Digitális Konfliktus Adatbázis

1883 augusztusában antiszemita mozgalom indult Selmecbányán és környékén. A mozgalom egyik vezéralakja, Tomcsányi Károly szentantali segédjegyző a kocsmában többször is bírálta a zsidókat, és hangoztatta az ellenük történő fellépés szükségességét, hozzátéve, hogy ő akár 800−1000 embert is magával hoz a zsidók kiűzésére. A szintén a kocsmában mulató polgárok a kijelentést a segédjegyző részegségének tulajdonították. 31-jén éjjel aztán valóban 100−200, dorongokkal és palánkokkal felszerelkezett férfi jelent meg Selmecbányán, akik adott jelre megrohamozták a közeli zsidó házakat, és betörte azok ablakait.

Krausz Vilmos városi rendőrkapitánynak több hajdúval együtt sikerült megfékeznie a zavargókat, és elfognia az őket kommandírozó Tomcsányit. A segédjegyző azonban útközben megszökött, számos rendbontó pedig dorongjaikat és léceiket eldobálva elmenekült. A rendőrök 12 zavargót, főleg szentantali, illiai és  steffultói munkásokat és iparoslegényeket fogtak el és kísértek a városházára. Ők a kihallgatás során egybehangzóan állították, hogy munkából mentek haza Szentantalra, amikor Tomcsányi megállította és felszólította őket, hogy este nyolckor egy megadott helyen gyülekezzenek, ahonnan majd bemennek a városba, mert őt két selmeci polgár erre utasította. A zendülők egyébként vegyes etnikai összetételű, de többségében szlovák bányamunkások voltak, parasztokkal kiegészülve.

Az időközben szintén bekísért Tomcsányi mindezt elismerte, és hozzátette, hogy Novák selmecbányai aranyműves hozta el neki az utasítást tartalmazó vizitkártyát. Ez egy bizonyos Gulrichtól származott, akinek a segédjegyző szóban is megígérte, hogy embereivel segédkezni fog a zsidóheccnél. Tomcsányi Szitnya steffultói bírót is kihívta Selmecre a „látványosság” alkalmából, aki két ismeretlennel együtt csatlakozott is a menethez, mely egy harmadik férfi felszólítására indult útnak. A Pesti Hírlap információja szerint egy Pozsonyból bevándorolt német, a selmecbányai tűzoltóság gyakorlómestere kezdeményezte a megmozdulást, de nem tudni, hogy az eddig felsoroltak közül ki lehetett az.

A rendőrkapitány a városi tanács elé terjesztett jelentésében arra is kitért, hogy hat emberével gyakorlatilag lehetetlenség fenntartani a nyugalmat a városban, ezért polgárőrséget állítottak, mely a következő néhány éjjelen az utcákon járőrözött. Szeptember 1-jén a városi tanács felhívást adott ki, melyben nyugalomra és a rend fenntartásában való közreműködésre intették a lakosságot. Pár nap múlva valóban  helyreállt a rend, a zavargó parasztokat kitoloncolták. A letartóztatott segédjegyző azzal védekezett, hogy csupán egy kocsmai fogadás miatt kellett kétszáz parasztot Selmecbányára vezényelnie. A helyi zsidó hitközség táviratilag kért segélyt a belügyminisztertől, valamint köszönetet mondott a rendőrkapitánynak a közbelépésért.

A polgármesternek az eseményről készült jelentése szerint a zsidóellenes hangulatra az is okot adott, hogy elterjedt a hír, miszerint Immerblum Samu mészáros pincéjében egy lopott marhát és bomlásnak indult marhahúst találtak, Immerblum lánya pedig kétcsövű pisztollyal fenyegette meg a pincében megjelenő rendőröket. A tömeg erre körülvette a mészáros házát, akit letartóztattak és börtönbe szállítottak, ablakait pedig beverték. Az izraelita hitközség maga kezdeményezte hitsorsosuk kiutasítását a városból.

Forrás:

„A zendülő vidék.” In: Budapesti Hírlap, 1883. 09. 04., 7. o.

„Zsidóellenes zavargások.” In: Pesti Hírlap, 1883. 09. 04., 3−4. o.

„Die Juden-Krawalle in Ungarn.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 07., 1−2. o.

„Zsidóellenes zavargások.” In: Pesti Hírlap, 1883. 09. 08., 9. o

Kövér György (2011): A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Budapest: Osiris, 649−653. o.

Kubinszky Judit (1968): Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. In: Századok (102) 1–2., 169–170. o.

Kubinszky Judit (1976): Politikai antiszemitizmus Magyarországon (1875−1890). Budapest: Kossuth, 119−120. o.

Selmecbányai városi tanács felhívása, 1883. 09. 10. MOL BM K148, 87. csomó, 1883−XIV/D−3586 Selmecbányai polgármester jelentése Hont megye alispánjának, 1883. 09. 03. MOL BM K148, 87. csomó, 1883−XIV/D−3586

Selmecbányai izraelita hitközség jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 09. 14. MOL BM K148, 87. csomó, 1883−XIV/D−3586

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz