Digitális Konfliktus Adatbázis

Székesfehérváron 1882 októberében az ott megjelenő 4 újság közül kettőben rendszeresen jelentek meg egyes zsidók, vagy általában véve a zsidóság ellen irányuló cikkek, írások. A főispán ezért értekezletet hívott össze előkelőbb polgárok és a lapszerkesztők részvételével, akik meg is ígérték, hogy mellőzni fogják az anitszemita kijelentéseket. Ezután az izraelita hitközség elöljáróival beszélt a főispán, akik megígérték, hogy a zsidók tartózkodni fognak a kihívó magatartástól és alaptalan hírek terjesztésétől.

November 5-én reggel fél hatkor Pongrácz Béla és Kostyelik Géza helyi lakosok a kocsmában eltöltött éjszaka után bementek özv. Heller Ábrahámné boltjába, ahol a tulajdonosnő ott tartózkodó fiát, Heller Edét „üsd a kutya zsidót!” felkiáltással az utcára lökték, a törékeny tárgyakat pedig összezúzták. Heller Ede a szomszédos kaszárnyába futott segítségért. Ezalatt a boltos kisebbik fia, az özvegy anya, lánya és a cselédlány előjött a zajra, de a támadók visszakergették őket, miközben Kostyelik pofon ütötte az özvegyasszonyt. Miközben a hálószobába hajtották a családot, a két randalírozó az összes útjába eső ablakot betörte. Időközben megérkezett egy pálinkáért jövő postakocsis, akit a két rendbontó „zsidópártfogó” címen szintén kidobott a boltból. Ekkor jelentek meg a helyszínen a katonák, a zavargók pedig menekülőre fogták a dolgot, de Pongrácz Bélát sikerült letartóztatni. Őt a városházára kísérték, de közben folyamatosan ellenállt, dühöngött, és a városháza ablakait is be akarta verni. A rendőrkapitány még aznap, 5-én elfogatta Kostyeliket is, a vádlottakat pedig magánlakásba való betörés és zsidóüldözés miatt átadta a királyi ügyészségnek. A székesfehérvári polgármester jelentéséből kiderül, hogy a két férfi már régebb óta izgatott a zsidók ellen, de miután nem találtak szövetségest, ők maguk vitték véghez a renbontást.

Forrás: Fejér megyei főispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1882. 10. 11. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D−3611

Székesfehérvári polgármester jelentése a belügyminisztériumnak, 1882. 11. 06. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D−3884

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz