Vas vármegye: kiűzetés és erőszak 1882-1884
Tótkomlós, 1918. november 1-2.
Pogrom és gyilkosság
Budapest, MTK stadion, 1946. október 26
Zsidózó futballhuligánok támadnak az MTK játékosaira
Szőreg, 1848. október 15.
Nemzetőrök és a helyi magyar lakosok 15 szerbet, köztük nőket mészárolnak le.
Diód, 1849. február 21.
Románok megölnek 8-10 magyart.
Esztergom, 1848. március 29-április 13.
A városi lakosság ki akarja űzni a zsidókat. Néhány erőszakos cselekményre is sor került, de a helyi hatóságok és a kormány fellépésére helyreáll a rend.
Irhóc, 1941
A csendőrség és a KEOKH emberei mintegy 500 hontalannak minősített zsidót hurcolnak el. A Galíciába átszállított emberek nagy részét augusztus utolsó napjaiban Kamenyec-Podolszkijnál az SS agyonlövi.
Ilytő, 1919. január 26. – február
A románok több magyar vasutast kivégeztek
Szigetszentmiklós, 1920. június 7.
Álarcos egyenruhások több zsidót megvernek, másokat elkergetnek
Esztergom, 1919. augusztus 27-29.
Fehér katonák több tucat zsidót összevernek, egyet megölnek és fosztogatnak
Hidegség-Ilonamajor, 1944-1945 tele
Mintegy 1200-an esnek áldozatul a betegségeknek és a tömeges kivégzéseknek
Mária Terézia, 1919. december 8.
Furmann Sámuelt katonák kirabolják és véresre verik.
Wesselényi utca 27 és 29: lakóházak a nagy gettóban, 1945. január 11.
1945. január 11-én éjjel egy nyilas csoport több mint negyven zsidót gyilkol meg a nagy gettóban.
MTK stadion, 1946. október 26
Kispesti futballhuligánok támadnak az MTK játékosaira
Nagyvárad, 1883. április 29.
Gyermekrablási vádból népfelkelési szervezkedés
Szombathely, 1882. július 10.
Támadás a zsinagóga ellen
Esztergom (Komárom megye), 1956. október 26.
Katonák tankágyúval rálőttek a hadosztályparancsnokság elé tüntetőket szállító autóbuszra.
Nyugati pályaudvar, 1956. december 6.
Karhatalmisták tüzet nyitottak a vörös zászlós tüntetést megzavarni próbáló ellentüntetőkre.
Szolnok, 1946. november 11.
Antiszemita atrocitás az MTK focimeccsén
Neubrandenburg, 1943
Az egyik legkorábbi ravensbrücki altábort 1943 márciusában állították fel Berlintől 100 kilométerre, északra. A foglyok az MWN (Mechanischen Werkstätten Neubrandenburg) hadiüzemében dolgoztak.
Pusztakürt és környéke, 1848. április vége
Több zsidóellenes támadás
Pozsony, 1882. szeptember 27. - október 4.
Pogromsorozat, lincselés, statárium
Himod, 1882. november 12-21.
Egy birtokvita antiszemita zavargássá és harccá fajul
Máramarossziget, 1918. november 1-2.
Katonai egységek fosztogatnak a városban
Szeged, 1848. október 15.
A hiszterizált magyar lakosság mintegy 60 szegedi szerbet meggyilkol
Abrudbánya, 1849. május 7-19.
A román felkelők több ezer magyar katonát és civilt ölnek meg Abrudbányán és Verespatakon.
Temesvár, 1848. március 28- április 17.
A lakosság ki akarja űzni a zsidókat Temesvárról, de a kormány közbelépése miatt erre végül nem kerül sor.
Majdánka, 1941
A 830 fős majdánkai zsidó közösség egy részét 1941 júliusában Ukrajnába deportálják. Zömük az ukrán milíciák által rendezett tömegvérengzésekben hal meg, másokat különböző galíciai gettókban pusztítanak el.
Kisnyégerfalva, 1919. április 19.
Román katonák 17 magyart öltek meg.
Kalocsa, 1919
Egy vörös egység kivégzi Kálmán József kalocsai nagykereskedőt
Vörösberény, 1919. augusztus 29.
Különítményesek elűzik a falu zsidó lakosságát és kivégzik Reimund Ignác mészárost.
Harka, 1944 vége és 1945 tavasza
650 zsidó halála
Nyár utca, 1919. december 29.
Egy zsidó hivatalnokot karhatalmisták véresre vernek.
Maros utca 16: zsidó kórház, 1945. január 12.
1945. január 12-én a XII. kerületi nyilascsoport tagjai Kun András minorita szerzetes vezetésével megtámadják a Maros utca 16. szám alatti zsidó kórházat, ahol körülbelül 90 embert gyilkolnak meg. A másnapi kivégzésekkel együtt az áldozatok száma nagyjából százra emelkedett.
Csepeli stadion, 1946. november 10.
Antiszemita tüntetés a focimeccsen
Peremarton, 1883. május
Egy cselédlány hamis vádjai
Balatonfüred, 1882. július 14.
Éjszakai bezúzzák a rabbi ablakát, több zsidót összevernek.
Kecskemét (Bács–Kiskun megye), 1956. október 26.
A tüntetés feloszlatására kivezényelt katonák a tömegbe lőttek: öten meghaltak.
Csepel, Csepeli Vas-és Fémművek, 1957. január 11.
A karhatalom fegyvert használt a munkástanács lemondása miatt, egyben a régi igazgatók visszahelyezése ellen tüntetőkkel szemben.
Marcali, 1946 decembere
Sírgyalázás
Neustadt-Gleve, 1944. szeptember 1.
A Dornier Flugzeugwerke repülőgépgyára 1943-ban a Schwerintől mintegy 40 kilométerre lévő Neustadt-Glewébe költözött. A KL Ravensbrück vállalta, hogy az üzemet ellátja munkaerővel. Az altábor 1944. szeptember 1-én kezdett működni. A városkától 2 kilométerre egy katonai repülőtér - immár szögesdróttal körbevett - barakkjaiba rabok költöztek.
Kapuvár, 1918. november 2.
Katonák és civilek együtt rabolják ki a zsidó üzleteket és lakásokat
Strázsa, 1848. november 9.
Magyar alakulatok szerb foglyokat gyilkolnak és civileket bántalmaznak.
Mihálcfalva, 1848. június 2.
A székely határőrök belelőnek az őket megtámadó román tömegbe.
Székesfehérvár, 1848. április 4.
A zsidókat kiűzik a városból
Taracköz, 1941
A magyar csendőrség 1941 nyarán Taracközről több száz zsidót toloncol át Galíciába. A deportáltak nagy részét augusztus utolsó napjaiban Kamenyec-Podolszkijnál az SS legyilkolja.
Köröstárkány, 1919. április 19.
A bevonuló román fegyveresek 91 magyar férfit, nőt, gyereket és öreget végeztek ki.
Rácalmáskulcs, 1919. augusztus
Fegyveres parasztok megkínoznak két zsidót, egyet felakasztanak
Kópháza, 1944 november – 1945 március
600 zsidó halála
Honvéd utca, 1919. december 29.
Egy őrjárat ólmosbotokkal összeveri Csillag Györgyöt.
Városmajor utca 64-66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 1945. január 14.
1945. január 14-én a Városmajor utcai zsidó kórház 160 betegét, orvosát és ápolóját nyilas fegyveresek lemészárolják. Az épületet kifosztják, majd a holttestekkel együtt felgyújtják.
Erzsébet körút, 1947. augusztus közepe
Tömegverekedés a patria Kávéházban
Jánosháza, 1882. július
Tömegmészárlás helyett összevernek kilenc zsidót
Kisvárda (Szabolcs-Szatmár megye), 1956. október 26.
Szovjet katonák tüzet nyitottak a távozásukat követelő tüntetőkre.
Szombathely, 1947 szeptembere
Temetői vandalizmus
Retzow (Rechlin), 1943
Retzow és Rechlin két szomszédos észak-német település, egymástól néhány, Berlintől pedig mintegy 130 kilométernyire északra. A két község között fekszik a lärzi repülőtér, amit a német légierő, a Luftwaffe használt a gépek tesztelésére. A reptértől 500 méterre, négy barakk lekerítésével, 1943-ban alakították ki a ravensbrücki koncentrációs tábor altáborát.