Székesfehérvár, 1956. október 24.


Magyar ávósok és szovjet katonák tüntetőkre lőnek
Székesfehérvár, vasútállomás- 1955 (Forrás: Fortepan)

Székesfehérváron már október 24-én délután tüntetésre került sor, a tüntetők a fegyveres harc azonnali befejezését követelték. Késő délután diákok kezdeményezésére újabb tüntetés kezdődött: a statárium, és a városban is elrendelt kijárási tilalom ellen akartak tiltakozni a megyei tanács épülete előtt. Miután elhaladtak a BM megyei főosztálya előtt, államvédelmisek több tüntetőt, köztük nőket kiemeltek, és bevittek a főosztályra. A tömeg visszafordult, és őrizetbe vett társai szabadon engedését követelte. Az államvédelmisek egy könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé, amit valaki visszahajított az épületbe. Ekkor adtak le három hosszú géppisztolysorozatot az épületből. A tüzelésbe bekapcsolódott egy, a közelben álló szovjet páncélkocsi: géppuskával kezdte lőni az akkor már menekülő tüntetőket.

Horváth Miklós hadtörténész szerint nem a főosztály épületéből lőttek először, hanem egy arra haladó magyar járőr adott le riasztó lövést, ezt értette félre a szovjet páncélkocsi legénysége, és nyitott tüzet a tüntetőkre abban a hiszemben, hogy azok megtámadták a főosztályt. A sortűz következtében Csurgai Horváth József szerint hatan, Horváth Miklós szerint heten vesztették életüket, köztük két rendőr: egy tiszt és egy tiszthelyettes.


Forrás: Csurgai Horváth József: „Egy nép kiáltott, aztán csend lett.” Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott. Székesfehérvár, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1996. 86–89. Csurgai Horváth József: Fejér megye. In Szakolczai Attila (szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2006. 89–90.

Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 154.

 

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-magyar