1956: sortüzek és lincselések vidéken
Dunapentele (Sztálinváros), 1956. október 25-27.
Katonák tüzet nyitottak a laktanya előtt tüntetőkre. Két nappal később három halálos áldozata lett a laktanya előtti újabb tüntetésnek.
Honvédelmi Minisztérium, Néphadsereg, 1956. október 24.
A tüntetőkre tüzet nyitottak az épület védelmére rendelt szovjet és magyar katonai egységek.
Balatonszárszó, 1946 nyár
Zsidóverés a panzióban
Eberswalde, 1943
A város Berlintől mintegy 30 kilométerre található. Az Ardelt Művek földterületén 1943-ban egy ún. nyugati közösségi tábor (Gemeinschaftlager West) felépítéséről született döntés.
Keszthely, 1848. március 24-26.
Gyilkos pogrom és kiűzés helyett antiszemita zavargás
Zalaegerszeg, 1883. augusztus 22-25.
Pogromsorozat, gyilkosság, katonai sortűz
Makó, 1918. szeptember 20.
Vérvád-hisztéria fosztogatással
Budapest, VIII. kerület, 1946. május 8.
Zsidóellenes tömeghisztéria és lincselési kísérlet
A kaueni koncentrációs tábor
A kaueni koncentrációs tábor (Kaunas, Litvánia)
Földvár, 1848. július 16-17.
A települést elfoglaló szerbek legyilkolják a magyar, német és zsidó lakosság nagy részét.
Marosújvár, 1848. október 24-november 8.
A román felkelők előbb 15-20 magyarral végeznek, majd további 90 embert ölnek meg Marosújváron.
Eperjes, 1848. március 20-21. előtt
A tervezett zsidóellenes zavargást a városbíró határozott fellépése akadályozza meg.
Lengyel, 1944. november 30.
1944. november 30-án egy csendőralakulat a Tolna megyei Lengyel községben meggyilkol 14 romát, köztük több gyermeket is.
Alsóapsa, 1941
Több száz alsóapsai zsidót deportálnak „hontalanként” Ukrajnába. Egy részüket Kamenyec-Podolszkijnál gyilkolja meg az SS, mások a sztanyiszlavovi gettóban pusztulnak el. Néhány embernek sikerül visszaszöknie Magyarországra.
Mezőszengyel, 1918 november
Egy magyar földbirtokost és gazdasszonyát megölték.
Szolnok, 1919 április-május
A kommunisták sok zsidót megkínoznak, kivégeznek és kifosztanak
Alap, 1919. augusztus 21.
A jegyző nem hajlandó kijelölni a kivégzendő zsidókat, az izraelita lakosság elmenekül
Pusztavám, 1944. október 16.
Egy SS alakulat 216 zsidó munkaszolgálatost mészárol le
Conti, 1919. november 16.
Tiszti különítményesek véresre korbácsolnak egy zsidó veteránt
Munkácsy Mihály utca 5-7: zsidó árvaház, 1944. december 24.
1944. december 24-én egy nyilas alakulat megtámadja a Munkácsy Mihály utca 5-7. sz. alatti zsidó árvaházat. Öt bennlakót kivégeznek, a többieket a nagy gettóba hurcolják.
József körút 63., 1946. május 8-9.
Lincselési kísérlet és antiszemita zavargás
Némethidas, 1882. május
A lakosság „halál a zsidókra” kiáltásokkal támadja meg a zsidókat
Gödöllő (Pest megye), 1956. október 25.
Este a járási kapitányság őrsége tüzet nyitott a tüntetőkre.
Budapest, Soroksár, 1956. október 24.
A szovjet katonák tüzet nyitottak az őket kövekkel dobáló tüntetőkre.
Kisvárda, 1946. nyár
A rendőrség ostroma
Finow, 1943
Az eberswaldei altábortól 2 kilométerre az FKM (Finow Kupfer und Messingwerke AG) lőszergyára.
Sárvár, 1848. április eleje
Zsidóellenes zavargás
Dunaszerdahely, 1882. június 27.
Egy őrjöngő paraszt kiszúrja egy férfi szemét és összever egy zsidó kislányt
Körmend, 1883. augusztus 29-30.
A zsidók elpusztítása?
Mezőlaborc, 1918. október 18.
Három katona meggyalázza a zsinagógát, zsidó fiatalok elégtételt vesznek
Budapest, Lehel tér, 1946. május vége
Lincselés a piacon
Udzin, 1848. július 23.
Szerb felkelők felégetnek egy román falut.
Krakkó, 1848. október 28-31.
Román egységek lemészárolnak 297 magyart.
Szeged, 1848.március 19-20.
A lakosság antiszemita tüntetést rendez a piacon, de a városi tanács fellépése megelőzi az atrocitásokat.
Komárom, 1944 november-december
A nyilasok főleg Nyugat-Magyarországról elhurcolt romák nagy részét a komáromi erődbe hurcolták, ahol sok cigány éhen halt vagy megfagyott, másokat az őrök gyilkoltak meg. A munkaképes férfiakat és nőket százával deportálták németországi lágerekbe.
Farkasrév, 1941
A farkasrévi zsidó közösség nagy részét 1941 nyarán Ukrajnába deportálják a magyar hatóságok. Az elhurcoltak zömét Kamenyec-Podolszkijnál német és ukrán alakulatok lemészárolják.
Székelyudvarhely, 1918. december 25.
Legalább 7, a román hadseregbe belépni nem akaró magyart megöltek, másokat bántalmaztak.
Eger, 1919 tavasza
Vörös különítményesek bebörtönzik, brutálisan bántalmazzák és kifosztják Eger prominens zsidó közéleti személyiségeit
Szilvásbalhás, 1919. augusztus 21-30.
Lakossági pogrom és a zsidók kiűzése
Győr, 1944 november-1945 március
1944 novembere és 1945 márciusa között a nyilasok több száz zsidót gyilkolnak meg
Palace szálló, 1919. november 21.
Különítményesek összevernek egy zsidó kereskedőt
Vilma királynő útja 25-27: zsidó gyermekotthon, 1944. december 24.
1944. december 24-én egy nyilas csoport elhurcolja a Vilma királynő útja 25-27 szám alatti zsidó gyermekotthon lakóit és nevelőit. Hat gyermeket és egy tanítót a Dunába lőnek, közülük ketten túlélik a kivégzést. A többiek visszakerülnek az intézetbe.
Lehel tér, 1946. nyár
Vérvádas lincselés
Nagyszombat, 1882. június
Napokig tartó antiszemita erőszak.
Győr (Győr–Sopron megye), 1956. október 25.
A megyei börtön védelmének erősítésére érkezett rendőr–karhatalmi egység tüzet nyitott a foglyok szabadítását követelő tüntetőkre.
Újpest, 1956. október 24.
Kora délután a BM főosztály épületéből a tüntetők közé lőttek.
Szolnok, 1946. július 14.
A „feketézők” elleni hatósági küzdelem antiszemita kampánnyá változik.
Hindenburg, 1943
A mai Lindenhagenben lévő altábort valószínűleg 1943 májusában alapították.
Körmend, 1848. április 5-8.
Tüntetés, gyújtogatás és a zsidók kiűzése
Zalalövő, 1883. augusztus 25-28.
A környékbeli parasztok a zsidókra támadnak és összecsapnak a katonasággal
Máramarossziget, 1918. szeptembere
Brutális razzia
Budapest, Erzsébet körút, 1946. június 26.
Lincselési kísérlet
Zenta, 1849. február 1-3.
Szerb csapatok magyarellenes tömeggyilkossága.
Magyarigen, 1848.október 29.
Román felkelők három faluban összesen 330 magyart gyilkolnak meg.
Varasd, 1848.március 23.
Zsidóellenes zavargások törnek ki, majd elüldözik a zsidókat.