Digitális Konfliktus Adatbázis

Október 28-án a Sopronkőhidai Országos Börtön parancsnoka is részt vett és felszólalt a város forradalmi tanácsát megválasztó gyűlésen, ahol közölte, hogy a fegyintézetben, ahol zömmel visszaeső, köztörvényes elítélteket őriztek, minden rendben van. Még aznap délután azonban mintegy 100-150 rab – kihasználva a fogva tartottak részére rendezett filmvetítést – megpróbált kitörni. A büntetés-végrehajtási őrség fegyvert használt: géppuskával először a kitörni próbálók feje fölé, utána a lábuk elé, végül közéjük lőttek: két rab életét vesztette. Sikerült azonban túszul ejteniük hat fegyőrt, majd az őket kiszabadítani próbáló börtönparancsnokot, és elbarikádozták magukat a belső körletekben, oda a büntetés-végrehajtási őrséget nem engedték be. A kitörési kísérletről az őrség értesítette a soproni nemzeti tanácsot és a MEFESZ-t. Mindkét intézmény azonnal küldöttséget (a nemzeti tanács negyven fegyveres határőrt is) indított Sopronkőhidára, hogy segítsenek a rabok visszaszorításában, a rend helyreállításában. Mire odaértek, az őrség már megakadályozta a kitörési kísérletet, de a soproni küldöttek közreműködésével sikerült kiszabadítani a túszként tartott börtönparancsnokot. Megállapodtak a rabokkal, hogy a soproni nemzeti tanács és az ügyészség bevonásával megkezdik felülvizsgálatukat, és az arra érdemeseket szabadlábra helyezik.

A rabok azonban azt követően sem engedték be a fegyőröket a belső körletekbe, miután a felülvizsgáló bizottság megkezdte munkáját. (Ennek oka lehetett, hogy a felülvizsgáló bizottság működése alatt az 1100 fogoly közül mindössze négyet látott méltónak a szabadulásra.) Október 30-án a börtönparancsnok elhatározta, hogy fegyveres erővel veri le a zendülést. A másnap – a soproni nemzeti tanáccsal és a soproni MEFESZ-szel egyetértésben – indított akció során sikerült az elítélteket visszaszorítani zárkáikba, bejutni az addig a raboktól megszállt belső körletekbe. A zendülés felszámolása során hat rab sebesült meg. Az egyetlen halálos áldozat az egyik büntetés-végrehajtási tiszt (a forradalmi katonatanács elnöke) volt. (A források alapján valószínűsíthető, hogy az eset mögött két fegyőrnek – a forradalmi katonatanács elnökének és az operatív tisztnek, a majdani karhatalmistának) a személyes ellentéte állt.)

Forrás: Szakolczai Attila: Győr–Sopron megye. In Szakolczai Attila (szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2006. 178–188. Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és szabadságharc Győr–Sopron megyében. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2006. 56–69. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 220. Győr–Moson–Sopron Megye Győri Levéltára, XXV.11.b. 6/1958. Nagy József pere

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz