Demokráciaanalízis


Politikai antropológiai előadások

Csepeli György
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur. »

Internetezés és az erkölcsi értékrend összefüggései Európában

Társadalom az információs korban - projekt   Az Európai Unión belül az egyes országokat elválasztó határok a mindennapi élet szempontjából nézve semmivé váltak. Az internet eleve nem ismeri a határokat. A történelem azonban nem vált semmivé. Az egyes országokat megkülönböztető történelmi és kulturális sajátosságok ma is elevenek. Kérdés, hogy a régről örökölt történelmi és kulturális meghatározottságok és az új infokommunikációs eszközök elterjedése és használata az egyes európai országokban mutat-e valamilyen megfelelést? Ebben a fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy megkeressük Magyarország helyét az egységesnek elképzelt európai információs térben. »

A tolerancia és az internethasználat összefüggései

Társadalom az információs korban - projekt   Tolerancia nélkül a modern társadalmak konfliktuspotenciálja az elviselhetetlenségig fokozódna. Az individualizáció nagyon sokféle érdek és érték mentén képződő csoportok létrejöttét teszi lehetővé, amelyek nyíltság, megértés és kölcsönös kommunikáció nélkül nem lennének képesek egymást elviselni.   »

Internetezés és értékek

Társadalom az információs korban - projekt   Az információs társadalom kutatása két nagy területet fog át. A digitális szakadék kutatói évről-évre beszámolnak a szakadék szűküléséről a világ társadalmaiban (Angalesz-Tardos 2005; Fábián et al. 2007). E kutatók számára a digitális szakadék szűkülésének legfontosabb változója a szélessávú internethasználat elterjedése a társadalom különböző szegmenseiben. Az internet által teremtett világ kutatói az internethasználók különféle típusainak kialakulására, a hálózatosodásra, a wiki-tudás jellemző vonásaira összpontosítanak (Nyíri 2008). A World Internet Project keretében folyó kutatások eredményei alapján tudjuk, hogy az internet használatától való tartózkodás oka nem feltétlenül az anyagi szegénység, hanem inkább a restség (Dessewffy, Rét 2005). Ok lehet a tájékozatlanság, a technofóbia vagy az új dolgokkal szemben gyakran tapasztalható közömbösség. Ezzel ellentétben feltételezhető, hogy az internet használatára késztetnek az internet adta lehetőségekre vonatkozó ismeretek, a kíváncsiság, a nyugtalanság. Nem tudunk olyan kutatásról, ami az internethasználat meglétét vagy hiányát magyarázó motivációs lánc döntő fontosságú elemét, a társadalmilag megszerkesztett valóság jelentéseit végső soron meghatározó kognitív elemeket, az értékeket vizsgálná (Berger, Luckmann 1998).   »

Az el nem múló feudalizmus

Posztfeudalizmus - projekt   A társadalmi rendszer üres absztrakció, ha nem látjuk meg benne az embert, aki a rendszer által formált valóság keretei között érez, vágyakozik, gondolkodik és cselekszik. Az emberrel sem megyünk messzire, ha viselkedése megfigyelése, leírása és magyarázata során nem vesszük figyelembe a rendszert, mely határt szab vágyainak, kijelöli mozgása pályáját. A rendszer benne él az emberben, miként az ember benne él a rendszerben. Sem a rendszer, sem az ember nem örökkévaló. Együttesük az idő rendjében keletkezik, s abban lesz végük is. Létükért pusztulásukkal fizetnek. »
új tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, tolerancia, nemzeti tudat, társadalmi konfliktus, szegregáció

Nemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében

Nemzetek Európája - projekt   Létezik-e „nemzeti boldogság”? Lehet-e egy ország boldog vagy boldogtalan? Ha igen, milyen különbségek lehetnek az országok között, és melyek lehetnek a meghatározó tényezők az eltérésekben? Talán a gazdasági fejlettség vagy a kulturális értékrendszer különbségei? Jelen tanulmányban azt szeretnénk röviden megvizsgálni, hogy a világ különböző országainak állampolgárai mennyire elégedettek a saját sorsukkal, életükkel, milyen a szubjektív boldogságérzetük, valamint milyen országok közötti különbségek vannak. A nagymintás nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján bemutatjuk a világ „boldogság-térképeit”, ahol plasztikusan láthatóvá válnak a nemzetek közötti különbségek mintázatai. A jól körülhatárolható különbségek elemzésénél pedig a tényleges oksági kapcsolatok feltárására teszünk kísérletet. Az első és az utolsó bekezdésekben ugyanis arra a kérdésre keressük a választ, hogy az élettel való elégedettség és a boldogságérzet növekedésének melyek az elsődleges meghatározó tényezői, mitől is függnek; vagyis az okokra vonatkozó hipotéziseket ellenőrizzük. Valóban egy ország lakosságának általános boldogsága alapvetően az anyagi jólét, a magas életszínvonal függvénye, vagy ez csak egy olyan látszat, amely mögött az igazi okok a felszínes vizsgálatoknál látensek maradnak? Richard Easterlin már 1974-ben felhívta a figyelmet arra a meglepő jelenségre, hogy bár egy adott országban a gazdagabbak általában elégedettebbek az életükkel, boldogabbnak mondják magukat a szegényebbeknél, de a gazdasági növekedés nem vagy nem szükségszerűen korrelál az emberek boldogságérzetével, sem individuális, sem makró szinten. Álláspontja szerint tehát önmagában a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. Easterlin azt állítja, hogy az anyagi javakban mért növekedés és a szubjektív jóllét között legfeljebb együtt járásról beszélhetünk, de semmiképpen sem oksági kapcsolatról. Ezt a látszólagos vagy valós ellentmondást nevezzük Easterlin-paradoxonnak. Ezen paradoxon körüli tudományos diskurzus rövid bemutatása mellett a tanulmány utolsó részében egy saját oksági modellt („Megbontott Boldogság Modell”) mutatok be részletesen, amely a paradoxon feloldására, a szubjektív jóllét oksági magyarázatára kínál alternatívát. »
Magyarország, nemzetközi, kutatás, attitűd, identitás, demokrácia

A magyar nemzeti autosztereotípia átalakítása

Nemzetek Európája - projekt   „Minden nyelvnek, minden népnek, minden civilizációnak van egy domináns Én-je, amely a világot regisztrálja, uralja és ábrázolja is. Olyan alany ez az állandóan munkálkodó kollektív Én, amellyel egy nagy közösség - nemzet, nép, kultúra - több-kevesebb sikerrel, de általában véve azonosítani tudja magát” (Kertész 2001: 293).   Az egyén szintjén, a személyes siker záloga, amit az egyén saját képességeiről gondol, illetve amit szüleitől, környezetétől örökségül a kultúra közvetítésével, valamint viselkedésmintaként kap. A fejlődés úgy folytatódik, hogy a tetterős, életképes egyén önbecsülése pozitívabb, tervei hosszabb távúak, önmagával és a külvilággal kapcsolatos várakozásai kedvezőbbek lesznek. Ez az identifikáció adja a tetterőt, az önbizalmat, azt, hogy terveket kovácsoljunk, hogy saját kezünkbe vegyük jövőnk irányítását. Kertész Imre gondolatával élve, nemzetek szintjén, a „kollektív Én” adottságai azok, amik jellemzően a nemzet lelki egészségéért, és életképességéért felelősek. Ebben a megközelítésben a nemzeti kollektív Én tulajdonságkészlete az, amit úgy írhatnánk le, mint leegyszerűsített, és széles körben elterjedt elképzeléseket a saját nemzet tagjairól. Ez pedig nem más, mint maga a nemzeti autosztereotípia. »
identitás, brand, marketing, Magyarország, sztereotípia, nemzetközi, demokrácia

Nemzet, tudat: kérdőív

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb projekt »

A magyar nemzeti radikalizmus fenomenológiája

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja és a Debreceni Egyetem munkatársai egy kelet-magyarországi nemzeti radikális szervezet vezetőivel, tagjaival készítettek csoportos interjút, melyet három egyéni narratív életútinterjú követett.1 Az interjúk szövegét legépeltettük és a leírt szöveg vizsgálatára a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének egyik kutatóját, valamint az ELTE Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja hallgatóit kértük föl.2 »
kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma, magyar zsidók, diszkrimináció, szélsőjobb, nemzeti radikális, holokauszt, nyilas, holokauszttagadás, Trianon, nemzeti tudat, Szent Isntván, nemzeti tragédia, kollektív emlékezet, rasszizmus, antiszemitizmus, társadalmi konfliktus, mítosz, szegregáció

New authoritarianism

Új tekintélyelvűség - projekt   In September of 2010 we carried out a survey on a national representative sample1 on the problems of the new and old authoritarianism. The research was supported by the Social Conflicts Research Center (Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont) of the Eötvös Loránd University.2> Our aim was to understand the process resulting in growing prejudices and chauvinism in Europe generally and in Hungary particularly.   »
új tekintélyelvűség, régi tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma

Régi és új tekintélyelvűség: család és az állam

Új tekintélyelvűség - projekt   A tekintélyelvűség a személyiség szocializációs úton interiorizálódott társadalmilag meghatározott mintája, melynek lélektani és társadalmi összetevőit elsőként a freudo-marxizmus írta le a XX. század első felében. Az elmélet értelmében a társadalmi meghatározottság a családban fordul át belső meghatározottsággá. A leírás kétosztatú személyiség konstrukciót eredményezett. Az egyik osztályba a „tekintélyelvű”, a másik osztályba a „demokratikus” személyiségek kerültek. (lásd részletesen: Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest, Gondolat,1986.)   »
új tekintélyelvűség, régi tekintélyelvűség, kutatás, Magyarország, szélsőjobb, demokrácia, állampolgár, állam, előítéletesség, sztereotípia, kisebbség, nacionalizmus, attitűdök, rendszerváltás, roma

Konfliktusmonitoring : kérdőív

Konfliktusmonitoring projekt »