Digitális Konfliktus Adatbázis

Hidegségtől két kilométerre található az Ilonamajornak nevezett, mezőgazdasági épületekből álló létesítmény. 1944 novemberében az SS őrizete alatt mintegy 600 zsidó nőt telepítettek a major istállóiba. Az őrséget a német fegyveresek és a magyar polgári lakosságból sorozott „zsidóőrök” látták el. Az SS-alakulat vezetője a közeli Nikitschről (Füles) származó, magyarul is jól beszélő Johann Juriza SS-Obersturmführer volt. A rabszolgamunkát végző, rosszul ellátott, fűtetlen helységekben elszállásolt lányok és asszonyok tömegesen pusztultak. Munkaerejük annyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag hasznavehetetlenné váltak a németek számára. A túlélőket ezért december második felében a lichtenwörthi koncentrációs táborba szállították. Helyükre munkaszolgálatos férfiak érkeztek. 1944. december végén mintegy 700-800 zsidót tartottak fogva a majorban. „Halottunk rengeteg volt, naponta 5-6 darab. […]  Itt sáncot ástunk, futóárkot, páncélárkot ástunk a legnagyobb hidegben és nélkülözés mellett. Fagyás rengeteg volt, gyógyszer semmi, amit az orvos nagy nehezen össze tudott szedi, avval kezelte a betegeket.” – emlékezett Schwarz Miklós néhány hónappal később. A zsidókat nem csak a pokoli körülmények tizedelték, az őrség is rendszeresen közéjük lőtt.

1945 februárjára a rabszolgamunkások létszáma ezer fölé emelkedett. A zsúfoltság, a tisztálkodás hiánya és az elégtelen táplálkozás miatt az Ilonamajorban is kitört a tífusz- és vérhasjárvány, ráadásul a Hidegségen és a Balfon megbetegedett zsidók egy részét is áttelepítették ide. A foglyokkal közvetlenül érintkező magyar nyilasok nagy része is elkapta a kórt. A helyzetet látva a környékről besorozott civil „zsidóőrök” megszöktek. Az SS hozzálátott a foglyok kivégzéséhez. A majorban dolgozó keresztényeket kitelepítették, az épületegyütteshez vezető utat lezárták. Az öldöklés március végéig tartott, amikor a környékről visszavonuló német csapatokkal együtt az SS-kommandó is távozott. Az ilonamajori tábor áldozatainak száma 1200 felett van.

Források: Magyar Zsidó Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 2632, 2757; Szita 1989, 143-145. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz