 

13. táblázat

A nemzeti tudáskészlet érzelmi dimenzióinak átlagai a cigány klaszterekben

 

A hat dimenzió átlaga szignifikánsan eltér a csoportokban (1). Egészében azt látjuk, hogy az elutasítók a nemzeti érzésben, a nemzet szeretetében, a nemzeti preferenciában és a nacionalizmusban megelőzik a kirekesztőket és a befogadókat, de a nemzeti büszkeségben és a nemzeti felsőbbrendűségen is csak egy hajszál híján nem ők az elsők. A kirekesztőkre viszont kevésbé jellemzőek a nemzeti érzelmek.

 

A hat dimenzió értékeit együtt kezelve létrehoztuk a Nemzeti szeretet változóját. Ha ezt a változót a cigányokkal kapcsolatos attitűdök szerint képzett csoportokkal keresztezzük, akkor is azt látjuk, hogy az elutasítók körében a legintenzívebb a magyarság-érzés, s a kirekesztők körében a leglanyhább. A befogadók a két csoport között vannak a magyar nemzet iránti szeretet mértéke szerint (2).

 

14. táblázat

Magyarság érzés és a cigányok iránti attitűd

(átlag)

Kirekesztők	3.86
Befogadók	3.97
Elutasítók	4.07

 

Az összevont nemzeti szeretet index értékei a cigányokkal kapcslatos attitűd szerint kialakult egyes csoportokban csak egy esetben mutatnak szignifikáns eltérést. A határ a kirekesztők és az elutasítók között van. Az elutasítók és a befogadók között nem szignifikáns a különbség. A magyarság-érzés és a cigányellenesség között tehát koránt sincs olyan egyértelmű kapcsolat, mint az antiszemitizmus esetében, ahol a magyarság iránt érzett szeretet mértéke egyenes arányban nő az antiszemitizmussal. A cigányellenesség nem következik a magyarság érzésből, forrásvidékeit a rasszizmusban kell keresnünk.

 

A cigányokkal kapcsolatos attitűdök szocio-demográfiai háttere

A cigányokkal kapcsolatos attitűdök szocio-demográfiai háttere megállapítása céljából a nem, az életkor, az iskolai végzettség és az anyagi helyzet változóit vontuk be az elemzésbe. Azt találtuk, hogy a cigányokkal kapcsolatos attitűdök jellege szerint képzett egyes csoportok csak az életkori kategóriák alapján képzett változóval van szignifikáns kapcsolatban.

 

12.táblázat

Életkor és cigányokkal kapcsolatos attitűdök

(sor-százalékban)

	fiatal (18-39 éves)	középkorú (40-59 éves)	idős (60 éves és idősebb)
Kirekesztők	47	32	21
Befogadók	38	32	30
Elutasítók	36	39	25

 

Jegyzetek

1.

Nemzeti érzés: ANOVA, F: 4.434, p: 0.012

Nemzet szeretete : ANOVA, F: 3.699, p: 0.025

Nemzeti büszkeség : ANOVA, F: 4.129, p: 0.016

Nemzeti preferencia: ANOVA, F: 6.819, p: 0.001

Nacionalizmus: ANOVA, F: 4.186, p: 0.015

2.

ONE-WAY ANOVA: Csoportok közötti F-próba : 5.163 p: 0.006

Tukey B próba alapján:

1. A befogadó és az elutasító csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

2. A kirekesztő és a befogadó csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

3. A kirekesztő és az elutasító csoportokra jellemző átlag szignifikánsan különbözik egymástól.

Chí-négyzet: 10.231, df:4, p: 0.037

 

Irodalom

Csepeli, Gy. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest. Századvég

Csepeli Gy. 2010. Gypsies and gadje-The perception of Roma in Hungarian society. Central European Political Science Review. vol.11. No.40. pp. 62-78.

Csepeli, Gy., Simon, D. 2004. ’Construction of the Roma Identity in Eastern and Central Europe: Perception and Self-identification.’ Journal of Ethnic and Migration Studies. Vol.30. No.1. 129-150. (coauthored with Dávid Simon)

Dekker, H., Malova, D., Hoogendoorn, S. 2003. Nationalism and its Explanations. Political Psychology, vol. 24. 2. pp. 345-376.

Dekker, H., Malova, D. 1995. The concept of nationalism. In Cross, M (ed.) Nationalism, ethnic conflict and conceptipns of citizenship and democracy in Western and Easterm Europe. Volume I. Theories and concepts. Utrecht: ERCOMER, pp. 15-56.

Александр Фильчаков Васильевич