1956: sortüzek és lincselések vidéken

Dunavecse (Bács – Kiskun megye), 1956. október 28.

Katonák riasztó lövésekkel oszlatták fel a tüntetést.

Szentmihálykörtvélyes, 1941

1941 nyarán több zsidót is Ukrajnába deportálnak a magyar szervek Szentmihálykörtvélyesről, ahol lemészárolja őket az SS.

Devecser, 1883 szeptembere

Éjszakai randalírozás

Kakucs (Pest megye), 1956. október 28.

Este egy zömmel italos társaság megölte a községi téesz alapítóját.

Talaborfalu, 1941

1941 július-augusztusában két család kivételével a teljes talaborfalui zsidó közösséget Ukrajnába deportálják a magyar hatóságok, ahol augusztus végén Kamenyec-Podolszkijnál német és ukrán alakulatok megölik őket.

Mezőtúr (Szolnok megye), 1956. október 28.

A katonák riasztó lövésekkel oszlatták fel a laktanya előtti tüntetést.

Técső, 1941

1941 nyarán 10 técsői családot Galíciába hurcolnak a magyar hatóságok, ahol augusztus utolsó napjaiban az SS kivégzi őket Kamenyec-Podolszkijnál.

Szigetvár, 1883 szeptembere

Vasvillákkal felfegyverzett fosztogatók, pandúrsortűz

Sopronkőhida (Győr–Sopron megye), 1956. október 28–31.

A fegyőrök többször is fegyverhasználattal akadályozták meg a rabok egy részének kitörését.

Terebesfejérpatak, 1941

A mintegy 300 fős terebesfejérpataki zsidó közösség közel harmadát 1941 július-augusztusában a magyar hatóságok Ukrajnába viszik, ahol többségüket az SS augusztus végén Kamenyec-Podolszkijnál kivégzi.

Vihnye, 1883. szeptember 1.

Az antiszemita csőcselék megrohamozza a zsidó kocsmát

Szabadszállás (Bács-Kiskun megye), 1956. október 28.

Katonák többször is tüzet nyitottak a katonai objektumok előtt tüntetőkre.

Tereselpatak, 1941

A terelespataki zsidókat 1941 nyarán a magyar hatóságok Ukrajnába viszik, ahol valószínűleg végeznek velük a német és ukrán alakulatok.

Szilágysomlyó, 1883. szeptembere

Ablakbeverés, antiszemita uszítás

Ózd (Borsod–Abaúj–Zemplén megye), 1956. október 29.

A rémhíreken felbőszült tömeg meglincselt egy ügyészségi nyomozót, valamint egy rendőr- és egy államvédelmi tisztet.

Tiszabogdány, 1941

1941 nyarán egy tiszabogdányi zsidó családot Ukrajnába toloncolnak a magyar hatóságok. Itt valószínűleg meggyilkolják őket a német alakulatok, ukrán egységek vagy a helyiek.

, 1883. szeptember 1-10.

A hadsereg és zsidóellenes tömeg szabályos utcai harcot vív

Taksony (Pest megye), 1956. október 31.

Szovjet katonák tüzet nyitottak egy Budapest felől érkező járművekre

Toronya, 1941

1941 augusztusában a 300 fős tornyai zsidó közösség egészét Galíciába deportálják a magyar hatóságok. Itt a legtöbbjüket a német és az ukrán alakulatok a következő hetekben-hónapokban megölik.

Rózsahegy, 1883. szeptember

Antiszemita zavargás

Tarján (Komárom megye), 1956. november 9.

Szovjetek tankágyúkkal tüzet nyitottak Nyugat felé gépkocsikon menekülő corvinista felkelőkre.

Úrmező, 1941

1941 nyarán a csaknem 400 fős úrmezői zsidóság egészét Ukrajnába deportálják a magyar belügyi és katonai szervek. A legtöbbjüket Kamenyec-Podolszkijnál kivégzi az SS augusztus végén.

Veszprém, 1883. szeptember 24-26.

Támadássorozat a zsidók ellen

Budakalász (Pest megye), 1956. november 10.

Szovjetek tüzet nyitottak két tisztiiskolásra.

Veléte, 1941

Hat velétei családot hontalannak nyilvánítanak és Ukrajnába hurcolnak a magyar hatóságok 1941 nyarán. Többségüket augusztus utolsó napjaiban Kamenyec-Podolszkijnál az SS kivégzi, néhány veléteinek azonban sikerül visszaszökni a határon.

Szentendre (Izbég), 1884. január

Halálos kimenetelű összecsapás a csendőrökkel

Pécs (Baranya megye), 1956. december 6.

A tüntetés feloszlatásakor karhatalmisták rálőttek egy munkásra.

Budapest, 1941

Budapestről 1941. július-augusztusban mintegy 4000 hontalannak nyilvánított zsidót deportálnak Ukrajnába. Legtöbbjüket valamelyik budapesti internálótáborból hurcolják el. A kitoloncolt zsidók egy részét Kamenyec-Podolszkijnál gyilkolja meg az Einsatzgruppe C, mások valószínűleg különböző galíciai gettókban vagy a belzeci megsemmisítő táborban pusztulnak el 1941-1942-ben. A deportáltak egy kis részének sikerül visszamenekülnie Magyarországra.

Kemence, 1884. március

Antiszemita uszítás

Salgótarján (Nógrád megye), 1956. december 8.

Karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a város központjában tüntetőkre.

Rahó, 1941

Rahó 1600 zsidó lakosából 1941 nyarán 16-17 családot hontalannak minősítenek és Ukrajnába deportálnak a magyar hatóságok. Nagy többségüket augusztus végén az SS Kamenyec-Podolszkijnál kivégezi.

Tamási, 1884. május

Antiszemita erőszak és titkos szervezkedés

Miskolc (Borsod – Abaúj-Zemplén megye), 1956. december 9–11.

Karhatalmisták és szovjet katonák több alkalommal tüzet nyitottak a város központjában tüntetőkre.

Zsámbék, 1884. június 6.

A kocsmáros zsidóellenes uszítása nyomán kővel dobálják meg a hitközségi elnököt

Gyón (Pest megye), 1956. december 10.

A megválasztott vezetőik védelmében tüntetők rátámadtak a járási párttitkárra, majd megölték.

Soltvadkert, 1884. június 8.

Verekedés a választási kampányban

Hódmezővásárhely (Csongrád megye), 1956. december 10.

Karhatalmisták tüzet nyitottak a területi munkástanácsok feloszlatása ellen tiltakozó tüntetőkre.

Makó, 1884. június közepe

Az antiszemita tömeg lehurrogja a kormánypárti képviselőt

Eger (Heves megye), 1956. december 11–12.

Gyurkó Lajos vezérőrnagy vezetésével katonák fegyverrel verték szét a tüntetőket.

Körösbánya, 1884. június

A csendőrség veri szét a csőcseléket

Kecskemét (Bács–Kiskun megye), 1956. december 11–12.

A tüntetők ellenálltak a megmozdulás felszámolására küldött karhatalmistáknak, mire azok tüzet nyitottak.

Sopron, 1884. június 20.

Éjszakai zavargás és verekedés

Zalaegerszeg (Zala megye), 1956. december 12–14

Az előző napokban foglyul ejtettek kiszabadítása érdekében december 14-én tüntetők gyűltek a rendőrség elé: az őrség riasztó lövések leadásával oszlatta fel a megmozdulást

Tinnye (Pest megye), 1956. december 22.

Karhatalmisták tüzet nyitottak a tanácsházára behívottak szabadon engedését követelő asszonyokra.