Szigetvár, 1883 szeptembere


Vasvillákkal felfegyverzett fosztogatók, pandúrsortűz
Az 1857-ben épült szigetvári zsinagóga 1959-ben (Forrás: MZSL)

Szigetváron 1883 nyarán több zsidóellenes tüntetés is kirobbant. A főleg mesterlegényekből álló antiszemita csoport a helyi borbély műhelyében találkozott rendszeresen. Augusztus végén-szeptember elején elterjedt a hír, hogy hamarosan pogrom várható. A tekintélyesebb zsidók ezért katonai védelmet kértek a szolgabírótól és a megyei alispántól, sikertelenül. Szeptember 2-áról 3-ára virradó éjjel több száz ember gyűlt össze az utcán. Az ünnepi ruhába öltözött, vasvillákkal, dorongokkal felszerelt mesterlegények „üsd a zsidót!” kiáltással vonultak végig a városon. Közben beverték a zsidók ablakait, ajtókat és kapukat zúztak szét, de behatoltak a szerb ortodox templomba is. 8−10 zsidó boltot feltörtek és kifosztottak.

A néhány pandúrral a helyszínre érkező főszolgabíró eleinte tehetetlen volt a zavargókkal szemben. A tömegből rálőttek a pandúrokra, mire azok viszonozták a tüzet. Egy tüntető meghalt, kettő megsebesült. A tömeg erre feloszlott, de hamarosan újra összegyűlt és folytatta a tombolást. A Siklósról távirati kérésre érkező két lovasszázad sem tudta teljesen helyreállítani a rendet, ezért Bonyhádról újabb huszáregység jött. Így sikerült véget vetni a rombolásnak és elfogni 16 zavargót. Számos zsidó Pécsre, Budapestre vagy Bécsbe menekült. A nyomozás során kiderült, hogy a zavargásban főleg iparossegédek vettek részt. Az embereket egy csizmadia, egy borbély és egy henteslegény uszította és irányította. A helyi bosnyák lakosság az izgatások ellenére végig távol tartotta magát az eseményektől.

Az ügy 1884. május 27-én került a királyi tábla elé, ahol öt vádlottat lázadás bűntettének elkövetése miatt több éves fegyház és börtönbüntetésre ítéltek. Négy vádlottra lopás vétsége miatt szabtak ki 2 havi fogságbüntetést. A többieket felmentették.

Az ügy utóéletéhez tartozik, hogy Szalay Károly, a Somogy megyei antiszemitizmus vezéralakja vizsgálatot akart indítani Fenyőssy Ödön szolgabíró ellen a pandúrok fegyverhasználata miatt. A képviselő-testület egybehangzó nyilatkozata, a megyei törvényhatósági bizottság vizsgálati eredményei és a sajtóban megjelent tudósítások alapján Tisza Kálmán miniszterelnök jogszerűnek ítélte Fenyőssy lépését. A főispán szerint Szalay csak azért kezdeményezte a vizsgálatot, hogy ezzel a tisztújítás idején megakadályozza vagy megnehezítse a szolgabíró újraválasztását.


Forrás: „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 04., 3−4. o.; „Szept. 2., Szigetvár.” Somogy, 1883. 09. 04., 2. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 05., 3−4. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 07., 1−2. o.; „A szigetvári zendülők pere.” Pesti Hírlap, 1883. 12. 11., 5. o.; „A szigetvári zsidóellenes zavargás…” Pest Hírlap, 1884. 05. 27., 12. o.; Bősze 1994, 95. o.; Kövér 2011, 647. o.; Nemes 2007, 1, 37. o.; M. kir. főügyészség jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 11. 22. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

antiszemita